November 24-én fordulnak rá Romániában a választási szuperév hajrájára, hiszen keleti szomszédunkban a június európai parlamenti és önkormányzati választások után egymást követően három hétvége fog szólni a választásokról: most vasárnap, november 24-én az elnökválasztás első fordulóját december 1-jén a parlamenti választás követi, majd egy hétre rá, december 8-án az elnökválasztás második fordulójával zárulnak az idei választások.
Mivel az eddigi államfő, Klaus Iohannis jelenlegi második ciklusa miatt nem indulhat, ezért Romániának mindenképp új elnöke lesz, Iohannis helyére pedig sokan pályáznak:
a románok összesen 14 jelölt közül választhatnak, akik közül ötnek reális esélye is lehet a győzelemre.
Ráadásul az elnökválasztás tétjét az is emeli, hogy annak első fordulója után tartják a parlamenti választást, így egy jó vagy egy rossz szereplés befolyással lehet a parlamenti választásra is.
Ennek ellenére a kampányok a Romániában is ismert európai problémák – mint az infláció, a gazdasági helyzet, vagy az országra jellemző korrupció, államháztartási hiány, valamint az elvándorlás – helyett sokszor inkább személyeskedésről szólnak, ahol a jelöltek egymásra mutogatva próbálják elmondani, hogy a másik miért lenne rosszabb választás őnála – a kampányok ennek megfelelően inkább szólnak a jelöltek különböző botrányairól, mintsem szakpolitikai javaslataikról.
Az már a választás előtt borítékolható, hogy két hét múlva a románok ismét szavaznak majd az elnökválasztás második fordulójában: ahhoz, hogy valaki már az első forduló után megszerezze az elnöki palota kulcsát, a szavazók több mint 50 százalékának kellene rá szavaznia, de ettől jelenleg mindegyik jelölt távol áll. Ráadásul miután a Ceaușescu-rendszer bukása után Románia ismét demokrácia lett, egyik jelöltnek sem sikerült még az első fordulóban megnyernie az elnökválasztást.
Ugyan a közvélemény-kutatások nem túl megbízhatók – mivel a jelöltek között akár 10 százalékpontos (!) szórást is mutatnak a különböző kutatóintézetek, ráadásul azok egyébként is pontatlanok, így a romániai választásokon gyakoriak a meglepetések –, de az szinte biztosnak tűnik, hogy a posztkommunista–nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, egyben a jelenlegi kormány miniszterelnöke, Marcel Ciolacu megnyerheti az első fordulót.
Ciolacu a jelöltek közül az egyedüli, akit minden kutatás 20 százalékpont felett mér, ráadásul a PSD elnökjelöltjei 1992 óta minden elnökválasztáson bejutottak a második fordulóba – 1990-ben csak azért nem, mert az első közvetlen elnökválasztás egyfordulós volt – , ahol egyébként rendre alulmaradnak – legutóbb a 2000. évi elnökválasztás után sikerült elnököt adniuk.
Ciolacu, csakúgy, mint az egész PSD, egy gazdaságilag baloldali, ám szociálisan konzervatív platformot képvisel, gyakran populista kijelentésekkel és ígéretekkel.
Kampánya során egyik nagy ígérete az volt, hogy letöri az osztrákok vétóját, és Románia csatlakozhat majd a schengeni övezethez – ez pedig a választás előtt teljesült is.
Azonban valószínűtlen, hogy 2024-ben szakad meg az eddigi hagyomány, tehát hogy a PSD jelöltje bejut a második fordulóba, ahol végül egy PSD-ellenes népszavazássá alakított kampány keretében alulmarad kihívójával szemben.
Mint írtuk, Ciolacu második fordulóba való bejutása borítékolható, így a kérdés az, hogy ott ki lesz a kihívója. Ezért a helyért pedig nagy verseny folyik, hiszen a kutatások szerint négynek lehet erre esélye.
Az egyik legesélyesebb jelölt, akinek ez sikerülhet, a szélsőjobboldali–nacionalista AUR-elnök, George Simion, aki korábban még arról beszélt, hogy ő lenne a román Orbán Viktor, de példaképének tekinti Donald Trump amerikai elnököt, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt, valamint Jaroslaw Kaczynskit, a lengyel PiS elnökét.
Simion egy érdekes figurája a román közéletnek. Politikai karrierje előtt két fociultra megalakításában is részt vett, ezenkívül több erőszakos tüntetés vagy politikai performansz köthető a nevéhez – például amikor 2009-ben Ion Iliescu könyvbemutatója során gyertyát gyújtott a háza előtt, vagy pénzt dobált a korábbi elnökre, de a magyarok számára leginkább az úzvölgyi katonatemetőnél folytatott akciója miatt ismert.
Elitellenes populista pártját 2019-ben alapította, majd 2020-ban be is jutottak a román parlamentbe, ahol többször is káromkodva szólalt fel, de volt, hogy megtámadta a korábbi energiaügyi minisztert. A koronavírus-járvány idején karanténellenes tüntetéseket rendezett, miközben tagadta a koronavírus létét.
Mostani kampányában pedig többek között azt ígéri, hogy akik rá szavaznak, 35 ezer euró értékű lakást kaphatnak.
A kampány során a vele kapcsolatban egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy Ukrajnából és Moldovából is kitiltották, amiért orosz kémekkel találkozhatott, amit ő tagad, szerinte proromán nézetei miatt döntöttek így a két országban – karrierje elején egyébként azt követelte, hogy Moldova mellett a korábban Romániához tartozó ukrán területek is kerüljenek vissza az országhoz. Ukrajna kapcsán egyébként azt ígéri, hogy ugyan továbbra is támogatni fogja honvédő háborújában, de a fegyverszállítást leállítja, és Donald Trump béketervét már most támogatja.
A kutatások 16,2–21,2 százalékpont közé mérik.
A közvélemény-kutatások szerint jelenleg harmadik helyen Nicolae Ciucă, a Iohannist is jelölő jobbközép-nacionalista PNL jelöltje áll, azonban ennek ellenére nem túl valószínű, hogy bejutna a második fordulóba.
Önéletrajza szerint Ciucă alkalmas lehet elnöknek – korábban még miniszterelnök is volt, valamint 30 éves katonai pályafutását vezérkari főnökként fejezte be –, azonban ő maga mondta, hogy nem vágyik ilyen szerepre:
öt éve még arról beszélt, hogy egyáltalán nem akar politikus lenni.
Ráadásul ő is tudja magáról, hogy nem politikus alkat, ami beszédein is látszik: túl sokat ő-zik, ezenkívül politikusként túl emlékezetes dolgot nem vitt véghez. Eleve azért érkezett, mert Iohannis először védelmi minisztert, majd a PNL-en belüli belharcok miatt miniszterelnököt csinált belőle. Jelenlegi kampányában tipikus jobboldali politikát hirdet.
Ennek ellenére van olyan kutatás, ami Simion elé méri, de így is nagy a szórás a kutatásokban: az utolsó két hétben mérték 7,3, de 19 százalékpontra is.
Ugyanúgy meglepetésnek számítana, de nem kizárható, hogy a második fordulóba Elena Lasconi, az egykoron még liberális USR elnökjelöltje is bejutna. Lasconi 25 évig volt a román televíziózás egyik legismertebb arca, azonban azt otthagyva 2020-ban egy kisváros polgármestere lett.
Mivel az USR az elmúlt években több nagy változáson is keresztülment – többek között pártszakadáson, a kormányból való kirúgáson, valamint ezek miatti belső konfliktusokon –, ezért az egyébként rendkívül vallásos Lasconi lett a pártelnökük, ami jól példázza, honnan indult, és az utóbbi években mennyit változott az egykor még Fekete-Győr András, a Momentum akkori elnöke által is támogatott párt.
Mivel az eddig egymással szemben váltógazdálkodást folytató PSD és PNL 2023 nyarán összeállt, hogy közösen kormányozzanak – idén az EP-választáson még közösen is indultak, hivatalosan azért, hogy így szorítsák vissza az AUR-t, valamint a többi szélsőjobboldali pártot –, ezért a korábban a PNL által elfoglalt jobbközepet próbálja az USR, valamint Lasconi meghódítani.
Ugyan kampánya során van néhány zöld és progresszív téma, amit képvisel, de leginkább a korábban a PNL-re jellemző nacionalizmussal, valamint ortodox témákkal operál.
A kutatások 12–17,1 százalékpont közé teszik, de támogatottsága valamennyire csökkent, amikor egy LMBTQ-ellenes megjegyzése után a leszbikus lánya támadta a médiában – ez egyébként az EP-listavezetői pozíciójába került az egykori tévésnek. Jelenleg a második helytől egészen a negyedikig bárhol végezhet.
A választás eddigi egyik legnagyobb vesztese a tavaly még végső győzelemre is esélyesnek tartott korábbi NATO-főtitkárhelyettes, a függetlenként induló Dan Geoană. Sokáig ő tűnt az abszolút favoritnak, ugyanakkor túl sokáig húzta az időt lehetséges indulásáról, amivel megkopott a lendülete.
Az alapvetően balközép-centrista politikus kampánya során egy harmadikutas, a román elitet és a szélsőjobbot kritizáló üzenettel próbálja meggyőzni a szavazókat, azonban a többiekhez hasonlóan kampányát több botrány is érte: egyrészt Simion mellett még nála merült fel az orosz szál, másrészt pedig azzal vádolják, hogy kampánya elején NATO-forrásokat is felhasznált.
Míg 2022-ben favoritnak számított, addig jelenleg a kutatások 7–13,3 százalékpont közé mérik, így nagy meglepetés kell, hogy bekerüljön a második fordulóba. Geoană egyébként nem először fut neki az elnökválasztásnak: 2009-ben ő volt a PSD jelöltje, és be is jutott a második fordulóba, ahol eredményváróján már pezsgőztek a győzelmére, azonban a reggel befutó végeredmény után kiderült, hogy közel 70 ezer szavazattal alulmaradt.
Mivel függetlenként indul, ezért nehezebb helyzetben van, mint például a PSD-s nagy politikai gépezet támogatását élvező Ciolacu, a közösségi médiában jártas Simion, a korábbi elnök támogatását élvező Ciuca, vagy az egykori tévés karrierje miatt jó kommunikációs képességekkel bíró Lasconi. Ráadásul a transzparens államgazdálkodást ígérő Geoană kapcsán az is kérdéses, hogy egyébként miből finanszírozza idei kampányát.
Az öt, valamennyire esélyes jelölt mellett egyébként mások is indulnak, ilyen például az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, aki már 2009 óta minden elnökválasztáson a párt jelöltje volt.
Annak ellenére, hogy az RMDSZ elnökeként több kormánynak is tagja volt, Kelemennek alapvetően nincs esélye a győzelemre, hiszen 2009-ben 5., 2014-ben 8., 2019-ben pedig 6. lett. Kampánya valós célja emiatt nem is a győzelem lehet, inkább az, hogy
a december 1-jei parlamenti választások előtt valamilyen lendületet szerezzen az RMDSZ, valamint az egy hét múlva esedékes parlamenti választásra jobban mozgósíthassa a romániai magyarokat.
Így az elnökválasztás inkább erőfelmérő a párt számára, hogy kutatások helyett valódi adatokon nézzék meg, mely településeken sikerült jobban, illetve rosszabbul a mozgósítás.
A választás estéjén egyébként exit pollok is lesznek, amit először a szavazóhelyiségek bezárásakor, helyi idő szerint este kilenckor (magyar idő szerint este nyolc) fognak közölni. Ugyan ez nem végeredmény lesz, de ebből valószínűleg már kirajzolódik, kik fognak bejutni a második fordulóba.
(Borítókép: Egy férfi sétál az elnök- és parlamenti választásokon induló jelöltek plakátjai mellett Bukarestben 2024. november 20-án. Fotó: Andreea Campeanu / Reuters)