Diplomáciai források szerint közel a megállapodás Izrael és a libanoni Hezbollah között egy kéthónapos tűzszünetről, ami jelentősen csökkenthetné a regionális feszültséget. Izrael washingtoni nagykövete szerint napok kérdése lehet a megegyezés, azonban még több vitás pontot kell tisztázni. A tárgyalások egyik fő nehézsége, hogy Izrael garanciákat szeretne a Hezbollah fegyvereinek eltávolítására a határ menti övezetből. A megállapodás hírére az arany és az olaj ára is zuhan, ami a geopolitikai feszültségek csillapodásának a jele.
A javaslat szerint a kéthónapos tűzszünet idején az izraeli erők kivonulnának Dél-Libanonból, a Hezbollah pedig beszüntetné fegyveres jelenlétét a Litáni folyótól délre húzódó déli határ mentén.
bár még vannak tisztázandó pontok, napok kérdése lehet a megállapodás
– jelezte Michael Herzog, Izrael washingtoni nagykövete az izraeli hadsereg rádiójának az AP hírügynökség szerint.
Az egyik legfontosabb vitapont, hogy Izrael további garanciákat kér a Hezbollah fegyvereinek eltávolítására a határ menti övezetből.
Az izraeli tisztviselők – tartva egy Gázához hasonló támadástól – ragaszkodnak ahhoz, hogy a tűzszüneti megállapodás kifejezetten biztosítsa számukra a jogot libanoni csapásmérésekre, ha úgy vélik, a Hezbollah megszegi azt.
A libanoni vezetők szerint ez sértené az ország szuverenitását. Naim Kassem, a Hezbollah vezetője kijelentette, hogy a szervezet nem fogad el olyan megállapodást, amely nem jelenti „az agresszió teljes és átfogó befejezését” és nem védi Libanon szuverenitását.
Izraeli és amerikai tisztviselők szerint az Egyesült Államok beleegyezett, hogy Izraelnek egy garancialevelet ad.
Ez magában foglalja az izraeli katonai fellépés támogatását a libanoni területről érkező közvetlen fenyegetésekkel szemben, valamint az olyan fejlemények megakadályozására irányuló intézkedéseket, mint a Hezbollah katonai jelenlétének újbóli kiépítése a határ közelében, vagy a nehézfegyverek csempészete – jelezte az Axios amerikai portál.
A megállapodás egy, az Egyesült Államok által vezetett felügyelőbizottságot is tartalmaz, aminek feladata a végrehajtás ellenőrzése és a jogsértések kezelése.
A megállapodás értelmében Izrael az Egyesült Államokkal folytatott konzultációt követően lépne fel, és akkor, ha a libanoni hadsereg nem kezeli a fenyegetést.
A nyugati diplomaták szerint vita tárgyát képezi a megállapodás végrehajtását felügyelő nemzetközi bizottság összetétele is. Pozitív fejlemény, hogy Izrael láthatóan feladta ellenkezését Franciaország részvételével kapcsolatban, ami a gyarmati uralom vége óta szoros kapcsolatokat ápol Libanonnal.
Egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint Franciaország tagja lesz a felügyelőbizottságnak. Elias Bousaab libanoni parlamenti alelnök is megerősítette, hogy Izrael elfogadta Franciaország részvételét. Ugyanakkor Libanon elutasítja Nagy-Britannia, Izrael közeli szövetségesének részvételét.
A diplomaták szerint az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet jelentősen csökkentené a regionális feszültséget és az Izrael és Irán közötti közvetlen konfrontáció veszélyét.
Ugyanakkor félelmek vannak azzal kapcsolatban, hogy megállapodás hiányában a háború kiterjedhet Szíriára és Irakra,
mivel egy diplomata szerint Izrael megpróbálhatja elvágni az Iránból a Hezbollah felé irányuló fegyverszállítmányokat.
Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja damaszkuszi látogatása során hangsúlyozta, hogy „Szíria további konfliktusba történő bevonódásának elkerüléséhez” a gázai és libanoni tűzszünet kritikus fontosságú – írja az ABC News.
A tárgyalások alatt sem szünetelnek a harcok. A Hezbollah vasárnap mintegy 250 rakétát és egyéb lövedéket lőtt ki Izraelre, hét embert megsebesítve, válaszul a halálos áldozatokkal járó bejrúti izraeli csapásokra.
Hónapok óta ez volt a militáns csoport egyik legnagyobb támadása. Libanonban, ahol a lakosság negyede kényszerült elhagyni otthonát, nagy a várakozás a háború befejezését illetően.
A kezdeti optimizmus azonban alábbhagyott, miután a múlt héten Amos Hochstein, Biden elnök közel-keleti megbízottja megállapodás nélkül távozott a régióból.
Habár hivatalosan még nem született megállapodás, a piacok már heves mozgásba kezdtek: nagyot esett az olaj ára, így a Brent jelenleg 2,04 százalékos mínuszban van.
Korábban rámutattunk, hogy bár Izrael nem olajkitermelő ország, a világ fontosabb tranzitútvonalai azon a környéken haladnak át. Az egyik fő útvonalat (Hormuzi-szoros) pedig Irán ellenőrzi, aki ki tudja használni ezt a lehetőséget.
A Hormuzi-szoros jelentőségét bizonyítja, hogy azon keresztül bonyolítják le a világ olajexportjának mintegy 40 százalékát. A tűzszünet híre pedig egyértelműen megnyugtatja a befektetőket, ezt látjuk most a tőzsdéken.
A feltételezésünket erősíti, hogy a menekülőeszköznek számító arany jegyzése is mélyrepülésben van, cikkünk írásának pillanatában 2,85 százalékos mínuszba fordult.
A harcok a libanoni Hezbollah és Izrael között a tavaly október 7-i Hamász-támadások másnapján kezdődtek, Izrael pedig az év elején szárazföldi inváziót indított Libanonban.
Egy megállapodás véget vethetne a harcoknak, amelyekben a bő egy év alatt több mint 3500 libanoni halt meg, és több mint 15 ezren megsebesültek.
A legtöbb áldozat a határ libanoni oldalán esett, bár mintegy 140 izraeli katona és civil is életét vesztette.
A jelentések szerint egy esetleges megállapodás azt is lehetővé tenné, hogy a határ mindkét oldalán élő emberek százezrei fokozatosan hazatérhessenek – jelentette az Axios.
Több izraeli oldal és az Axios amerikai hírportál is arról számolt be, hogy az Egyesült Államok vezette tűzszüneti tárgyalásokon elért előrelépés jelei közepette mindkét fél egyre közelebb kerül a megállapodáshoz.
A kiszivárgott információk szerint a tűzszüneti megállapodás nagy részébe Izrael beleegyezett– de egyelőre nem az egészbe.
A Hezbollah új vezetője, Naim Kassem egy múlt heti beszédében nyitottnak mutatkozott az Izraellel való tűzszünetre. Utalt a tárgyalások előrehaladására – és pozitív hangot ütött meg a jövőre nézve, mondván: „Az ország jövőjére gondolunk.”
(Borítókép: A Bejrútot ért izraeli csapások romjai Libanonban 2024. november 25-én. Fotó: Mohammed Yassin / Reuters)