A disszidens katonák szerint szinte mindenki önként jelentkezne, hogy elmenjen az ukrán hadszíntérre a rezsimhez való hűség és a magasabb státusz ígérete miatt. Ebben még az sem állítja meg őket, hogy nagy valószínűséggel csak kis részük tér majd haza a frontról.
Az Oroszországba telepített észak-koreai katonákat a nyugati sajtóban ágyútölteléknek és másodosztályúaknak minősítették. Azt azonban figyelmen kívül hagyják, hogy ezek közül a katonák közül sokan mennyire elszántak, és még meghalni is készek – és mennyire vágynak arra, hogy elmeneküljenek az otthoni zord körülmények elől.
Nem valószínű, hogy a nagyjából 10 ezer észak-koreai katona a Kurszki régióban, ahol Oroszország megpróbálja visszaverni az ukrán betörést, megfordítaná a 2 és fél éve tartó háború menetét. De Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nagyon is szükséges élőerőt biztosítanak, és új fenyegetést jelentenek a frontvonalakon. Az egyik legnagyobb rejtély, hogy ezek az észak-koreai csapatok milyen elszántsággal fognak harcolni egy olyan csatában, amely távol van otthonuktól, és egy általuk ismeretlen ügyért folyik – írja riportjában a The Wall Street Journal.
Ukrán tisztviselők közölték, hogy néhány észak-koreai katona már részt vett kisebb harcokban a frontvonal közelében. Egy nappal később Dél-Korea úgy értékelte, hogy a frissen érkezettek még nem vettek részt teljes értékű harcokban. Az Egyesült Államok közölte, arra számít, hogy az észak-koreaiak napokon belül megkezdik a harcot.
Az Oroszországba küldött katonákat – akik között ott vannak a különleges erők tagjai is – fiatal koruk óta arra nevelték, hogy mindent áldozzanak fel a legfelsőbb vezetőért. A gyerekeket az iskolai tankönyvekben arra ösztönzik, hogy azzal bizonyítsák a rezsim iránti hűségüket, hogy önként jelentkeznek feltételezett tüzérségi csapások célpontjainak.
A bevetésre úgy tekintenek, mint életük lehetőségére, hogy dicsőséget szerezzenek Kim Dzsongun rendszerének. Akik meghalnak, azokat tisztelni fogják; akik túlélik, hősökként térnek vissza.
David Maxwell, az amerikai hadsereg különleges alakulatainak nyugalmazott ezredese elmondta, hogy még a legjobb észak-koreai csapatoknak sincs modern felszerelése és erőforrásai, ami hátrányos helyzetbe hozza őket a nyugatiakkal szemben. Sok észak-koreai katona, még a különleges erők is, idejük nagy részét mezőgazdasági vagy építőipari munkával töltik.
Az észak-koreai különleges műveleti erők rendkívül fegyelmezettek és lojálisak, akik korlátozott felszereléssel is hajlandók extrém kockázatokat vállalni
– mondta Maxwell.
Az oroszok és az ukránok is küzdenek soraik feltöltésével. Oroszország havonta több mint 30 ezer katonát tud toborozni, bár nyugati becslések szerint gyakran el is veszít ugyanennyit. Ukrajnában alacsonyabbak a veszteségek, bár a pontos számokat nem lehet tudni.
Dél-koreai becslések szerint Észak-Korea a világ egyik legnagyobb állandó hadseregével rendelkezik, amely nagyjából 1,2 millió főt számlál, és további több millió tartalékosa is van. Katonai szakértők szerint a Kim-rezsim rendelkezik a világ legnagyobb, mintegy 200 ezer fős különleges egységével.
Az Oroszországba küldött katonák várhatóan havi 2000 dollár (770 ezer forint) körüli fizetést kapnak, amelynek nagy része a rezsimhez kerül, mondják dél-koreai tisztviselők. Mégis, ez elképesztő összeg ott, ahol az ország nagy része néhány dolláros havi keresetből él.
Észak-Korea évtizedek óta küzd azért, hogy elegendő élelemmel lássa el lakosságát. A Világélelmezési Program jelentése szerint az ország 26 milliós lakosságának mintegy 45 százaléka alultáplált. Még a hadseregben is, amely általában különleges kiváltságokat élvez, krónikus az élelmiszerhiány.
Az észak-koreai hadsereg ranglétrájának élén a különleges erők állnak. Jobban tápláltak, mint mások, és jóval intenzívebb kiképzést kapnak. Az állami televízió azonban olyan felvételeket is sugárzott, amelyek kiképzésük komikus aspektusait mutatják: a katonák puszta kézzel törnek össze villanykörtéket, a félmeztelen harcosokat pedig farudakkal ütlegelik. Mások fémrudakat hajlítanak.
Lee Hju-szung tíz évvel ezelőtti menekülése előtt az észak-koreai „Vihar Hadtest” különleges elit egységben szolgált. A most 39 éves Lee elmondta, hogy napi szinten vett részt ideológiai képzéseken, ahol megismételték, hogy készek meghalni a legfőbb vezetőért.
Feláldozhatják magukat anélkül, hogy nagy hatást gyakorolnának a háborúra
– mondta Lee.
Észak-Korea gyakran mutatja be parádékon haditechnikai eszközeit. Ezek azonban a csapatok szintjén valószínűleg nincsenek integrálva. Az országnak nincs pénze arra, hogy megfelelően ellássa a hadseregét drága felszerelésekkel.
A nemrégiben Oroszországba érkezett észak-koreaiakat megtanították mintegy 100 alapvető orosz katonai kifejezésre – többek között a „tűz” és a „pozícióban” szavakra –, azonban olybá tűnik, hogy komolyak a kommunikációs nehézségek – közölte a dél-koreai hírszerzés.
Tekintettel arra, hogy Phenjan nukleáris arzenáljának növelésére összpontosít, a katonák kiképzési vagy élelmezési helyzete nem változott drámaian amióta Kim 2011 decemberében átvette a hatalmat – mondta Bang Jongkvan, a dél-koreai hadsereg volt vezérőrnagya. A nyelvi akadályok és az ismeretlen terep miatt oroszországi szerepük a gyalogságra korlátozódik – közölte.
Komoly veszteségeket fognak szenvedni, mert nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország fejlett felszerelést és számos hírszerzési információt biztosít számukra
– mondta Bang.
Ennek ellenére sok észak-koreai katona úgy látja, hogy megéri vállalni a kockázatot. Egy tengerentúli bevetésen való részvétel rendkívüli módon felemeli a katona státuszát – mondta Szim Dzsuil, aki 30 évig volt észak-koreai katonatiszt, mielőtt 1998-ban Dél-Koreába menekült.
(Borítókép: A Yonhap News TV 24 órás adása a szöuli Yongsan vasútállomáson azt mutatja, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető a Koreai Néphadsereg különleges műveleti erőinek kiképzőbázisát ellenőrzi Phenjan nyugati részén 2024. október 4-én. Fotó: Kim Jae-Hwan / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)