Oroszország a jövőben fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, miután Vlagyimir Putyin elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta a frissített nukleáris doktrínát, amely szerint Oroszország fontolóra veheti a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha egy atomhatalom által támogatott hagyományos rakétatámadás éri – írja a Sky News.
Az Oroszország hivatalos nukleáris doktrínájának megváltoztatásáról szóló döntés már hónapok óta folyamatban van, ám Putyin mostani aláírása válasznak tűnik arra, hogy a még Joe Biden vezette amerikai kormány engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikai nagy hatótávolságú rakétákat lőjön ki Oroszország területére.
A frissített doktrína, amely felvázolja azokat a fenyegetéseket, amelyek miatt az orosz vezetés fontolóra vehetne egy nukleáris csapást, kimondja: egy hagyományos rakétákkal, drónokkal, valamint más légi járművekkel végrehajtott támadás is megfelelhet ezen kritériumoknak.
A doktrína arról is ír, hogy Oroszország valamilyen koalícióhoz tartozó állam ellene irányuló akcióját az egész koalíció Oroszország elleni agressziójának tekintené. Vlagyimir Putyin néhány héttel a novemberi amerikai elnökválasztás előtt rendelte el a nukleáris doktrína módosítását, amely kimondja: minden Oroszország elleni hagyományos támadás, amelyet egy atomhatalom támogat, az egy Oroszország elleni közös támadásnak tekinthető.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra figyelmeztetett keddi sajtótájékoztatóján, hogy Ukrajna nyugatról szállított rakétákat vet be Oroszország ellen, az nukleáris válaszlépéseket vonhat maga után.
A szóvivő szerint – akinek nyilatkozatát a Sky News idézte – a most frissített doktrína arra vonatkozik, hogy Oroszország fenntartja a jogot nukleáris fegyverek alkalmazására az ellene irányuló, hagyományos agresszió esetén, amennyiben az kritikus fenyegetést okozna a szuverenitásra vagy a területi integritásra vonatkozóan.
Bár egyes amerikai tisztviselők szkeptikusan nyilatkoztak arról, hogy a nagy hatótávolságú csapások engedélyezése megváltoztathatja-e a háború menetét, a lehetőség segíthet az ukrán hadseregnek egy olyan pillanatban, amikor az orosz erők előnyre tesznek szert, és esetleg jobb tárgyalási helyzetbe is hozhatja Kijevet, amennyiben tűzszüneti tárgyalásokra kerülne sor.
Információk szerint Ukrajna az elkövetkező napokban tervezi végrehajtani első nagy hatótávolságú támadásait az orosz és észak-koreai katonák ellen Oroszországban, az első mélységi csapásokat valószínűleg Kurszk térségében fogják végrehajtani ATACMS rakétákkal, amelyek hatótávolsága a háromszáz kilométert is meghaladja.
Kérdéses, hogy Donald Trump hivatalba lépésekor visszavonja-e Joe Biden döntését, ugyanis a leendő elnök már régóta bírálja a háborúban álló országnak nyújtott amerikai pénzügyi és katonai segélyek mértékét, és fogadkozott, hogy megválasztása esetén gyorsan véget vet a háborúnak, anélkül, hogy megmagyarázta volna a konfliktus rendezésének módját. Érdekesség, hogy a fegyverhasználati tilalom feloldását több kongresszusi republikánus képviselő is sürgette.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. március 18-án. Fotó: Contributor / Getty Images)