Senki által nem várt, földrengésszerű meglepetést hozott a román elnökválasztás első fordulója – mondta a hétvégi voksolásról az Index kérésére Szakáli István Lóránd, az Oeconomus Gazdaságkutaó Alapítvány stratégiai igazgatója. Szerinte még a politikával professzionálisan foglalkozóknak is alaposan utána kellett nézni a nyertesnek, annyira keveset tudtak róla előzetesen.
Szakáli István Lóránd felidézte a tegnapi román tévéműsorokat, ahol lázasan keresték, hogy mit is lehet tudni a nyertesről. Ami történt, az egyértelműen a rendszerváltás óta a legnagyobb politikai meglepetés volt. De miért döntöttek úgy az emberek, hogy az utóbbi évtizedeket meghatározó pártok képviselői helyett most valaki egészen másra adják a voksukat?
Szakáli elmondta, hogy a mostani, 2021 óta tartó szocdem-liberális nagykoalíció pártjai a júniusi európai parlamenti választásokon még közös listán indultak és szerezték meg majdnem a szavazatok 50 százalékát. Ugyanez a két párt az elnökválasztáson és a vasárnap következő parlamenti választáson már egymás ellen indult, úgy, hogy a koalíció még most is megvan, dolgozik.
A pártok elnökjelöltjei viszont folyamatosan pocskondiázták egymást, ezért az emberek joggal gondolhatták azt, hogy ez nem más, mint egy színjáték, ami csak az ő szavazataikért folyik. Ott lehet a vereség okai mögött az a sikertelen 10 év, amit a liberális pártból indult, most leköszönő államfő, Klaus Johannis tudhat maga mögött.
A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az első helyen befutott, függetlenként indult Calin Georgescu a jobboldal nagyon távoli végéből érkezett, míg a második helyen végzett, vallásos Elena Lasconi politikai világát a szélsőséges liberalizmus jellemzi. Az egykori televíziós műsorvezető kampányának hívó gondolata az volt, hogy: „Több tiszteletet az embereknek!”
Úgy tűnik, bejött Georgescu nagyon intenzív TikTok-kampánya is, amivel az elemzők egyáltalán nem foglalkoztak az elmúlt hetekben, és ezekben a videókban elsősorban elitellenes és békepárti üzeneteket küldött lehetséges szavazóinak. A nyugati mainstream médiában gyakorta leírták Georgescuról azt is, hogy oroszbarát, illetve nem zárták ki személyén keresztül az orosz manipulációt sem – hangsúlyozta Szakáli István Lóránd.
Ugyanakkor, ha Georgescu tényleg megnyeri a második fordulót,
akkor az uniós tagállam Romániának egy olyan elnöke lehet, aki nyíltan hangoztatta EU- és NATO-ellenes gondolatait,
valamint nyelvezete egyértelműen hajaz a II. világháborús éveket idéző legionárius, szélsőjobbos fogalomvilágra. Ugyanazt a szimbolikát használja, mint a nácikkal kollaboráló, Condreanu vezette egykori Vasgárda, és a politikus hősként tiszteli a háborús bűnösként elítélt és kivégzett Ion Antonescu marsallt is.
Szakáli ezekre a felvetésekre elmondta, Georgescu néhány éve egy megújulási mozgalmat alapított Ősi föld néven, sőt könyvet is írt Románia válaszúton címmel, amelyben olyan gondolatokat fogalmazott meg, hogy a jelenlegi globális válságban csak magunkra támaszkodhatunk, vagyis a legfontosabb a hazai föld és a kisbirtokosok támogatása.
A szakértő szerint azért nehéz most választ adni, mert Calin Georgescut szinte senki sem ismeri, eddig nem volt meghatározó tényezője a román belpolitikának, tehát nem lehet megmondani esetében, mire számíthatnánk elnöksége alatt. Közös pont esetleg lehet békepártisága, hiszen a magyar kormány narratíváját is ez jellemzi.
Azon kevés román politikus közé tartozik, aki már hosszabb ideje trumpistának vallja magát. Viszont ismert egy vele készült interjú, amelyben azt hangsúlyozza, hogy Romániának elemi érdeke jóban lenni valamennyi szomszédjával, és erősíteni a gazdasági kapcsolatokat. Viszont mindezt elfedik azok a fasisztoid megnyilvánulásai, amelyek miatt nagyon komolyan meg kell gondolni, hogy milyen kapcsolatokat lehet kialakítani.
Elena Lasconival sem lenne könnyű a magyar vezetésnek, viszont a szakértő megjegyezte, jelen állás szerint őt látja esélyesebbnek a második fordulóban az államfői posztra. Ugyanakkor mivel egyértelműen elkötelezett uniópárti, így nagy kérdés lehet az, hogy miképpen találjuk meg vele a közös nevezőt, ismerve az erősen megterhelt Budapest–Brüsszel-viszonyt.
A magyar párt elnökjelöltje 4,51 százalékot szerzett, ami elmarad attól, amit Kelemen Hunor kitűzött, vagyis a szavazatok 5–6 százalékának a megszerzésétől. Az is látszott, hogy a magyar szavazók választási hajlandósága elmaradt a románokétól, azonban így is 410 ezren támogatták az RMDSZ jelöltjét – sorolta az adatokat az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója.
Viszont ha azt nézzük, hogy júniusban, az európai parlamenti választásokon 580 ezer magyar voksolt, akkor Szakáli István Lóránd szerint van még tartalék. Nagy kérdés az is, hogy ezt a tartalékot miként tudják mozgósítani, illetve az előttünk álló vasárnap a parlamenti szavazáson milyen lesz a részvételi arány. Az sem kizárt, hogy az elnökválasztás első fordulójának nagy meglepetése éppenséggel még több embert sarkall majd arra hétvégén, hogy éljen szavazati jogával.
(Borítókép: Calin Georgescu Bukarestben, Romániában 2024. november 13-án. Fotó: Octav Ganea Digi24 / Inquam Photos / AFP)