A világ fél szeme most Donald Trump megválasztott amerikai elnökön van, ugyanis most történelmi lehetőség van arra, hogy USA és Észak-Korea közelítsen egymáshoz. Trump első hivatali idejében nem volt felhőtlen a kapcsolat a két ország között, ám most annak ellenére, hogy Kim Dzsongun észak-koreai elnök kifejezetten oroszbarát politikát folytat, és nukleáris segítség is szóba került, előrelépés történhet, és rendezheti viszonyát az Egyesült Államok és Észak- Korea. Trump úgy véli, hogy van olyan jó a kapcsolata az észak-koreai vezetővel, hogy ennek köszönhetően nem robbant ki egy nukleáris háború.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csapata tárgyalásokat kíván folytatni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel, remélve, hogy egy új diplomáciai lépés csökkentheti a fegyveres konfliktus kockázatát – állítja két, az ügyet jól ismerő személy a Reuters szerint.
Trump csapatából többen úgy látják, hogy – a már meglévő kapcsolatra építve –Trumpnak most van a legnagyobb esélye arra, hogy megtörje a jeget Kimmel azután, hogy az első hivatali ideje alatt kicsit sem volt felhőtlennek mondható a kapcsolatuk.
A források szerint a politikai megbeszélések eddig zökkenőmentesen folytak, és a megválasztott elnök még nem hozott végleges döntést.
Hogy Kim Dzsongun milyen lépéseket tesz Trump irányába, még nem világos, hiszen az észak-koreaiak Joe Biden volt amerikai elnök négyéves közeledési kísérletét teljesen figyelmen kívül hagyták, továbbá Kim egy kibővített rakétaarzenállal sokkal szorosabbra fűzte a kapcsolatát Oroszországgal.
Az Egyesült Államokkal való tárgyalások terén már eljutottunk addig, ameddig csak tudtunk
– mondta Kim az állami média szerint a múlt héten egy pjongcsangi katonai kiállításon tartott beszédében.
Trump 2017–2021-es elnöksége alatt háromszor találkozott Kimmel, Szingapúrban, Hanoiban és a koreai határon. Ez volt az első alkalom, hogy hivatalban lévő amerikai elnök az országba látogatott. Találkozójuk nem hozott konkrét eredményeket, még akkor sem, ha Trump úgy jellemezte tárgyalásaikat, hogy „sikeres volt”. Az Egyesült Államok felszólította Észak-Koreát, hogy mondjon le atomfegyvereiről, míg Kim teljes szankciómentességet követelt, majd újabb fenyegetéseket fogalmazott meg.
Egyelőre nem világos, hogy az új diplomáciai erőfeszítések milyen eredményt hoznának.
Trump kezdeti célja az lehet, hogy helyreállítsa az alapvető bizalmat, de további politikai célokat még nem határoztak meg. A kérdés különben is háttérbe szorul a sürgetőbb közel-keleti és ukrajnai konfliktusokhoz kapcsolódó aggodalom miatt.
Az észak-koreai állami média még nem említette nyilvánosan Trump újraválasztását, sőt Kim azt állította, hogy az Egyesült Államok fokozza a feszültséget és a provokációkat, növelve a nukleáris háború kockázatát.
Pénteken pedig Trump az eredeti észak-koreai stratégiát végrehajtó egyik embert, Alex Wong volt külügyminisztériumi tisztviselőt nevezte ki helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójává. Ő volt az, aki Észak-Koreáért felelős helyettes különmegbízottként segített tárgyalni a csúcstalálkozóról az észak-koreai vezetővel.
Trump feszült helyzetet örökölt, ennek megfelelően januári hivatalba lépése után a szövetségesek azt várják az elnöktől, hogy szembeszálljon Kim Dzsongunnal. Bill Hagerty amerikai szenátor viszont optimistább a kérdésben és úgy látja, hogy előrelépés lesz a kommunikációban és az álláspontok is közelíthetnek egymáshoz.
Washingtonban azonban aggodalommal tekintenek arra, hogy Észak-Korea bővíti az atomfegyver- és rakétaprogramját, Dél-Koreával szemben egyre ellenségesebb retorikát folytat, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szoros együttműködése miatt is aggódnak. Egy amerikai tisztviselő szerint ezek a témák várhatóan szerepelni fognak a Biden-kormányzat átmeneti tájékoztatóin Trump segítői számára.
Washingtont különösen aggasztja a nukleáris vagy rakétatechnológiai megosztás valószínűsége Oroszország és Észak-Korea között,
valamint több ezer észak-koreai katonának Oroszországba telepítése, hogy segítsenek az ukrajnai háborúban.
A Reuters hétfőn arról számolt be, hogy Észak-Korea kibővíti azt a kulcsfontosságú fegyvergyártó komplexumot, amely Oroszország által használt rövid hatótávolságú rakétákat szerel össze Ukrajnában, hivatkozva egy amerikai székhelyű agytröszt műholdképeket vizsgáló kutatóira. Amerikai tisztviselők szerint ezek a tényezők növelik a konfliktus kockázatát több európai vagy ázsiai atomfegyverrel rendelkező nemzet, köztük az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Dél-Korea és Japán között.
A Hszi Csin-ping kínai elnökkel a hónap elején, Peruban tartott utolsó találkozóján Biden arra kérte Pekinget, hogy használja fel befolyását Észak-Koreában. Kína és az Egyesült Államok együttműködési lehetőségei azonban korlátozottak lehetnek, mivel Trump hatalmas vámokat ígér a kínai árukra, és belső körét olyan kínai keményvonalasokkal köti össze, mint például Marco Rubio külügyminiszter, vagy Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó. Ezen túl Trump a múlt hónapban kijelentette, hogy a két ország „nukleáris háborút vívhatott volna, amelyben több millió ember vesztette volna életét”, de az északi vezetővel fenntartott kapcsolatainak köszönhetően megállította a folyamatokat.
(Borítókép: Donald Trump és Kim Dzsongun 2019. június 30-án. Fotó: Kevin Lamarque / Reuters)