Bemutatta leendő Európai Bizottságát, valamint programját Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament ezúttal Strasbourgban tartott plenárisán. Az egykori német honvédelmi miniszter több ambiciózus programot és ígéretet is megfogalmazott, miközben egy mind gazdaságilag, mind katonailag erősebb Európáról beszélt.
November 27-én, szerdán 9 órakor rendeztek vitát az Európai Parlament strasbourgi székhelyén Ursula von der Leyen új Európai Bizottságáról, ahol az EP-képviselők először meghallgatták az EB-elnököt, aki programja mellett leendő bizottságának tagjait is bemutatta, mielőtt az EP-képviselők kapták volna meg a szót, hogy éltessék vagy kritizálják Von der Leyen második ciklusának csapatát.
Felszólalását az Európai Bizottság elnöke azzal kezdte, hogy megköszönte az előző bizottságának munkáját, majd visszaemlékezett, hogy öt évvel ezelőtt az 1989-es eseményekről beszélt, amikor több országban is kiálltak a szabadságért, amivel a résztvevők ismét egyesítették a kontinenst – sok országban akkor érezhették a szabadságot először.
Ursula von der Leyen szerint Európának mindig meg kellett küzdenie a szabadságért, ez a múltja és a jövője, és számára ez az unió létezésének az oka és a motorja.
És ez az az Európa, amelyet a bizottságom mindig elkötelezetten véd. A mostani generációnak ismét a szuverenitásért és a szabadságért kell küzdeni. Azért a szabadságért, amiért Ukrajna népe hősiesen harcol. Azért a szabadságért, hogy a saját jövőnket mi alakíthassuk ebben a konfrontatív és instabil világban
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, aki ezután arról beszélt, hogy a szabadság nemcsak absztrakt fogalom, hanem például azt is jelenti, hogy az országok biztonságosak-e, az emberek tudnak-e házat vásárolni és ételt tenni az asztalra megfelelő bérekkel és árakkal.
Ugyanakkor Von der Leyen szerint a szabadság nem ingyenes, azért nehéz döntéseket is kell hozni. Ehhez a biztonságba és jólétbe kell fektetni, amihez pedig az Európai Uniónak egységesnek kell maradnia, és igaznak az értékeikért.
Az egymással való együttműködés és a széttagoltság leküzdésének módjainak megtalálása. Erre törekszem – és velem együtt mind a 26 nő és férfi – minden egyes nap. Készen állunk az azonnali munkára
– jelentette ki Von der Leyen, aki ezután a biztosjelöltek meghallgatására rátérve arról beszélt, hogy az EP-képviselők a jelöltjeik alkalmasságát tesztelték.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Európa biztonsága minden eddiginél jobban függ a gazdaság erősségétől, miközben Európa demográfiai változáson megy keresztül. Emiatt kérte fel Mario Draghit, hogy készítse el jelentését, amely három pillért határozott meg, ami alapján át kellene állítani az Európai Unió gazdaságát – ez az innovációs különbségek csökkentése az Egyesült Államok és Kínával szemben; a gazdaság dekarbonizációja, valamint a versenyképesség növelése.
Von der Leyen ezután a három pillért egyenként kifejtette és fogalmazta meg a leendő Európai Bizottságának ambiciózus, ötéves tervét, amelybe beleszőtte a biztosjelölteket is egyenként. Miközben arról beszélt, sok a tennivaló, több ígéretet is megfogalmazott. Az innováció kapcsán egyszerűbb bürokratikus terheket ígért, főleg az IT-szektorban – szerinte problémás, hogy míg Kaliforniában egy startupcég az egész Egyesült Államokban gyűjthet befektetőket, addig itt 27 tagállamban különböző nemzeti akadályok vonatkoznak erre.
Ezután a dekarbonizációra rátérve arról beszélt, hogy az európai zöldmegállapodás terveit folytatni kell, azonban szerinte ahhoz rugalmasabbnak kell lenniük, és jobban segíteni az embereket és a cégeket. Azt ígérte, amennyiben az Európai Bizottság összetételét az Európai Parlament megszavazza, az első száz napban kidolgozzák a tiszta ipari megállapodást, amely ezt segítené. Hozzátette, mindegyik iparágnak más segítség kell, hogy klímasemlegessé váljon, és ezzel foglalkozni fog a bizottsága – Von der Leyen külön kiemelte az autóipart, ami szerinte Európa büszkesége.
A biztonsággal kapcsolatban Von der Leyen először a gazdasági biztonságról beszélt, többek között a stabil és biztonságos ellátási láncok, valamint az EU külső szereplőktől való függőségének csökkentésének fontosságáról.
Az Európai Bizottság elnöke e gondolatába szőtte bele a magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért, akinek Von der Leyen elmondása szerint első fontos feladata a kritikus gyógyszerekről szóló rendeletjavaslatnak a kidolgozása lesz.
A biztonság kapcsán a háborúkra is kitért, és arról beszélt, az Európai Uniónak nagyobb szerepvállalásra van szüksége – ez egyébként egybecseng az öt évvel ezelőtti geopolitikai bizottságának az ígéretével.
Biztonságunk megerősítése fontosabb egy olyan küzdelmes és törékeny világban, mint ma. Egy olyan világban, amelyben szerintem Európára nagyobb szükség van, mint valaha
– fogalmazott Von der Leyen, aki szerint ez nagy munkát és fáradhatatlan vezetést kíván, amit az egykori észt miniszterelnök, a leendő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas el tud látni.
A biztonságról elmondta, Oroszország ma a GDP-jének 9 százalékát költi védelemre, míg Európa átlagosan 1,9 százalékát, ami Von der Leyen szerint nem elfogadható. Következő bizottsága ezért is szorosabban működik együtt a NATO-val, valamint a történelemben először lesz egy védelemért felelős biztos is – szerinte Európa védelmi képességeit növelni kell, és nincs vesztegetni való idő, ezért az első száz napban benyújt egy javaslatot az európai védelem jövőjéről.
Az Európai Unió védelme után a következő gondolata az EU bővítése volt, amiről elmondta, hogy az európai álom túlnyúlik a Nyugat-Balkánon, Ukrajnán és Moldován, majd részletezte, milyen erőfeszítéseket tettek ezek a térségek az EU-hoz való csatlakozásért.
Von der Leyen szerint ugyanakkor Oroszország bármire képes, hogy megállítsa ezen országok európai integrációját.
Kijelentette, hogy Ukrajnát szeretnék, hogy az Európai Unió tagja lenne, és emiatt Ukrajna mellett állnak, ameddig csak szükséges. De a többi, EU-csatlakozás előtt álló tagállamot is támogatni fogják, hogy az érdemalapú bővítésnek ők is részesei lehessenek. Hozzátette, az uniónak is fel kell készülnie, hogy új tagállamokat fogadhasson, és az új bizottsága ezzel foglalkozni is fog.
Ezután a gazdaságra visszatérve leginkább arról beszélt, hogy a zöldátállást, valamint a gazdasági versenyképesség javítását finanszírozni is kell. Ugyanakkor erre nem elég az uniós és állami pénzek felhasználása, hanem a magánbefektetőkre is szükség van – szerinte az EU ebben is hátrányban van Kínához, valamint az Egyesült Államokhoz képest.
Azonban a gazdasági fejlődéshez a cégek bürokratikus terheit is csökkenteni kell, illetve az emberekbe, leginkább az oktatásukba fektetni.
Von der Leyen szerint Európa a képzett munkaerejével túlszárnyalja a riválisait, ezért továbbra is ebbe kell fektetni.
Ez szerinte növeli a termelékenységet, azonban ahhoz a munkások jogain is javítani kell, hogy megfelelő munka-szabadidő arány legyen, hogy igazságos bért kapjanak.
Programbemutatójának vége felé Von der Leyen beszélt a migrációról is, amely kapcsán visszaemlékezett, első ciklusában azt ígérte, egyszerre lesz fair és határozott, ami biztosítja a szuverenitást és a biztonságot. Szerinte az Európába érkezőkre szigorúbb szabályok és erősebb garanciák vonatkoznak, azonban a legális migráció előtt meg kell nyitni a lehetőséget, hogy képzett munkaerő érkezhessen Európába. Von der Leyen azt ígérte, az új bizottság biztosítani fogja a külső határokat és növelni a belső biztonságot.
Ez a kollégium a megfelelő csapat Európa történelmének ezen pillanatára. Szeretném hangsúlyozni a csapat szót. Egy csapat leszünk európai állampolgárokkal, figyelve és többet tanulva az emberek mindennapi valóságából. És mi egy csapat leszünk önökkel és a tagállamokkal is
– fogalmazott von der Leyen, aki azt is felvetette, hogy szerinte új alapszerződésre van szükség, amellyel együtt fog dolgozni a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel.
Ezután felsorolta, biztosai különböző háttérrel érkeztek, ami sokkal színesebbé teszi, és – kicsit odaszúrva a tagállamoknak – megemlékezett arról, hogy az első bizottságához képest kevesebb a női biztosok száma, mint jelenleg, és harcolnia kellett, hogy az eredetileg ajánlott öt helyett összesen 11 női biztosjelöltje legyen.
Felszólalását végül azzal zárta, hogy a szabadságért és a demokráciáért mindennap meg kell harcolni, hogy azt, amit az előző generációtól örököltek, továbbadhassák a következőnek. Szerinte Európa akkor erős, ha összefog, emiatt arra kérte az Európai Parlamentet, hogy szavazza meg bizottságát.
Von der Leyen után a képviselőcsoportok vezérszónokai szólaltak fel öt-öt percben, majd azután az EP-képviselők is megkapták a lehetőséget, hogy kifejtsék véleményüket a leendő Európai Bizottságról.
Először a legnagyobb képviselőcsoport, a Tisza Pártot is a sorai között tudó Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber szólalt fel. Weber szerint az előző von der Leyen-bizottság erősebbé tette Európát, míg az új bizottság majd egy háborús időben lép hivatalba, miközben Európának emellett a Kínához hasonló vetélytársakkal is foglalkoznia kell.
A bajor politikus honfitársához, von der Leyenhez hasonlóan kitért az autóiparra, ahol munkahelyek ezrei vannak veszélyben, ami az EU által termelt GDP hét százalékát adja – Németországban a Volkswagen nemrég jelentette be, hogy gyárbezárásokat tervez. Az őszi áradásokra hivatkozva arról beszélt, fontos, hogy foglalkozzanak a klímaváltozással és a zöld intézkedéseket végre kell hajtani, emellett pedig védelmi unióra és biztonságos határokra van szüksége az Európai Uniónak Weber szerint.
Weber ezután arról beszélt, hogy az EU-n belül többen is az európai projekt ellen dolgoznak, példaként a német Alternative für Deutschlandot, a francia Marine Le Pent, valamint Orbán Viktort említette, akik szerinte nem politikai versenytársak, hanem politikai ellenségek is.
Weber azt ígérte, nem hagyja nekik, hogy tönkretegyék azt az Európai Uniót, amit ő szeret, majd többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, valamint Magyar Péter magyar EP-képviselőre és a Tisza Párt elnökével példálózva arról beszélt, az Európai Néppárt az első vonalban védi az európai életformát, az EU-t, a jogállamiságot, valamint Ukrajna támogatását.
Weber után a DK képviselőjének is helyet adó S&D képviselőcsoportjának a vezetője, a spanyol Iratxe García Perez szólalt fel, aki beszédét Weberhez hasonlóan arra fűzte fel, milyen megoldandó problémák előtt áll az Európai Unió és az új Európai Bizottságnak miken kell dolgoznia – Perez a gazdasági növekedést és versenyképességet, a védelmi képességet, valamint a klímaváltozás elleni harcot hozta konkrét példaként, miközben Weberhez hasonlóan szerinte a szélsőjobboldali, euszkeptikus erők le akarják bontani az Európai Uniót.
Azonban Perez ezután gondolatát nem az általa euszkeptikusoknak titlulát elleni harcra futtatta ki, hanem az elmúlt hetek EPP és S&D közötti politikai csatározásokra, amikor a szocialisták kifogásolták, hogy az EPP–S&D és liberális Renew közötti informális koalíció helyett Weber a jobboldali, euszkeptikus ECR-rel szövetkezett.
Perez szerint nem lehet mindkét térfélen játszani, ami olvasata szerint az EU-pártiak és az EU-ellenesek, majd kijelentette hogy lehetetlen olyan pártokkal közösen építeni Európát, akik elutasítják az integrációt
– odaszúrva ezzel Webernek és a Néppártnak, amiért az ECR biztosjelöltjét védték a biztosi meghallgatások során.
A harmadik legnagyobb képviselőcsoport, a részben Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért (PE) nevében a francia Jordan Bardella szólalt fel, aki azt vetette Ursula von der Leyen szemére, hogy előző ciklusában a bizottsága több botrányt is okozott, most pedig szerinte most egy olyan testületet akar összeállítani, ami az európai közvélemény számára idegenekből áll, ráadásul nem tükrözi az európai parlamenti választások eredményét.
Bardella szerint von der Leyenék az előző ciklusban olyan rendeleteket javasolt, ami tönkreteszi Európát – példaként a gazdákat negatívan érintő szabályozásokat, valamint a belső égésű motorok 2035-ös kivezetését említette.
Az ECR nevében Nicola Procaaccini szólalt fel, aki leginkább arról értekezett, hogy figyelembe kell venni az EP-választások eredményét, majd méltatta von der Leyent, amiért párttársa, Fitto biztosi jelölése kapcsán ellenállt a szocialisták követelése ellen és nem váltatta le. Ezután arról értekezett, hogy a baloldal visszaszorulóban van Európában, mivel az utóbbi időben szerinte minden választást elvesztett, és szerinte a jobboldal már nem fél a baloldaltól.
A leendő Európai Bizottságról délben fognak szavazni név szerint, és az Európai Parlament egyszerű többséggel hagyja jóvá vagy utasítja el.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2024. november 17-én. Fotó: Buda Mendes / Getty Images)