Miközben a világ vezetői az elkövetkező napokban két nagyszabású csúcstalálkozóra gyűlnek össze Dél-Amerikában, Donald Trump közelgő visszatérése a Fehér Házba valószínűleg nagy bizonytalanságot fog okozni.
Nagy kérdést jelent, hogy Trump „Amerika az első” (America first) programja mit fog jelenteni a világgazdaságra, valamint az Európában és a Közel-Keleten dúló konfliktusokra nézve. Kína talán a legtöbb országnál jobban készül az Egyesült Államokkal való kapcsolatainak megromlására.
Hszi Csin-ping kínai vezető számára azonban a közelgő találkozók és egy kínai finanszírozású perui megakikötő felavatása lehetőséget nyújt arra, hogy Trump választási győzelmét követően előmozdítsa Peking saját céljait − írja a CNN.
Mint fogalmaztak, a célokat tartalmazó (képzeletbeli) lista élén ez állhat:
éket verni az Egyesült Államok és szövetségesei közé, és Kínát alternatív, stabil vezetőként bemutatni.
Az, hogy Peking milyen sikeresen képviseli magát a 21 ázsiai csendes-óceáni gazdaságot tömörítő APEC e heti perui csúcstalálkozóján, majd a jövő héten a 20-as csoport (G20) nagy gazdaságainak brazíliai találkozóján, döntő fontosságú lehet Kína számára várhatóan a most következő időszak átvészelése szempontjából.
Első ciklusában Trump kereskedelmi és technológiai háborút indított Kínával szemben, és a felemelkedő hatalmat Amerika riválisaként állította be. Ezt az utat követte utódja, Joe Biden is, aki Kína-politikájába az Egyesült Államok szövetségeseit és partnereit is bevonta.
Mivel Trump második ciklusa további súlyos vámok kiszabásának és komoly bizonytalanságnak a veszélyét hordozza magában, Hszi és küldöttsége gondosan fel fogja mérni lehetőségeit a két találkozón. Joe Biden amerikai elnök (vele Hszinek lesz egy külön kétoldalú találkozója is), Isiba Sigeru japán miniszterelnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök is részt vesz mindkét csúcstalálkozón, míg Narendra Modi indiai miniszterelnök csupán a G20-csúcson lesz jelen.
Hszi csütörtökön érkezett Peruba a csúcstalálkozókat megelőző hivatalos látogatásra, ami már megmutatta a vezető üzenetét.
Ott Dina Boluarte elnökkel együtt videokapcsolaton keresztül részt vett egy kínai finanszírozású megakikötő felavatásán, ami Peking részéről jelzés volt a globális Dél országai iránti elkötelezettségéről.
A kínai állami média szerint a kínai COSCO Shipping által a Limától északra fekvő öbölben épülő, 3,5 milliárd dollárra becsült projektet a Latin-Amerikából Ázsiába irányuló kereskedelmet lebonyolító kapuként képzelik el.
„Értelemszerűen a kínai tisztviselők arra használják fel ezeket a nagy eseményeket, hogy megpróbáljanak alakítani néhány nemzetközi narratívát − mondta Li Mingjiang, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó docense. – Mivel 2025 januárjáig már nincs sok idő.”