Két órán keresztül tárgyalt egymással Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök Peruban. A megbeszélésen olyan témák kerültek elő, mint a kínai kibertámadások, az államok közötti tárgyalások fontossága, az oroszországi és a tajvani konfliktusok. A találkozón Hszi Csin-ping ígéretet is tett a leköszönő amerikai elnöknek.
A két elnök megbeszélése közel két órán át tartott Limában, melynek során Hszi Csin-ping ígéretet tett, hogy együttműködik Donald Trump újonnan felálló amerikai kormányával. A nagyhatalmak vezetői olyan kérdéseket érintettek a találkozón, mint a kiberbűnözés, a kereskedelem, de a tajvani, a dél-kínai-tengeri és az oroszországi konfliktusokról is szót ejtettek – közölte a Reuters.
Az Ázsiai–Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórum (APEC) perui találkozóján az amerikai és a kínai elnök hét hónap után beszélt újra egymással, és valószínűleg ez volt az utolsó személyes találkozójuk, tekintve, hogy Joe Biden már csak januárig lesz hivatalban.
Kína álláspontja a stabil, egészséges és fenntartható kínai–amerikai kapcsolatokat illetően továbbra is változatlan. Kína kész együttműködni az új amerikai kormányzattal a kommunikáció fenntartása, az együttműködések bővítése és a nézeteltérések kezelése érdekében
– fogalmazott Hszi Csin-ping.
Joe Biden kiemelte, hogy bár a két vezető nem mindig értett egyet egymással, megbeszéléseik mindig őszinték és nyíltak voltak. A regnáló amerikai elnök tanácsadója szerint Biden azt mondta a kínai elnöknek, hogy távozása után is létfontosságúak lesznek a két ország vezetői közötti tárgyalások.
Biden és Hszi abban egyetértett a találkozón, hogy a nukleáris fegyverek használatáról embereknek kell dönteniük, nem pedig a mesterséges intelligenciának. Ez volt az első alkalom, hogy a vezetők közötti beszélgetésen előkerült ez a téma.
Jake Sullivan tanácsadó szerint Joe Biden ugyanakkor figyelmeztette a kínai elnököt, azt mondva: bár a hivatalos álláspontja szerint Peking nem szeretné az orosz–ukrán háború eszkalálódását vagy kiszélesedését,
mégsem használják fel a befolyásukat és a kapcsolataikat, hogy Észak-Koreát lebeszéljék a katonai beavatkozásról.
Joe Biden elítélte az észak-koreai intervenciót, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy Kína továbbra is támogatja „Oroszország védelmi ipari bázisát”.
Mindeközben Hszi Csin-ping a Hszinhua kínai állami hírügynökség szerint azt állította, hogy Kína álláspontja a háborúval kapcsolatban „mindig is egyértelmű volt”. A kínai elnök azt is mondta, hogy országa „nem fogja hagyni, hogy konfliktus és zűrzavar törjön ki a Koreai-félszigeten”, és hogy Peking „nem fogja tétlenül nézni”, hogy stratégiai érdekei veszélybe kerüljenek.
A kétórás megbeszélésén Kína Tajvannal és a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos feszültségei is előkerültek, ahogyan azoknak a közelmúltbeli kibertámadásoknak az ügye is, amelyek fontos infrastruktúrákat céloztak meg az Egyesült Államokban, és állítólag Pekinghez köthetőek.
Emlékezetes, hogy Donald Trump az amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után kijelentette, az „Amerika az első” kereskedelmi csomagja részeként 60 százalékos vámot vezet be a kínai importárukra. Peking értelemszerűen ellenzi a bevezetni kívánt vámot, miközben Trump olyan vezetőket jelölt külügyminiszternek Marco Rubio és nemzetbiztonsági tanácsadónak Mike Waltz személyében, akik korábban éles hangon kritizálták többször is Kínát.