A G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén, amelyen Joe Biden elnökként utoljára vesz részt, az Egyesült Államok úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat orosz területre, válaszul arra, hogy Észak-Korea fokozta Putyin támogatását. A váltás mögött az az elképzelés is áll, hogy ez segít megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt az esetleges fegyverszüneti tárgyalásokhoz.
A Kreml elítélte az amerikai döntést, és Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy ha az ukránok számára engedélyezik ezeknek a taktikai rakétarendszereknek a használatát, az „a feszültség újabb körét váltaná ki” − jelentette az orosz állami TASZSZ hírügynökség.
Eközben Recep Tayyip Erdogan török elnök a legújabb NATO-tag, aki be akar szállni a vitába. A terveit ismerő személyek szerint a G20-as csoport vezetőinek Rio de Janeiróban tartott hétfői találkozóján fogja előterjeszteni a konfliktus jelenlegi frontvonalak mentén történő befagyasztására vonatkozó javaslatát.
A konfliktus rendezéséért való hirtelen kiáltás azt mutatja, hogy Ukrajna szövetségesei sürgetik a helyzetet, és igyekeznek megelőzni Trump visszatérését, amely magában hordozza az amerikai támogatás drasztikus csökkentésének lehetőségét. Most, hogy az orosz oldalon észak-koreai csapatok is belépnek a harcokba, egyre nagyobb az elhatározás a konfliktus megállítására, amely felborította a geopolitikai kapcsolatokat Európában és szerte a világon.
Zelenszkij saját békeformulája a NATO-tagsághoz vezető egyértelmű út, és a csatlakozásig a védelemre vonatkozó biztonsági garanciák megszerzése. Erdogan ezzel szemben azt fogja javasolni, hogy Zelenszkij Putyinnak tett engedményként legalább 10 évig halassza el a szövetséghez való csatlakozásról szóló tárgyalásokat − mondták a török elnökhöz közel álló, névtelenséget kérő források a Bloombergnek.
Török tisztviselők elismerik, hogy egy ilyen javaslatot Ukrajna nehezen fogadna el, azonban úgy vélik, ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk az lenne, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket úgy parkoltassák, hogy először a stabil tűzszünet biztosítására összpontosítsanak.
Az általános formula tetszhet Kijev néhány szövetségesének, akiknek rosszulesik, hogy Ukrajna teljes NATO-tagsága azt kockáztatja, hogy közvetlen konfliktusba kerülnének a Kremllel.
A nyugati gondolkodásmód megváltozott, mióta észak-koreai csapatok jelentek meg a csatatéren Putyin erőinek támogatására, és ez alakította Biden nézeteit az Oroszország elleni esetleges rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G20-országok értékelései szerint Észak-Korea végül akár 100 000 katonát is küldhet Oroszországnak.
Erdogan reméli, hogy esetleg sikerül meggyőznie Zelenszkijt, hogy vegyen részt az isztambuli béketárgyalásokon, mert a belső források szerint olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek alapján Ukrajna a következő hónapokban még több területet veszíthet, ha nem állítják le a harcokat. A harctéri kilátások pedig Putyint is arra ösztönzik, hogy folytassa a harcokat.
(Borítókép: Emberek nézik egy megrongálódott lakótömb külsejét, amelyet egy kora reggeli rakétacsapás ért 2022. február 25-én Kijevben, Ukrajnában. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)