Végső célunk az, hogy az Európai Unió tagjai legyünk, de ez nem jelenti azt, hogy lemondunk keleti partnereinkről – jelentette ki Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke a BBC News Hard Talk című műsorának hétfői adásában.

Az interjúban – amelynek központi témája az volt, hogy Szerbia a Nyugat vagy Oroszország és Kína felé tekint-e – az államfő a függetlenségre utalva kijelentette, hogy a két lehetőség közül ő „csak a szerb széken ül”, ami megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy „mi magunk hozzuk meg a döntéseinket”.

„Minden szükséges reformot végrehajtunk, minden folyamatot felgyorsítunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy 2026 végére végezzünk a feladatokkal. Ez nem azt jelenti, hogy 2027-ben vagy 2028-ban már az EU tagjai leszünk, ez az uniós országoktól függ” – mondta a szerb elnök.

De vajon a hagyományos barátainkról vagy keleti partnereinkről fogjuk-e a legrosszabbat mondani? Nem, ezt nem tesszük. Jó kapcsolataink vannak ma Kínával, igen. Mindig megmondom az igazat, amikor a tagországokkal beszélek. Mindig mindenkinek ugyanaz a története. Ezért az emberek szerethetnek, utálhatnak, undorodhatnak tőlem, de mindig tisztelnek

– jelentette ki Alekszandar Vucsics, aki azt is felidézte, hogy korábban Donald Trump is megkérdezte tőle, van-e problémája a kínaiakkal, amire nemmel válaszolt. „Az emberek sértegethetnek, megvethetnek és gyűlölhetnek engem, de ez az én hozzáállásom” – szögezte le a szerb államfő.

Alekszandar Vucsics az interjúban arról is beszélt, hogy:

• a Jugoszlávia felbomlásakor megerősödő radikális mozgalmakban való részvétele óta megváltozott, azonban még most is eltérő nézetei vannak arról, hogy ki a hibás a balkáni problémákért és Jugoszlávia széthullásáért. „Amikor azt mondom, hogy a mi belső problémáink, akkor a volt Jugoszlávia problémáira gondolok. A nyugati hatalmak és mindenki más szerepére gondolok, akiknek nagy befolyásuk volt az akkori helyzetre. De persze van egy idiómánk szerbül, ami szerint csak a szamarak nem változnak. És most 30 évvel idősebb vagyok” – mondta az elnök.
• Kijelentette, hogy korábban sem tagadta, mi történt Srebrenicában. „Hiszek a megbékélésben a régióban, de nem hiszek egy olyan narratívában, amely újabb konfliktusokat hoz” – mondta az elnök a kelet-boszniai városban 1995-ben történt vérengzésre utalva, amit a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősített. Alekszandar Vucsics felidézte, hogy a városban tett látogatása során megtámadták, miközben az ENSZ Közgyűlésben a világ 109 országa osztotta Szerbia véleményét arról, hogy népirtásról van-e szó.
• A „Szerb Egység Közgyűléséről”, a „nagy szerb ideológia” kérdéséről azt mondta, hogy ez egy olyan emberek által kitalált, szövegkörnyezetéből kiragadott történet, akik ártani akarnak Szerbiának és a szerb nemzeti érdeknek. „Ezerszer mondtam, hogy támogatjuk a független Bosznia-Hercegovinát. Azt akartuk mondani, hogy senkinek nincs joga csorbítani vagy elvenni a szerb nép nyelvhasználati jogát, cirill ábécéjét vagy bármi mást” – jelentette ki az államfő, hozzátéve, hogy viszonylag jó kapcsolatot ápol Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével, és tiszteli őt.
• Amikor Koszovóról kérdezték, Aleksandar Vucsics kijelentette, soha nem mondták, hogy elismerik autonómiáját. „A kapcsolatok normalizálása békét és stabilitást jelent, gazdaságaink fejlesztését, párbeszédet a különböző kérdésekről. Ez inkább azoknak a kérdése, akik kinyitják Pandora szelencéjét. Amikor megkérdezik az embereket, hogy elismerik-e Ukrajna területi integritását, azt mondják, hogy igen. De ha megkérdezik őket Szerbia bombázásáról, ami sértette az ENSZ-alapokmányt, akkor nincs mit mondaniuk” – mondta Szerbia elnöke.
• A szerb elnök az orosz kapcsolatokkal összefüggésben elárulta, hogy a szerb kereskedelem Oroszországgal a felére csökkent a korábbihoz képest. „Sokan vetettek ki szankciókat Oroszországgal szemben, de kétszer annyi gázt vesznek tőle, mint korábban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „támogattuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyek formájában”. „Itt nincs ellentmondás, erkölcsileg elvhűek vagyunk” – jelentette ki Szerbia elnöke.
• Az államfő hangsúlyozta, hogy „Szerbia egyike annak a két-három országnak, ahol a legnagyobb a növekedési ütem egész Európában”. „Ami számomra fontos, az az a tény, hogy Szerbia ma a Nyugat-Balkán teljes GDP-jének 50 százalékát, a Nyugat-Balkán teljes exportjának 55 százalékát adja. Szerbia a nyugat-balkáni összes közvetlen külföldi befektetés 64 százalékát teszi ki” – mondta, hozzátéve, az az álma, hogy 2026 végére megfeleljenek minden kritériumnak. A műsorvezető azon kijelentésére, miszerint Szerbia az Európai Unió szerint bizonyos területeken letér az európai útról, az államfő úgy válaszolt, hogy inkább „korlátozott előrelépés” történik.

(Borítókép: Alekszandar Vucsics 2024. november 19-én. Fotó: Filip Stevanovic / Anadolu / Getty Images)