A honvéd vezérkar egykori főnöke kifejtette, az orosz–ukrán háború sok szempontból egyedülálló: egyrészt a második világháború óta az egyik legnagyobb konfliktus Európában, másrészt olyan haditechnikai eszközök kerültek a rendszerbe, mint a mesterséges intelligencia, amely korábban soha. 

Arra a kérdésre, hogy elérheti-e a háború a kétezredik napot is, az altáborngy azt mondta:

Ha leül két ország tárgyalni, tradicionálisan három dolog dönti el, hogy ki az, aki diktál, és ki az, aki jegyzetel. Ez a három dolog a lélekszám, a katonai erő és a gazdaság. Ha ebből az aspektusból nézzük a háborút, nem kérdés, hogy ki az erősebb

– mondta el Ruszin-Szendi, utalva arra, hogy Oroszország előnyösebb helyzetben van a háborús konfliktusban, mint Ukrajna. 

Amíg a kormány vagy a társadalom hozzáállása, véleménye nem változik az aktuális helyzettel kapcsolatban, tehát az ukránok vagy az oroszok nagy százaléka nem zárkózik el a háborútól, addig a konfliktus nem fog véget érni – mondta el Ruszin-Szendi –, majd hozzátette: a háborút összeségében sohasem a katonák kezdik, és nem is ők vetnek neki véget. 

Ukrajna egyre nehezebb helyzetben van, egyre kevesebb a bevethető haderő, hiszen rengetegen elmenekültek az országból, és a gazdaságot is működtetni kell. De egyre kevesebb a katona is. Európa pedig a gazdasági helyzet miatt egyre nehezebben tudja támogatni, illetve az Oroszország jelentette fenyegetés miatt egyre nagyobb veszélyt jelent a hadászati támogatás. Az ukrán helyzetet tovább nehezíti, hogy a társadalmuk egyre megosztottabb a háborút illető kérdésekben, és előfordulhat, hogy egy bizonyos pont után egyre többen lépnének ki a konfliktusból. Mindezeket figyelembe véve Oroszország jelenleg sokkal jobban áll, és van egy általános félelem azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna tönkremegy a háborúban. 

Nincsenek, és nem is voltak soha könnyű helyzetben az ukránok

A volt vezérkari főnök elmondta, hogy 2022-ben járt az ukrán fronton, és már akkor kézzelfogható jelei voltak annak, hogy technikailag és az ellátást illetően is sokkal rosszabbul áll az ukrán sereg az oroszhoz képest, ez pedig az idő múlásával valószínűleg nem változott. 

Nincs elég lőszer az ukránoknál, míg az oroszoknál van bőven, mégsem tudta az orosz hadsereg elérni azt, hogy egy villámháború keretei között elfoglalja Ukrajnát – fejtette ki a szakértő.

Ruszin-Szendi ezután arra tért ki, hogy úgy fest, az ukrán haderő orosz területre való átlépése nem hozta meg az ukránok által várt hatást. A kurszki betörés hatása elmaradt attól, amit az ukrán vezetés várt tőle. Ráadásul az orosz nép háborúhoz való hozzáállását erősítette meg. A hatalom által jósolt támadás beigazolódott. 

Zelenszkij azt gondolta, hogy a betörés a tárgyalóasztalnál előnyt fog jelenteni számára, szerintem csak hátrányt jelentett neki

– mondta el Ruszin-Szendi.

A szakértő itt arra is kitért, hogy az országok vezetői nem minden esetben csak a nép és az ország érdekeit nézik, szerinte egy-egy döntés esetében az emberi faktort nem lehet kikapcsolni.

Putyin nem engedheti meg magának, hogy egy komédiás legyőzze, ezt az egyet nem lehet kikapcsolni […] Zelenszkijnél ugyanez a helyzet. Ő tudja, hogy csak addig elnök, amíg ez a háború megy. […] Vesztes háborúnál mindig cserélik a vezetőket, néha győztes háborúnál is.

– mondta el Ruszin-Szendi.

A beszélgetés végén az egykori vezérkari főnök arra a kérdésre, hogy lesz-e kétezredik napja is a háborúnak, azt mondta, meglátásai szerint nem. Ukrajna egyre inkább a határait feszegeti ebben a helyzetben. A szakértő azzal zárta gondolatait, hogy reméli, a felek találnak majd megoldást arra, hogy az öldöklést megszüntessék, illetve kifejtette, hogy a háború véget érhet, de ez nem feltétlenül hozza el a békét Ukrajna és Oroszország között.

Ha tetszett az adásunk, és még nem tették volna meg, akkor mindenképpen iratkozzanak fel az Index YouTube-csatornájára, hogy ne maradjanak le a további műsorainkról, ha pedig inkább podcastként hallgatnák meg a Frontvonal legújabb részét, ide kattintsanak: