November 27-én, szerdán szavaz az Európai Parlament Ursula von der Leyenről, valamint leendő Európai Bizottságának összetételéről. Az Európai Parlamentben a két legnagyobb képviselőcsoport, az Európai Néppárt, valamint a szociáldemokrata S&D az elmúlt hetekben politikai csatározások miatt azzal fenyegették meg egymást, hogy megbuktatják von der Leyen bizottságát, ha saját alelnökjelöltjeiket nem engedik át. Elméletben végül megállapodtak egymással, azonban az egykori német védelmi miniszter így is megpróbálja bebiztosítani az Európai Parlament támogatását.
Szerda reggel kilenckor kezdődik a vita, majd pedig később a jóváhagyó szavazás az Európai Parlamentben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Európai Bizottságáról, valamint annak összetételéről.
Az Európai Parlament még az EP-választás utáni első plenárison, július 18-án szavazta meg a tagállamok vezetői által javasolt Ursula von der Leyent újabb öt évre az Európai Bizottság élére, majd pedig a tagállamok biztosjelöltjeit egy héten keresztül, november 4–12-e között hallgatták meg az EP szakbizottságai.
Annak ellenére, hogy a szakbizottságok a legtöbb jelöltet könnyen átengedték, sokáig úgy tűnt, hogy az Európai Bizottság december 1-jei tervezett indulása veszélyben lehet, mivel a von der Leyent támogató koalíció két legnagyobb képviselőcsoportja, az EB-elnök pártcsaládja, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), valamint a szociáldemokrata S&D nem tudott megegyezni két biztosjelöltben.
A szocialistákat az olasz miniszterelnök – valamint egyben a konzervatív-szoft euroszkeptikus ECR pártcsaládnak az elnöke –, Georgia Meloni jelöltje, Raffaelle Fitto nagy hatalmú biztosi portfóliója, valamint az Európai Bizottságban leendő alelnöki posztja zavarta, míg az Európai Néppárt a spanyol szocialista környezetvédelmi miniszter, Teresa Ribera jelölését kifogásolta, mivel az EPP spanyol delegációja szerint ő felelős a 215 halálos áldozattal járó valenciai árvízért.
Emellett a szocialisták azt is nehezményezték, hogy az EPP a meghallgatása során úgy védte az ECR-es Fittót, mintha saját képviselőcsoportjukhoz tartozna, ezért a szocialisták azzal vádolták meg Manfred Weber EPP-elnököt, hogy megszegte a választás után kötött politikai alkujukat, és lepaktált az EP-ben papíron politikai karanténban lévő – uniós megnevezésben cordon sanitaire – ECR-rel.
Mivel a szocialisták és a Néppárt között egyáltalán nem volt bizalom, ezért egymás biztosjelöltjeit, valamint a maradék alelnökjelölteket és Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltet addig nem voltak hajlandóak átengedni, amíg biztosítékot nem kapnak.
Míg az S&D azt szerette volna elérni, hogy Fittóból ne lehessen az Európai Bizottságban alelnök, addig az EPP válaszul különböző követelményeket fogalmazott meg Riberával szemben a spanyol árvíz miatt, így túszul ejtve a megmaradt hét biztosjelölt megszavazását.
A vita annyira elmérgesedett, hogy a szocialisták még azt is felvetették, hogy az Európai Bizottság egészéről szóló parlamenti szavazás során nemmel szavaznak von der Leyen második bizottságára, ami ellehetetlenítette volna, hogy még idén felálljon az uniós végrehajtó intézmény.
Végül az ellentétet úgy sikerült feloldani, hogy Riberát lényegében von der Leyen helyettesének emelték fel, cserébe az S&D az EP parlamenti bizottságában átengedi Fitto jelölését is. Azonban a szocialisták és a liberális Renew több EP-képviselője, valamint a Zöldek teljes képviselőcsoportja már előre jelezte, hogy Fitto miatt nem tudják támogatni a szerdai szavazás során von der Leyen bizottságát, így a szerdai vita és szavazás előtt az EB-elnök ismét megpróbál felépíteni egy parlamenti többséget maga mögött.
Júliusban von der Leyent a szavazáson részt vevő 719 EP-képviselőből – a katalán függetlenségpárti Antoni Comín még továbbra sem vehette fel a mandátumát – 401-en támogatták.
Az EB-elnök pártcsaládján, az EPP-n kívül az EP-t irányító informális koalíció, a szocialista S&D, valamint a liberális Renew mellett a Zöldek EP-képviselői szavazták meg az egykori német védelmi miniszter második ciklusát, ugyanakkor von der Leyen már akkor is aggódott, hogy meg lesz-e szükséges 360 szavazat – a szavazás előtt a három, von der Leyent támogató képviselőcsoport néhány képviselője kacérkodott a gondolattal, hogy nem támogatja az EB-elnök újrázását, ettől azonban végül elálltak.
Von der Leyen akkor az őt támogató koalíció mellett a szélsőjobboldalinak mondott, szoft-euszkeptikus ECR-rel akarta bebiztosítani a megválasztását, azonban a képviselőcsoport júliusban nem szavazott neki bizalmat a von der Leyen és Meloni közti konfliktus miatt.
A mostani szavazás során azonban más lehet az ECR szerepe, hiszen már a meghallgatások során is átengedett szinte minden jelöltet.
Ezzel szemben most a Zöldek jelezték előre, hogy Fitto alelnöksége miatt nem tudják támogatni von der Leyent és a bizottságát – őket megpuhítva az EB-elnök bejelentette, hogy egyik tanácsadójának a zöld Philippe Lambertset fogja jelölni, de még kedden délután is találkozni fog a képviselőcsoport két társelnökével, hogy így biztosíthassa be a megfelelő számú támogatást. VDL egyébként hétfőn a júliusban őt támogató képviselőcsoportok, az EPP, az S&D, valamint a Renew vezetőivel ült le tárgyalni.
Az EP-vitát reggel 9-kor kezdik, ahol először Ursula von der Leyen ismét bemutatja Európai Bizottságának tervét és céljait az elkövetkezendő öt évre, amire aztán először a képviselőcsoportok vezérszónokai fognak reagálni, majd a vitára előre jelentkezett EP-képviselők fognak felszólalni. A vita végén ismét von der Leyen kap majd szót, ami így előreláthatólag délben ér majd véget.
Az EP-képviselők ezután a teljes testületről egyben szavaznak név szerint, és a szavazáson résztvevők egyszerű többségének kell támogatnia von der Leyen második bizottságát.
Jelenleg pedig von der Leyen úgy kalkulál, meglesz a kellő támogatás, hiszen már kedden bejelentették, hogy a szavazás után sajtótájékoztatót tart az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával.
Amennyiben ez megtörténik, akkor még a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak minősített többséggel kell kineveznie a bizottságot, de mivel a biztosokat a tagállamok jelölték, ezért ez lényegében csak formalitás.
Ennek ellenére von der Leyen így is kemény kritikákkal találkozhat – a szélsőbaloldali Baloldal, valamint a szélsőjobboldali képviselőcsoportok, az Európai Parlamentben frakciója mérete ellenére politikai karanténban lévő Patrióták Európáért (PE), valamint a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) részéről – és valószínűleg júliushoz hasonlóan ezúttal is kritizálni fogják von der Leyent eddigi politikája és felépített koalíciója miatt.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2024. július 18-án Strasbourgban. Fotó: Johannes Simon / Getty Images)