Az új indonéz kormány azt tervezi, hogy 2025 és 2028 között egymillió tejelő tehenet importál, hogy növelje az elnök ingyenes étkezési programjához szükséges tejtermelést. Ez a program volt a nemrégiben hivatalba lépett új államfő egyik legfontosabb választási ígérete.
Indonézia ingyenes étkeztetési projektje az új elnök októberi beiktatása után rögtön a figyelem középpontjába került. A minisztériumi adatok szerint a program 2029-es teljes körű működése esetén 3,6 millió tonna tejre lenne szükség, ami a teljes nemzeti igényt 8,5 millió tonnára emelné. „A tej- és marhahústermelés növelésére irányuló program célja a kabinet stratégiai programjának, az ingyenes étkezésnek a támogatása” – hangzott el a bejelentés Amran Sulaiman mezőgazdasági minisztertől a parlamenti meghallgatáson.
A tervek szerint a tejelő teheneket olyan országokból importálják majd, mint Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, az Egyesült Államok és Mexikó. A mezőgazdasági minisztérium arra számít, hogy a friss tej iránti nemzeti kereslet 2029-re eléri a 8,5 millió tonnát, ebből 4,9 milliót szánnak a rendszeres fogyasztásra, 3,6 millió tonna pedig az ingyenes tápláló étkezési programra jutna.
A 2029-ig szóló importterv és tejtermelési cél 2025-ig 200 000 tehenet tartalmaz, 1,55 millió tonnás tejtermeléssel, amely 2026-ra 300 ezer tehénre nő, 2,9 millió tonnás termeléssel, 2027-re pedig 400 ezer tehénre 2,07 millió tonnás termelési céllal.
Indonézia tejelő szarvasmarha-állománya az elmúlt évtizedben stagnált, mindössze 600 ezer darabot számlál, és a teljes tejtermelési kapacitás jelenleg 1 millió literre tehető, ami a mezőgazdasági minisztérium szerint messze elmarad a 4,7 millió literes nemzeti kereslettől. Indonéziában jelenleg 12 milliós vágásérett állatállomány van, ami a 270 milliós lakosság számára szintén nem elegendő. A minisztérium szerint a több szarvasmarha hazai tenyésztése továbbra is kihívást jelent a termőföld és a szarvasmarha-takarmány magas költségei miatt. Ugyanakkor remélik, hogy több üzleti szereplő is hajlandó lesz befektetni a szarvasmarhatartásba.
A tervek szerint az importált tejelő tehenekkel a kormány arra számít, hogy a tejtermelés 2029-ben eléri a 8,17 millió tonnát.
A kormányzat javaslatát egyes tudósok és aktivisták aggodalommal fogadták, mert szerintük a megafarm lehetséges környezeti költségei meghaladhatják az ingyenes étkezési program előnyeit, és nem szolgálják az ország fenntartható fejlődését.
Sonny Mumbunan, az Indonéziai Egyetem Éghajlati és Fenntartható Pénzügyi Központjának (CCSF) koordinátora szerint a több millió tejelő szarvasmarha behozatalára vonatkozó javaslat „jelentős környezeti hatásokkal” járhat. Szerinte a nagyszabású tejgazdaságok megnyitása az üvegházhatású gázok kibocsátása révén súlyosbíthatja az éghajlati válságot. Emiatt sürgette az indonéz kormányt, hogy végezzen további tanulmányokat a lehetséges környezeti hatások kiszámítására, mielőtt továbblépne az óriás tejgazdaságokba való beruházás felé.
A nagy méretű tejgazdaságok építésének terve felvetette a szigetvilág erdőirtásának felgyorsulását is, ahogyan az más nyersanyagok, például a pálmaolaj, a cellulóz és a papír esetében is történt – figyelmeztetett Arie Rompas, a Greenpeace Indonesia erdészeti kampányfelelőse. A tejelőszarvasmarha-import támogatása érdekében a kormány állítólag 1,5 millió hektár földterületet készít elő magáncégek számára, beleértve erdőterületeket, termőföldeket és olajpálma-ültetvényeket többek között Észak-Szumátrán, Kelet-Jáván, Malukuban és Bantenben.
Arie szerint a tejelő szarvasmarhák számára történő területrendezés terve növelheti a hidrometeorológiai katasztrófák kockázatát, az erdőtüzektől kezdve az áradásokig és aszályokig, amelyek az elmúlt években már eddig is intenzívebbek és gyakoribbak voltak.
Eközben Indonézia további intézkedésekre is készül a vásárlóerő növelése érdekében, mivel az elmúlt negyedévben a gyárbezárások és a munkahelyleépítések sorozata gyengítette a fogyasztást és lassította a gazdasági növekedést.
A bruttó hazai termék 4,95 százalékkal bővült a szeptemberrel zárult három hónapban az egy évvel korábbihoz képest – közölte az ország statisztikai hivatala. Ez a leglassabb negyedéves ütemet jelenti az egy évvel ezelőtti, ugyanebben az időszakban mért 4,94 százalékos bővülés óta.
Prabowo elnök célja, hogy ötéves hivatali ideje alatt akár 8 százalékra növelje a növekedést Délkelet-Ázsia legnagyobb gazdaságában. A folytonosság érdekében az új államfő a korábbi kormányok több veteránját is gazdasági tanácsadójául jelölte ki. Mari Elka Pangestu volt kereskedelmi miniszter és Chatib Basri volt pénzügyminiszter az újonnan felállított Nemzeti Gazdasági Tanácsban foglal majd helyet, ennek következtében egy korábbi magas rangú miniszternek fognak jelenteni. Ő volt az, aki Indonézia azon törekvéseit irányította, amelyek az ország akkumulátor- és elektromosjármű-iparának jelentős növelését célozták.
Miután a tanács találkozott az elnökkel a legutóbbi GDP-adatok megvitatására, Pangestu elmondta, hogy a kormány a középosztály vásárlóerejének élénkítésére irányuló politikákat tervez, amelyeket még ebben a negyedévben végre lehet hajtani.
Az élelmiszerárak viszonylag magasak, és aggódunk, hogy az infláció emelkedni fog, ha az olajárak emelkednek”
– jelentette ki. Airlangga Hartarto gazdasági ügyekért felelős koordinációs miniszter szerint a negyedik negyedévben a növekedés sokkal jobb lehet, mivel a kormány ösztönzőket tervez bevezetni a munkaigényes ágazatokba történő befektetésekhez. Megismételte, hogy az egész éves GDP-növekedés valószínűleg 5 százalék körül lesz.
A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.