Budapesten kötött megállapodást Bulgária és Románia a schengeni övezethez való csatlakozásról az eddig ezt ellenző Ausztriával. A mostani döntést még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, amire leghamarabb december közepén kerülhet sor. Ha minden jól megy, jövőre már könnyebben lehet Bulgáriába és Romániába utazni.
Akár már januárban teljes körű tagjává válhat a schengeni övezetnek Bulgária és Románia, miután az ezt ellenző Ausztria is beadta a derekát – november 22-én Budapesten Pintér Sándor magyar belügyminiszter Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román kollégáival, valamint az Európai Bizottság belügyi biztosával, Ylva Johanssonnal egy közös megállapodást írt alá erről.
Ez nagy előrelépés Bulgária és Románia számára, hiszen már régóta csatlakozni szerettek volna az EU-n belüli szabad mozgást garantáló egyezményhez, ugyanakkor Ausztria, valamint korábban Hollandia ezt ellenezte.
A mostani megállapodás előmozdítja a két ország csatlakozását, mivel immáron az utolsóként ellenző Ausztria is támogatja azt, ugyanakkor erről még formálisan a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának is döntenie kell – erre legkorábban december 12-én kerülhet sor, hiszen legközelebb akkor találkoznak a 27 tagállam belügyminiszterei.
Pintér Sándor magyar belügyminiszter az erről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a csatlakozáshoz a tagállamok belügyminisztereinek még egy közös csomagot kell összeállítaniuk – amely biztosítja, illetve növeli az EU, valamint a két tagjelölt ország biztonságát –, ezt december 12-én véglegesíthetik. Pintér hozzátette, a csomagnak része, hogy a török–bolgár határon minimum 100 határrendőr részvételével egy külön kontingenst állítanak fel.
A két ország már régóta várt arra, hogy csatlakozhasson az EU-n belüli szabad mozgást garantáló egyezményhez, még az Európai Bizottság is régóta sürgette a két ország felvételét. Ugyanakkor Ausztria – valamint korábban Hollandia – a két országban jelen lévő illegális migráció miatt eddig azt mindig vétózta; az osztrák kormány szerint ugyanis a két országba kontrollálatlanul érkeztek illegális bevándorlók.
Tavaly végül az osztrák vétót részlegesen feloldották, amikor a schengeni országok megállapodtak, hogy idén márciustól a vízi és légi közlekedés során eltekintenek az ellenőrzéstől, azonban a közúti határátkelőkön még továbbra is érvényben volt a határellenőrzés. A mostani informális döntés a teljes körű tagság megszerzését segíti elő, így amennyiben többi belügyminiszter is zöld utat ad, akkor a jövőben immáron határellenőrzés nélkül lehet Romániába és Bulgáriába utazni, valamint onnan visszatérni.
Az Európai Unióban a soros elnökséget jelenleg ellátó Magyarország számára egyébként az egyik prioritás a két ország schengeni övezethez való teljes csatlakozása volt.
A mostani, budapesti informális megállapodást az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen X-oldalán három nyelven, angolul, bolgárul, valamint románul közzétett bejegyzésében üdvözölte, amihez hozzátette: 2025-ben hadd erősödjön meg a schengeni övezet.
A döntés napján Budapesten Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint az ő meghívására hivatalos látogatáson résztvevő Marcel Ciolacu is üdvözölte a megállapodást, amiről közös sajtótájékoztatójukon beszéltek.
Orbán Viktor szerint a jelenlegi helyzet igazságtalan volt Romániával szemben, amely szerinte az elmúlt évek során rengeteget tett és már jó ideje minden feltételt teljesített ahhoz, hogy a schengeni övezet részévé váljon. Ehhez hozzátette, hogy amikor legutóbb Bukarestben járt, akkor egyetértettek abban, hogy a magyar soros elnökséget felhasználják a folyamat meggyorsításában.
A magyar kormányfő szerint a négy országnak arról is sikerült megállapodnia, hogy elősegítsék a két ország január 1-i csatlakozását a schengeni övezethez.
Ezenkívül pedig pozitívumként említette Orbán Viktor, hogy ezzel egyidőben az illegális migráció elleni fellépést is fokozni fogják.
A hétvégén a román elnökválasztás első fordulójára készülő Marcel Ciolacu román miniszterelnök megköszönte magyar kollégájának a támogatását, és hogy a román csatlakozást szívügyeként kezelte, ahogy a budapesti tárgyaláson résztvevő további országok, azaz Ausztria és Bulgária belügyminisztereinek a segítségét.
Sajtótájékoztatóján leginkább a határellenőrzés megszűnésének gazdaságra és kereskedelemre gyakorolt leendő pozitív hatásait emelte ki, hiszen Románia már 13 éve vár, hogy tagja legyen az EU-n belüli szabad mozgást garantáló egyezménynek.
A román kormányfő szerint országa már a schengeni övezethez való részleges csatlakozásának jótékony hatásait is megérezte, de a gazdasági növekedés akkor válik még dinamikussá, amikor majd teljeskörű tagjai lesznek az egyezménynek.