Vlagyimir Putyin orosz elnök november 21-én bejelentette, hogy országa egy új típusú rakétát indított Ukrajna elleni támadása során, ami a katonai erő demonstrációját, és azt szolgálja, hogy elrettentse Kijev szövetségeseit a teljes körű invázióval szembeni további támogatástól – írja a The Kyiv Independent.

„Jelenleg nincs mód ennek a fegyvernek az ellensúlyozására. A rakéták 10 Mach sebességgel, azaz másodpercenként 2,5–3 kilométeres sebességgel támadják a célpontokat. Készen állunk minden fejleményre. Ha valaki még mindig kételkedik ebben, ne tegye! Mindig lesz válaszlépés” – mondta Putyin egy tévés beszédében.

Vlagyimir Putyin elmondta, hogy az új rakéta neve „Oresnyik”, ám egyes elemzők és tisztviselők azóta megkérdőjelezték a fegyver újdonság voltát, valamint azt, hogy mennyire lehet hatékony az ukrán szövetségesek részéről érkező támogatások megakadályozására.

Az orosz elnök szerint az Oresnyik egy új találmány, amelyet a nyugati légvédelmi rendszerek nem képesek elfogni. A rakétát nukleáris fegyverek hordozására tervezték, ám Putyin szerint az Ukrajna elleni támadás alkalmával nem volt nukleáris robbanófejjel felfegyverezve.

Harci körülmények között hajtották végre az egyik legújabb orosz közepes hatótávolságú rakétarendszer tesztjét. Ebben az esetben egy ballisztikus rakéta nem nukleáris hiperszonikus változatával

– mondta Vlagyimir Putyin november 21-én élőben közvetített beszédében. Az általa leírt Oresnyik annyira új, hogy alig tudni róla valamit azonkívül, amit beszédében állított.

Új vagy nem új?

„Rendkívül meg lennék döbbenve, ha ez a rakétarendszer több mint 10 százalékban tartalmazna új alkatrészeket” – mondta Fabian Hoffmann védelmi szakértő, az Oslói Egyetem doktori kutatója a portálnak. 

Szerintem alapvetően csak szétszedték az RS–26-ost, vagy csak kannibalizálták, majd összerakták ezt az új rakétát néhány frissítéssel és új festéssel

– utalt az RS–26 Rubezsre, amelyről elég sokat tudnak már.

Az először 2011-ben gyártott és 2012-ben sikeresen tesztelt Rubezs egy 36 ezer kilogrammos, nukleáris célra alkalmas, közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta (IRBM), amelynek ismert hatótávolsága 5800 kilométer. A bejelentett, de be nem mutatott 6 ezer kilométeres hatótávolsága éppen csak átlendítené az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) kategóriájába. Fejlesztését és bevetését 2018-ban ténylegesen leállították az Avangard hiperszonikus siklórakéta javára. 

A Rubezs egy MIRV-robbanótöltettel van felszerelve, ami a Multiple Independent Reentry Vehicles (önállóan célra irányítható robbanófej) rövidítése, s a Dnyipro elleni támadásról készült videókon megfigyelhető. A felvételeken látható, hogy több lövedék csapódik a földbe, de a hagyományos rakétákhoz vagy robbanótöltetekhez általában társított nagy robbanások nélkül, ami arra utal, hogy lényegében egy robbanófejet hordozott.

November 22-én az ukrán hírszerzés (HUR) további részleteket közölt az Oresnyikről, azt állítva, hogy ez valójában csak egy másik neve a korábban ismert „Kedr” nevű rakétának, amelynek nevét „cédrusnak” fordítják, és amelyet Oroszország 2023 októberében és 2024 júniusában már tesztelt.

A Dnyipróba csapódott rakéta hat robbanófejjel volt felszerelve, amelyek egyenként hat altöltetet tartalmaztak, és zuhanás közben elérte a 11 Machot (mintegy 13 500 kilométer/óra) meghaladó sebességet

– tette hozzá a HUR.

„Ne reagáljuk túl!”

„Szerintem nagyon fontos, hogy ne reagáljuk túl a dolgot” – mondta Hoffman, hozzátéve, hogy maga a rakéta nem jelent különösebb újdonságot annak ellenére, amit Putyin november 21-én mondott.

Tetszik a »hiperszonikus« megjegyzése – persze hogy ezt kellett mondania, de minden közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta egyszer eléri a hiperszonikus sebességet, tehát ez nagyjából semmiség

– tette hozzá.

Egy névtelenség feltételével nyilatkozó amerikai tisztviselő is csatlakozott ehhez a véleményhez, ő a The Kyiv Independentnek azt mondta, hogy bár „minden, Ukrajnával szembeni fenyegetést komolyan veszünk, fontos szem előtt tartani néhány kulcsfontosságú tényt. Ukrajna számtalan támadást állt már ki Oroszország részéről, többek között olyan rakéták által, amelyeknek a robbanófeje lényegesen nagyobb volt, mint ennek a fegyvernek” – mondta.

Hadd fogalmazzak világosan: lehet, hogy Oroszország megpróbálja felhasználni ezt a rakétát arra, hogy megpróbálja megfélemlíteni Ukrajnát és támogatóit, vagy figyelmet kelteni az információs térben, de ez nem fog változtatni a konfliktuson

– erősítette meg.

Ami potenciálisan újdonságot jelent, az a globális geopolitikai helyzet, a feszültség szintje és az eszkaláció fenyegetése.

Elrettentés

A rakéta telepítésére nem sokkal azután került sor, hogy Oroszország elfogadta a nukleáris doktrína módosításait, amelyek csökkentették a nukleáris válaszküszöböt. A Kreml nagyon világosan fogalmazott, hogy a doktrína megváltoztatása jelzés volt a Nyugat felé.

Míg a doktrína a döntéshozóknak és a nemzetbiztonsági apparátusoknak szánt jelzés, addig a rakétacsapás a közvéleménynek szól

– mondja Matej Kandrík, az Adapt Intézet ügyvezető igazgatója.

Oroszország már korábban is telepített nukleáris rakétákat Ukrajnába, de az Oresnyik jellemzői, mint például az MRV-képesség, „a nukleáris háború ijesztő, apokaliptikus képét idézik fel, és ezért lehetővé teszik, hogy a képzeletünk sokat dolgozzon Putyin helyett” – mondta Jenny Mathers, az Aberystwyth Egyetem nemzetközi politikával foglalkozó vezető oktatója.

Oroszország a teljes körű invázió első napja óta alkalmaz rejtett vagy nyílt nukleáris fenyegetéseket az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatás elrettentésére. A Kreml „vörös vonalai” nem tudták befolyásolni a Nyugatot a tankok, vadászgépek és nagy hatótávolságú rakéták szállításában. Putyin most megpróbál erőt demonstrálni, miután amerikai és brit rakéták csapást mértek orosz felségterületen lévő célpontokra.

Putyin problémája az, hogy kifogyott az eszközökből, amelyekkel ezt az üzenetet közvetíthetné, tekintve, hogy ő és más magas rangú orosz tisztviselők mindannyiszor figyelmeztettek bizonyos lépések ellen… és utaltak a szörnyű következményekre, de aztán a háború eszkalációját az ukrán civil lakosság és infrastruktúra elleni egyre brutálisabb támadásokra korlátozták

– mondta Mathers.

Kandrík szerint Putyin számára „az lenne ideális, ha megtiltanák az Egyesült Államok által biztosított csapásmérő fegyverek használatát az orosz területeken, és korlátoznák az ilyen rendszerek jövőbeni szállítását”. Mathers úgy látja, hogy ezzel próbálják elrettenteni az Ukrajnának nyújtott szélesebb körű nyugati támogatást.

„Maradjunk higgadtak!”

Nyugati tisztviselők elítélték az IRBM kilövését mint eszkalációt, de azt is világossá tették, hogy ez nem fogja eltántorítani őket az Ukrajnának nyújtott támogatásuktól. „Ennek a rendszernek a telepítése nem fogja megváltoztatni a konfliktus menetét, és nem fogja elriasztani a NATO-szövetségeseket attól, hogy támogassák Ukrajnát” – mondta Farah Dakhlallah NATO-szóvivő.

A számítás megváltozhat, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök januárban hivatalba lép, ugyanis elmondása szerint csapata a konfliktus gyors rendezésére törekszik, vagyis hogy „kiszálljon” a konfliktusból. Egyelőre nem világos, hogy a leendő elnök, aki gyakran bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, fenntartja-e a hosszú távú csapások politikáját, ha az további eszkalációs lépéseket válthat ki Oroszország részéről.

Putyin tudja, hogy az óra ketyeg mind Oroszország, mind Ukrajna számára, ahogy közeledünk január 20-hoz és Donald Trump visszatéréséhez az amerikai elnöki székbe. Ezért Putyinnak azt a benyomást kell közvetítenie, hogy Oroszország parancsnoki pozícióban van, és addig harcolhat, ameddig a győzelem eléréséhez szükséges

– fejtette ki Mathers. Szakértők szerint azonban az Oresnyik kilövése nem egy nukleáris apokalipszishez vezető eszkalációs lánc kezdete.

„Maradjunk higgadtak… Ennek van egy mechanizmusa. Ezt eszkalációs létrának hívják, ami számos lépcsőfokot tartalmaz a »nukleáris kardpárbajtól« a nukleáris üzenetküldésig – ami most történik éppen – és az első nukleáris fegyver bevetése között” – mondta Mathieu Boulègue, a CEPA agytröszt vezető munkatársa a The Kyiv Independentnek.

Az orosz vezetés nem öngyilkos. Abban a pillanatban, amikor egy kicsit is túl messzire mennek a nukleáris eszkalációban, az lenne az orosz rezsim vége

– tette hozzá.

Federico Borsari, a CEPA rezidens munkatársa rámutatott, hogy Oroszország előre figyelmeztette az Egyesült Államokat a rakéta használatára, és hogy az Iszkander és Kinzsal rakéták, amelyeket Oroszország rendszeresen használ Ukrajnában, szintén hordozhatnak nukleáris robbanófejet. „Az Oresnyik bevetése „egyértelműen politikai üzenet”, de nem utal nukleáris eszkalációra” – vonta le a következtetést.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben, Moszkvában, Oroszországban 2024. október 29-én. Fotó: Sputnik / Mikhail Metzel / Pool / Reuters)