Donald J. Trump megválasztott elnök választása a nemzeti hírszerzés igazgatói posztjára riadalmat keltett a nemzetbiztonsági tisztviselők körében.
2017-ben, amikor még demokrata kongresszusi képviselő volt, Tulsi Gabbard Szíriába utazott, és találkozott az ország tekintélyelvű elnökével, Bassár al-Aszaddal. Azzal is megvádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja az ottani terroristákat.
Egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben megkezdte Ukrajna teljes körű invázióját, Gabbard az Egyesült Államokat és a NATO-t hibáztatta a háború kiprovokálásáért, mivel figyelmen kívül hagyta Oroszország biztonsági aggályait − írja a The New York Times.
Azóta azt is felvetette, hogy az Egyesült Államok titokban együttműködött Ukrajnával veszélyes biológiai kórokozók kifejlesztésén, és hogy az Egyesült Államok bűnös az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezeték 2022 szeptemberében történt felrobbantásában. Európai ügyészek és amerikai tisztviselők szerint a szabotázst ukrán ügynökök hajtották végre.
Gabbard megjegyzései miatt éles kritikákat kapott a washingtoni politikai spektrum minden oldaláról, akik azzal vádolták, hogy az ország ellenfeleinek Amerika-ellenes propagandáját visszhangozza. Megjegyzései a politikust a Kreml hatalmas állami médiaapparátusának kedvencévé tették. Donald J. Trump megválasztott elnök a múlt héten őt választotta a nemzet 18 hírszerző ügynökségének felügyelőjévé.
A nemzeti hírszerzési igazgatói posztra való kiválasztása riadalmat keltett a nemzetbiztonsági tisztviselők körében, nemcsak azért, mert nincs tapasztalata a hírszerzés terén, hanem azért is, mert olyan világnézetet hangoztatott, amely a Kreml forgatókönyvéből származó dezinformációt tükrözi.
Nem merült fel bizonyíték arra, hogy valaha is bármilyen módon együttműködött volna az orosz hírszerző ügynökségekkel. Elemzők és korábbi tisztviselők szerint ehelyett úgy tűnik, hogy Gabbard egyszerűen osztja a Kreml geopolitikai nézeteit, különösen ha az amerikai katonai hatalom gyakorlásáról van szó.
Oroszországban a lehetséges kinevezésére adott reakció örömteli volt, még akkor is, ha Putyin kormánya továbbra is óvatos az amerikai politikával szemben, még egy második Trump-kormányzat alatt is.
A CIA és az FBI reszket
− írta pénteken a Komszomolszkaja Pravda című orosz újság Gabbardról szóló elismerő jellemzésében, pozitívan megjegyezve, hogy az ukránok „az orosz állam ügynökének” tartják. A Rosszija-1 állami televíziós csatorna Trump alakuló kabinetje orosz „elvtársának” nevezte őt.
Az orosz média hangsúlyozta, hogy Gabbard szeretné javítani a Moszkvával való kapcsolatokat a FilterLabs nevű cég szerint, ami a közösségi médiát, az állami hírszervezeteket, és más internetes bejegyzéseket elemez az oroszországi közhangulat nyomon követése érdekében.
Gabbard beleillik abba az általános mintába, hogy Trump szakít a hidegháború utáni konszenzus nagy részével. Oroszország számára ő az, aki talán a legtökéletesebben megtestesíti azokat a változásokat, amelyeket az Egyesült Államoktól reméltek
− mondta Jonathan Teubner, a FilterLabs vezérigazgatója.
Gabbard jelölése a nemzeti hírszerzés igazgatójának út Putyin szívéhez, és azt üzeni a világnak, hogy Amerika Trump alatt a Kreml szövetségese, nem pedig ellenfele lesz. És így olyan nemzetbiztonsági tisztviselőnk lesz, aki potenciálisan veszélyeztetné nemzetbiztonságunkat
− írta pénteken Ruth Ben-Ghiat, a New York-i Egyetem történészprofesszora, a Strongmen című, az autoriter vezetőkről szóló könyv szerzője.
Amennyiben kinevezik, ő lesz felelős annak az ügynökségnek a felügyeletéért, amelyik a 2024-es kampány során végig figyelemmel kísérte, és felhívta a figyelmet az orosz dezinformációs és befolyásolási erőfeszítésekre.
A szenátusban azonban nehéz harc vár rá.
Mindkét párt tagjai körében kétségeket ébresztett az, hogy hallgatólagosan támogatja Oroszország ukrajnai háborús céljait, és a Kreml dezinformációit ismételgeti. A hírszerző ügynökségek felügyeletét fogja ellátni, beleértve a szigorúan titkos napi hírszerzési tájékoztatók elkészítését is a visszatérő elnök számára.
Trump az ő kiválasztásával jelezte, hogy mély bizalmatlanságot táplál ezekkel az ügynökségekkel szemben. Első kormányzása idején nyilvánosan kritizálta a hírszerzés vezetőit, amikor azok értékelései eltértek az övétől. Gabbard nézetei arra utalnak, hogy osztja ezt a bizalmatlanságot, különösen ha Oroszországról és az ukrajnai háborúról van szó.
Néhány esetben az orosz propagandisták által kreált történeteket ismételte, amiket az oroszok aztán a saját médiájukban újrahasznosítottak, mint bizonyítékot arra, hogy az általuk gyártott összeesküvés-elméletek igazak.
Egyszer közzétett egy videót, amelyben
azt állította, hogy az Egyesült Államok 25-30 biológiai kutatólaboratóriumot működtet Ukrajnában.
Azzal vádolta a Biden-kormányt, hogy eltitkolja ezeket, és azt mondta, veszélyes kórokozókat szabadíthatnak fel, bár nem állította, hogy a laboratóriumokban biológiai fegyvereket gyártanak, ahogy azt Oroszország állította.
Médiamegjelenéseit rendszeresen átvette az orosz állami média, köztük az RT nemzetközi hálózat, amely népszerűsítette kijelentéseit, és olyan szalagcímekkel dicsérte, mint „Tulsi Gabbard szembe mer szállni Washington háborús gépezetével” és „Biden rendszerváltást akar Oroszországban − ex kongresszusi képviselőnő”.
Az, hogy gyakran idézték őt az orosz állami televízióban, éles kritikát és figyelmet váltott ki az amerikai kormányzaton belül. Hillary Clinton volt first lady, külügyminiszter és 2016-ban a demokraták elnökjelöltje, egyszer „orosz ügynöknek” nevezte őt.
(Borítókép: Tulsi Gabbard 2023. szeptember 13-án New Yorkban. Fotó: Steven Ferdman / Getty Images)