Nem várt jelölt, a kampány során a média és az elemzők által sokszor átnézett, függetlenként induló legionárius Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Romániában, míg a második helyért éles küzdelem folyik a választás előtt győztesnek várt regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu, valamint az egykori tévés bemondó Elena Lasconi között. Georgescu győzelme így is váratlan, ennél azonban még nagyobb fordulat lenne, ha a miniszterelnök nem jutna be a második fordulóba.
Teljesen borult a papírforma Romániában az elnökválasztás első fordulójában. Mint a választási felvezetőnkben is írtuk, ugyan keleti szomszédunkban a közvélemény-kutatások sokszor nem megbízhatóak, emiatt a választások során gyakoriak a meglepetések, de a kutatások adatai, valamint a román mainstream sajtó egyöntetű véleménye az volt, hogy a választást vélhetően a jelenleg regnáló miniszterelnök, Marcel Ciolacu fogja megnyerni, így a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz a kihívója a második fordulóban.
Ehhez képest Ciolacu be se jut a második fordulóba, miután az első fordulót a szinte ismeretlen Calin Georgescu nyerte meg, a miniszterelnököt pedig legyőzte Elena Lasconi.
A szavazóurnák bezárásakor nyilvánosságra hozott exit poll adatok szerint a PSD-s miniszterelnök, Ciolacu magabiztosan, legalább 7 százalékponttal vezetett a papíron liberális, ám rendkívül vallásos korábbi tévés Elena Lasconival szemben, míg a legtöbb kutatás, valamint mainstream sajtó által negligált Calin Georgescu a CURS exit pollja szerint harmadik, a CIRA–Avangarde szerint ötödik lehetett, miközben a legutolsó kutatás szerint a szavazatok 6,2 százalékára számíthatott.
Azonban az exit pollok közlése után nagyot fordult a verseny:
miközben a választás előtt a legnagyobb kérdésnek az tűnt, hogy ki lesz a második Ciolacu győzelme mellett, először meglepetésre Georgescu átvette tőle a vezetést a szavazatok 80 százalékos feldolgozottságánál, majd a célegyenesben reggel Lasconi is beelőzte a végül harmadik helyezést megszerző miniszterelnököt.
Lasconi a diaszpórában, valamint Bukarestben jobban szerepelt a miniszterelnöknél, így amikor az utolsó szavazatokat számolták, egyre jobban csökkentette hátrányát Ciolacuval szemben, majd a szavazatok 99,91 százalékos feldolgozottságánál át is vette tőle a második helyet.
Hogy a papíron liberális, kampánya során azonban nacionalista húrokat pengető Lasconi mennyivel szerepelt jobban e két, utoljára maradt helyen az egykori tévés, jól mutatja, hogy a diaszpórában leadott szavazatoknál az első ötbe nem is jutott be a regnáló miniszterelnök.
Ez egyébként azt jelenti, hogy a történelem során először rendezik meg Romániában az elnökválasztás második fordulóját, hogy ott nem lesz PSD-s jelölt.
A legfrissebb, magyar idő szerint valamennyivel 8 óra után közölt adatok szerint 99,91 százalékos feldolgozottságnál így állnak a jelöltek – a második fordulóba a két legtöbb szavazatot szerző jelölt jut tovább.
Georgescu győzelme óriási meglepetés, ráadásul nemcsak a hazai, hanem a külföldön leadott szavazatoknál is az első helyre futott be a korábban a szélsőjobboldali AUR-ban, majd 2022-ben onnan kilépve karrierjét függetlenként folytató 62 éves politikus.
Georgescu leginkább éles NATO- és EU-ellenes, valamint oroszbarát nézeteiről ismert, miközben a két világháború között működő, 1941-ben, a második bécsi döntés után betiltott fasiszta, vallásos jellegű legionárius mozgalmat és korábbi vezetőit élteti, ami korábban a hitleri SS támogatását is élvezte – 2022-ben amiatt kellett távoznia a George Simion vezette AUR-ból, mert az egyébként még mindig szélsőjobboldali, valamint revizionista Simion eltávolodott a párt korábbi legionárius nézeteitől.
Azonban Georgescura nem kizárólag a szélsőjobboldali szavazók szavazhattak, mivel kommunikációjában jóval visszafogottabb, nem olyan harsány és botrányos, mint például Simion vagy az Európai Parlamentbe bekerülő Diana Sosoaca, miközben korábbi ENSZ-ben szerzett tapasztalata miatt jóval hitelesebb vezetőnek tűnt náluk – ezt is alátámasztja, hogy Simionnál jóval több szavazatot kapott, miközben Simionra is közel 1,3 millióan szavaztak.
Georgescu leginkább a TikTokon futott fel, ahol elitellenes és békepárti üzeneteket közvetített.
Az exit pollok után Georgescu egyébként úgy nyilatkozott, hogy a választáson a román nép a békéért kiáltott, méghozzá rendkívül hangosan, viszont ez szerinte nem az öröm, hanem a szenvedés hangja volt. Georgescu szerint ha a pártok meghallgatták volna őket, akkor nem lett volna ilyen hangos e kiáltás – a választás előtt biztos győztesnek tartott Ciolacu egyébként nem lepődött meg az exit pollban szerzett harmadik helyén, amiért a PSD pártelnöke koalíciós partnerét, a PNL-t okolta.
A második fordulóba bejutott Georgescu pedig egykori pártelnöke, a végül negyedik helyet megcsípő Simion támogatását is élvezi: miközben az AUR elnöke az exit pollok után kifakadt, hogy szerinte toxikusan manipulált közvélemény-kutatásokkal megpróbálták befolyásolni a szavazókat és meglopták szerinte, később már arról beszélt, örül Georgescu győzelmének, mivel így a második fordulóban mindenképpen lesz egy általa szuverenistaként jellemzett jelölt.
Georgescu váratlan győzelme jelzi a románok elégedetlenségét a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szemben, amik Ceausescu bukása óta dominálják a román politikát – az országot korábban váltógazdaságban, 2023 óta közösen irányító PSD és PNL jelöltjei be se jutottak a második fordulóba.
A mostani eredmény pedig hatással lehet a december 1-jei parlamenti választásokra is. A PNL-nek pedig nem túl kedvezőek a jelenlegi eredmények, hiszen elnökjelöltjük, az egyébként még maga szerint sem túl jó politikai alkattal rendelkező Niocale Ciuca mindössze az ötödik helyezést érte el és még két számjegyű eredményt sem tudott felmutatni – sajtóhírek szerint egyébként még hétfőn le fog mondani pártelnöki posztjáról. Miután a PSD-s Ciolacu is alulmaradt, vélhetően ő is így fog majd tenni.
Mint a választási felvezetőnkben is írtuk, az RMDSZ elnökének valódi esélye nem volt a győzelemre, azonban Kelemen Hunornak a választás inkább arról szólt, hogy pártjával valós időben felmérjék, hogyan állnak és miként tudnak mozgósítani a számukra nagyobb téttel bíró parlamenti választásra.
Ennek ellenére elégedettek lehettek az RMDSZ eredményváróján, hiszen az már biztos, hogy 2019-hez képest jobb eredményt ért el Kelemen – míg 2019-ben 357 ezren szavaztak a romániai magyar politikusra, idén már többen mint négyszázezren.
Az RMDSZ eredményváróján a pártelnök arról beszélt az exit poll adatok után, hogy nem tartja kizártnak a 450 ezer szavazat megszerzését se – ettől végül elmaradt, de így is jobban szerepelt, mint öt éve.
Kelemen emellett azt is kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb, hogy erős képviselettel legyen jelen a román parlamentben
és meg tudja akadályozni a rossz döntéseket, például a régiók átszervezését, ami politikailag kiszolgáltatott helyzetbe hozná a romániai magyarokat szerinte.
Az elnökválasztásokon 2009 óta folyamatosan jelöltként elinduló Kelemen ezenkívül azt is elárulta, hogy a december 1-jei választások előtt az RMDSZ nem fog egyik elnökjelölt mögé se beállni, de aki megkeresi őket, szóba fog állni vele a párt.
A magyar kormány számára egyébként az elnökválasztás első fordulója nem kedvező módon ért véget: az Orbán Viktorral pragmatikusan együttműködő Ciolacu tovább se jutott, helyette pedig egy, a kisebbségek jogait nem fontosnak tartó jelölt, valamint Lasconi személyében egy olyan jelölt közül fognak dönteni a románok, aki a magyar kormányfő egyik legkeményebb kritikusa Romániában, ráadásul korábban kijelentette, hogy államfőként akár nem kívánatos személynek nyilvánítaná Románia területén Orbánt.
A második fordulót két hét múlva, december 8-án rendezik majd, míg a két forduló között december 1-jén parlamenti választást is tartanak. Aki a második fordulóban nyer, öt évig fogja képviselni az országot a NATO-, valamint az EU-csúcsokon.
(Borítókép: Calin Georgescu 2024. november 13-án. Fotó: Inquam Photos / Octav Ganea / Reuters)