Egy brit biztonságpolitikai szakértő szerint ugyan Donald Trump kapcsán sok a kérdőjel, hogy pontosan hogyan is kezelné az ukrajnai háborút, azonban szerinte az Ukrajnára kényszerített béke helyett akár úgy is dönthet, hogy atomfegyvert adna Kijevnek, ezzel nyújtva biztonsági garanciát az országnak.
Nicholas Drummond biztonságpolitikai szakértő nyilatkozott a brit Daily Expressnek, amiben a szakértő azt állította,
Donald Trump akár atomfegyvert is adhat Ukrajnának.
Ezt a szakértő arra alapozza, hogy amennyiben megvalósulna a tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor Kijevnek garanciát kellene adni a biztonságára, és mivel a NATO-tagságot mind Oroszország, mind a tagállamok egy része ellenzi, így annak az egyik módja az atomfegyverek lehetnének.
Drummond mindezt annak ellenére látja így, hogy a megválasztott elnök a kampány során a minél hamarabbi béke ígéretével, valamint az Ukrajnának szánt katonai támogatások leállításával kampányolt. Leginkább utóbbi miatt többen is aggodalmukat fejezték ki, hogy a Fehér Házba visszatérő elnök akár egy olyan békeszerződésre is rákényszerítheti Volodimir Zelenszkijt, amely Ukrajna számára nem kedvező.
Mindezek ellenére Drummond szerint Trump akár más utat is választhat, például nukleáris fegyvereket adna Kijevnek.
A következő négy évben Oroszország újra felfegyverkezik, de Ukrajna is felépül, felfegyverkezik és felkészül. A felkészülés során lehet, hogy az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket adna Ukrajnának
– véli Drummond, aki szerint ebben Trump titokban megegyezhetne Zelenszkijvel, amivel Ukrajna hirtelen erőteljessé válna.
A szakértő elismeri, ez akár egy nagyon felelőtlen lépés is lehet, ugyanakkor a kölcsönös elrettentés miatt akár békét és stabilitást is hozhatna a térségbe.
Ez pedig az Egyesült Államoknak amiatt is lehet kényelmes megoldás, mert így Ukrajna biztonságát úgy szavatolnák, hogy nem kellene felvenni a NATO-ba.
Arra Drummond már nem tér ki, hogy Vlagyimir Putyin épp a napokban módosította úgy országa nukleáris doktrínáját, hogy jóval alacsonyabb szinten határozta meg, mikor vethetne be Oroszország atomfegyvert. Emellett Ukrajna még az 1994-es budapesti memorandum során lemondott az atomfegyvereiről, egy ilyen alkuval pedig ezt megszegnék – igaz, az egyezményt Moszkva is megsértette, amikor inváziót indított Ukrajna ellen.
Zelenszkij egyébként még október 17-én, az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásához vagy atomfegyverre, vagy NATO-tagságra van szüksége, de ők a NATO-tagságot választanák. Később nyilatkozatát úgy pontosította, hogy ezzel arra akart utalni, hogy a NATO-tagságnál nincs nagyobb biztonsági garancia, és nem szeretne nukleáris fegyvereket.