Magyarország a legbiztonságosabb helyszín Európában a kelet–nyugati együttműködés számára, ebből, a gazdasági semlegesség stratégiájából hazánk eddig is sokat profitált, és ezután is sokat fog profitálni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Pekingben. Arról is beszélt, hogy magyar technológiával jöhet létre a keleti és a nyugati fizetési rendszerek harmonizációja.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a második Kínai Nemzetközi Ellátási Lánc Kiállítás (CISCE) megnyitóján mondott beszédében először is üdvözölte, hogy a két ország közötti hagyományos barátság a mai nehéz körülmények között is stabil tudott maradni. Kifejtette, hogy hetvenöt év telt el a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta, és
azóta az együttműködés rendkívül látványosan fejlődött Magyarország és Kína között, mindkét fél kölcsönös előnyét szolgálva.
Köszönetet mondott azért is, hogy Magyarország díszvendége lehet a rendezvénynek, amelynek szavai szerint a megrendezése amúgy is nagyon időszerű volt, miután a mai globális környezet nagy kihívások elé állít mindenkit. „Az ellátási láncok megszakadása, a geopolitikai feszültségek, illetve a megugró energiaköltségek óriási nehézségeket állítanak nemzetgazdaságaink elé” – hangsúlyozta.
Majd aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a világ ismét a blokkosodás felé halad, ami teljesen ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, a kormány ehelyett a konnektivitás erősítését tartaná kívánatosnak. „Abban bízunk, hogy Kelet és Nyugat a jövőben civilizáltan, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján tud majd együttműködni. Ezt nevezzük a gazdasági semlegesség stratégiájának” – emelte ki.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy ezen stratégia mögött történelmi, gazdasági és földrajzi okok is állnak. Mindenekelőtt megemlítette, hogy Magyarországnak múltbeli tapasztalata, hogy mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat szembenállásán.
Kitért arra is, hogy Magyarország közepes méretű ország, tengerpart és energiahordozók nélkül, a stratégiánk így a képzett munkaerőre, a befektetések vonzására és a mély világgazdasági integrációra alapul. Ezért a világkereskedelem megzavarása igen jelentős korlátokat szabna a magyar gazdasági növekedés elé.
„Ennek pedig földrajzi oka is van, a távolság Budapest és Washington között 7335 kilométer, Budapest és Peking között pedig 7340 kilométer. Tehát középen vagyunk, félúton vagyunk” – jegyezte meg.
Ezt követően leszögezte, hogy a magyar gazdasági semlegességi stratégia egybeesik a kínai Egy övezet, egy út nevű kezdeményezéssel, s az ennek jegyében folytatott együttműködés stabil alapot ad a bruttó nemzeti termék (GDP) növekedéséhez a jövőben.
Magyarország már eddig is sokat profitált a Kínával való gazdasági együttműködésből. Magyarország mára Európában a kínai befektetések első számú célpontja lett. Kína európai beruházásainak nagyjából 44 százaléka Magyarországra irányult tavaly
– hangsúlyozta.
A miniszter külön is érintett néhányat ezen gigaberuházások közül, például azt, hogy a CATL a kontinens legnagyobb elektromosakkumulátor-gyárát építi fel Magyarországon, ami jövőre kezdheti majd meg a termelését. Illetve emlékeztetett arra is, hogy a BYD hazánkban hozza létre első európai üzemét, ahol több százezer autót fognak előállítani. De tájékoztatása szerint további beruházások is tervben vannak.
„Ezen kínai befektetések segítik Magyarországon a gazdasági növekedést. És a legújabb technológiákat hozzák be, amelyek fejlesztik a nemzetgazdaságunkat, emelik a hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés, az innováció szintjét. Ezen beruházások emellett stabil munkahelyeket teremtenek, stabil jövőt kínálva családjainknak. És valóban lerövidítik az ellátási láncokat is, ezáltal biztonságot és stabilitást adva a mai veszélyes körülmények közepette is” – sorolta.
„Ezek a beruházások többnyire azért jönnek Magyarországra, mivel Magyarország a legbiztonságosabb helyszínt biztosítja Európában a kelet–nyugati együttműködés számára” – tette hozzá.
Mi lettünk a német és kínai befektetők első számú találkozási pontja Európában […] Ez jól mutatja azt, hogy a gazdasági semlegességi stratégiánk helyes. Sőt, ez az egyetlen helyes stratégia. És ez a stratégia fogja a jövő évet a magyar gazdaság egy fantasztikus esztendőjévé tenni a Kína és Magyarország közötti megerősített együttműködés révén
– összegzett a miniszter a közlemény szerint.
A felszólalását követően a külügyminiszter a közösségi oldalán azt írta: „A kínai–európai együttműködés egészen új dimenzióba kerülhet(ne), ha sikerül harmonizálni a keleti és a nyugati fizetési rendszereket. Nagy dolog, hogy ez a mérföldkő minden bizonnyal magyar közreműködéssel, magyar technológiával jöhet létre. A magyar Cardnet és a kínai Macau Pass cégek aláírták a megállapodásukat a kínai és európai fizetési és elszámolási rendszereket összekötő fizetési platform létrehozásáról.”
Szijjártó Péter ezt követően rámutatott, hogy egyre több kínai turista érkezik Magyarországra, ugyanis mára heti huszonegy járat indul a kínai nagyvárosokból Budapestre, másrészt nagyon sok magyar él a vízummentes beutazás lehetőségével a kelet-ázsiai országban.
„Tehát mindkét irányban nőtt a turizmus. És hiszem, hogy ha létrejön egy közös fizetési platform, akkor még vonzóbb lesz egymás országaiba utazni” – fogalmazott.
Ezért ismét fontos mérföldkőnek nevezte a Cardnet és a Macau Pass közötti megállapodást, amelynek nyomán a jövőben mind a magyar, mind a kínai állampolgárok sokkal könnyebben fizethetnek a másik országban. „Ezért én a turizmus további növekedésére számítok Kína és Magyarország között” – jegyezte meg.