A Finnországot Németországgal összekötő, megsérült tengeralatti kábel mögött már a német védelmi miniszter, Boris Pistorius is szabotázsakciót sejt. Véleménye szerint ez egy hibrid akció volt, és senki nem hiszi el, hogy „a kábeleket véletlenül vágták el”. A környékbeli távközlési és kiberbiztonsági cégek vezetői szintén „furcsa időzítésnek” tartják a rongálódást. Svédország vizsgálódik.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a Balti-tengeren két tenger alatti kábel megrongálódása szabotázsnak és „hibrid akciónak” tűnik, mondta ezt anélkül, hogy biztosan tudná, ki a hibás – számolt be a BBC. A Finnország és Németország közötti 1170 kilométeres távközlési kábel hétfőn a kora reggeli órákban szakadt meg, míg a Litvánia és a svédországi Gotland-sziget közötti 218 kilométeres internetkapcsolat vasárnap állt le.
Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el
– mondta az esetekről Pistorius. A balti-tengeri vezetékeket érintő incidensek sorozata azóta fokozta a szabotázstól való félelmet, hogy Oroszország teljes körűen megtámadta Ukrajnát.
Németország és Finnország egyaránt „mélységes aggodalmának” adott hangot a C–Lion1 kommunikációs kábel megszakítása miatt, hozzátéve, hogy Európa biztonságát nemcsak Oroszország háborúja fenyegeti, hanem „a rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése is“.
A Cinia finn távközlési és kiberbiztonsági cég szerint a kábelt „külső erő” szakíthatta el.
Ilyen szakadások nem történnek meg ezeken a vizeken külső hatás nélkül
– mondta egy szóvivő a helyi médiának.
A Cinia vezérigazgatója szerint a kár a svédországi Oland-sziget közelében keletkezett, és a helyreállítás öt-tizenöt napot vehet igénybe. A két kábel a Balti-tengeren keresztezi egymást, bár a károkat feltehetően máshol okozták. Az Arelion, a Litvániába tartó vezetéket üzemeltető vállalat nem közölte, hogy hol szakadt el a kábel, de elmondásuk szerint a javítás várhatóan néhány hetet vesz igénybe.
Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter azt mondta, hogy „abszolút központi jelentőségű” annak kiderítése, hogy miért nem működik a két kábel. Litvánia internetkapacitása körülbelül egyötödével csökkent, bár megnyugtattak, hogy a fogyasztókat ez nem érinti.
Martin Sjogren, az Arelion szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy a balti-tengeri kábelek időnként megsérülnek.
A halászhajók véletlenül horgonnyal rongálják meg a kábeleket. Az időzítés persze furcsa, de nem tudtuk megvizsgálni, így nem tudjuk, mi okozta
– mondta. Samuli Bergstrom, a finn kormány kiberbiztonsági szakértője szerint a Finnországból Németországba tartó kábel meghibásodása nem befolyásolta az internetforgalmat, mivel más kábelútvonalak is rendelkezésükre álltak.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta a legnagyobb szabotázsakcióra ugyanebben az évben került sor a Balti-tengeren. Bár a német ügyészek még mindig vizsgálják az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását, a támadás körül összeesküvés-elméletek születtek, és meg nem erősített pletykák szerint a támadás mögött az ukrán, az orosz, vagy az amerikai kormány is állhat.
2023 októberében is súlyosan megrongálódott egy Finnország és Észtország közötti földgázvezeték. Finn tisztviselők később azt mondták, hogy az incidenst egy horgonyt vontató kínai konténerhajó okozta.
A svéd rendőrség szabotázs gyanújával indított vizsgálatot a két balti-tengeri kábelen keletkezett kár miatt – közölték kedden a stockholmi hatóságok. A rendőrség, illetve az illetékes svéd ügyész, Henrik Söderman ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan jelenleg az ügyet szabotázsakcióként kezelik, ez idővel azonban még változhat. Söderman hangsúlyozta azt is, hogy jelenleg még a nyomozás elején tartanak. Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter a TV4 helyi hírtelevíziónak elmondta, hogy
a svéd haditengerészet, illetve a parti őrség hajótevékenységet regisztrált az incidensek idején és helyén.
Az üzemeltető vállalat szerint a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt szakadhatott meg. A svéd SVT hírügynökség pedig arról számolt be, hogy a stockholmi hatóságok vizsgálódnak egy másik, a Litvánia és Svédország között futó Arelion nevű távközlési kábelen keletkezett károk ügyében is.
Pistorius finn hivatali partnere, Antti Häkkänen visszafogottabban nyilatkozott német kollégájánál, mondván egyelőre nem kíván találgatni a kábeleken keletkezett károk ügyében. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy egyelőre a nyomozás azon komoly felvetés alapján folyik, miszerint egy külső szereplő behatására keletkeztek a károk. Häkkänen, akit a finn STT hírügynökség idézett, elmondta, hogy a vizsgálatok több mindenre kiterjednek, mint egy természeti csapás esetében.
Senkinek sem tudjuk ezeket az incidenseket tulajdonítani. Felelőtlen lenne részemről ezt – mondjunk incidenst, balesetet, vagy nevezzük bárminek – valakinek tulajdonítani. Ezzel olajat öntenénk a tűzre. Nem ez a szándékom
– húzta alá Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő Brüsszelben.
„Biztosan nem zárhatjuk ki a szabotázst, mert már korábban is voltak figyelmeztető jelek. Nem ez lenne az első eset, s ebben nem volna semmi új” – hangoztatta Gintautas Paluckas, a miniszterelnöki tisztség várományosa Litvániában. A litván haditengerészet közölte, hogy a történtek nyomán fokozta a járőrtevékenységet a balti ország felségvizein.