Az ENSZ megkezdte munkatársai evakuálását Haitiből, miután a fegyveres bandák tovább növelték befolyásukat a fővárosban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szakértői becslések szerint a fegyveres csoportok már a főváros 80–90 százalékát ellenőrzésük alatt tartják, és több mint 40 ezer ember menekült el.
Az ENSZ jelzése szerint a bandaháborúk miatt rekordszámú embernek kellett elmenekülnie lakóhelyéről Haitin.
Mindössze tíz nap alatt több mint 40 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát a fővárosban (Port-au-Prince) az erőszak miatt.
Ez a 2023 januárja óta tapasztalt legnagyobb tömeges elvándorlás. A menekülthullám mérete jól mutatja a biztonsági helyzet drámai romlását.
Ulrika Richardson, az ENSZ haiti humanitárius koordinátora elmondta, hogy a szervezet a növekvő erőszak miatt kénytelen csökkenteni jelenlétét Haiti fővárosában.
A koordinátor hozzátette, hogy megpróbálják átcsoportosítani a munkatársakat Haiti más régióiba, hogy folytathassák munkájukat. Maria Isabel Salvador, az ENSZ Haiti Integrált Irodájának vezetője közölte, hogy jelenleg 1725 munkatársból 1527-en maradtak az országban.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nem csak az ENSZ, hanem más humanitárius szervezetek is kénytelenek módosítani működésüket – számolt be róla a Reuters.
Elemzői becslések szerint a fegyveres bandák a főváros 80–90 százalékát tartják ellenőrzésük alatt.
Az elmúlt hetekben további területeket szereztek meg, és már olyan településrészeket is megtámadtak, amelyek korábban el tudták kerülni az erőszakot.
Haiti évtizedek óta szenved politikai instabilitástól és él a fegyveres bandák fenyegetésének árnyékában, így hosszabb időtávon vizsgálva már százezrek hagyták el az országot, egyes becslések szerint 700 ezer fő – világított rá az Economx.
Az elmúlt két hétben Port-au-Prince és a szomszédos települések újabb erőszakhullámmal szembesültek, miután a bandák februárban létrejött Viv Ansanm (Együttélés) elnevezésű szövetségének – Ariel Henry kormányának megbuktatása után – november 10-én sikerült elérnie Garry Conille kormányfő távozását is.
Korábban az Index rámutatott, hogy február végén ismét berobbant Észak-Amerika puskaporos hordója, Haiti.
Az országot akkor ideiglenesen vezető miniszterelnök, Ariel Henry távollétét kihasználva a Karib-tenger partján fekvő állam bűnszervezetei kiszabadítottak mintegy 4 ezer bandatagot a főváros, Port-au-Prince egyik börtönéből.
A belső konfliktus sok tényezőből adódik össze, a fő katalizátor azonban a kőolaj, vagyis annak hiánya volt. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
A panamai külügyminisztérium közlése szerint két humanitárius járatot küldtek a fővárosba, egyet kedden, és egy szerdán érkezik. A járatok 22 „nemzetközi rendőri tanácsadót" és két ENSZ-tisztviselőt szállítanak, akik legfeljebb 72 órát tölthetnek az országban. Az ENSZ evakuáló járatai pedig ezen a héten landolnak Panama Cityben.
A helyzet egyértelműen mutatja, hogy Haiti biztonsági és humanitárius válsága új szintre lépett.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek kényszerű létszámcsökkentése pedig azt jelzi, hogy még a tapasztalt nemzetközi segélyszervezetek is egyre nehezebben tudják fenntartani működésüket a kaotikus körülmények között.
(Borítókép: Motorosok haladnak el égő gumiabroncsok maradványai mellett Haitin 2024. november 19-én. Fotó: Ralph Tedy Erol / Reuters)