November 27-én, szerdán Strasbourgban rendeztek vitát az EP-képviselők az Ursula von der Leyen vezette leendő Európai Bizottságról, valamint szavaztak utána az uniós végrehajtó hatalom egészéről.

Ahhoz, hogy az Európai Parlament elfogadja Von der Leyent és biztosait, a szavazó EP-képviselők többségének kellett támogatnia az új Európai Bizottságot.

Ezzel végül december 1-jén hivatalba is léphet az új bizottság, amelynek a mandátuma a következő öt évre szól.

Pedig az elmúlt hetekben nem volt ilyen egyértelmű, hogy a december 1-i kezdést tartani tudják majd Von der Leyenék: a két legnagyobb képviselőcsoport, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), valamint a szociáldemokrata S&D sokáig nem tudott megegyezni két biztosjelöltről, az ECR-es Raffaelle Fittóról és a szocialista Tereza Riberáról, emiatt sokáig egymás alelnökjelöltjeit, illetve Várhelyi Olivér magyar biztosjelöltet politikai túszként nem voltak hajlandóak támogatni – végül november 20-án informálisan megegyeztek a fennmaradó hét biztosjelölt átengedéséről.

A vitán Ursula von der Leyen bemutatta az immáron biztosokká választott jelöltjeit, továbbá felvázolta bizottságának következő ötéves ciklusának prioritásait és ambiciózus terveit. A vitán a 21 EP-képviselő közül kizárólag Borvendég Zsuzsanna szólalt fel, aki szerint a demokrácia addig van az Európai Unióban működésben, ameddig az a mainstream pártok akarata szerint teljesül.

A Tisza Párt szerint a Fidesz–DK-, a DK szerint a Orbán–Magyar-koalíció alakult meg

A magyar képviselők közül a Fidesz–KDNP 11, a DK 2, valamint a Mi Hazánk 1 EP-képviselője nemmel szavazott, az új Európai Bizottságot csak a Tisza Párt hét EP-képviselője támogatta.

Mint korábban beszámoltunk róla, a DK előre jelezte, hogy az általuk „Orbán emberének” titulált Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt miatt nem fogja megszavazni az Európai Bizottságot, míg a Fidesz–KDNP EP-képviselői már több ízben kifejtették, hogy szerintük von der Leyen bizottsága nem tükrözi az európai parlamenti választás eredményeit, emiatt nem tudják támogatni az Európai Parlamentben.

Annak ellenére, hogy a DK épp a magyar kormány miatt utasította el von der Leyen második bizottságát, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közleményben kijelentette, hogy szerinte megalakult a Fidesz–DK-nagykoalíció, amikor a mostani szavazáson mindkét párt EP-képviselői nemmel szavaztak az Európai Bizottságra.

Mint írja, az új Európai Bizottság meggyőző többséget kapott „Orbán és Gyurcsány összeborulása ellenére”. Magyar ezenkívül kiemelte,

Külön vicces, hogy Orbánék még a saját jelöltjüket, Várhelyi Olivért sem támogatták.

Magyar ezután közleményét azzal folytatja, hogy a Tisza Magyarországot szolgálja otthon és az Európai Parlamentben egyaránt, valamint szerinte az Orbán–Gyurcsány tandem nemcsak itthon, hanem az Európai Unióban is kisebbségbe került.

Közleménye végén a magyar belpolitikára térve arról ír, hogy a közvélemény-kutatások alapján az ellene szerinte bűncselekményekkel megszerzett és manipulált felvételekkel folytatott hazug lejárató kampány teljesen hatástalan volt, sőt ellenkező hatást váltott ki. Ezután azt ígérte, a Tisza továbbra is a magyar emberek életét valóban befolyásoló kérdésekkel fog foglalkozni, valamint dolgoznak a nyertes csapat és egy olyan társadalmi szerződés összeállításán, amelyhez jó szívvel csatlakozik a magyarok döntő többsége.

Molnár Csaba, a párt EP-képviselője szerint azzal, hogy Magyar Péter és a Tisza EP-képviselői megszavazták az Európai Bizottságot – aminek összetételéről egészben, nem pedig egyenként szavaztak –, benne Várhelyi Olivérrel, azzal megint létrejött ez a koalíció. Molnár egyébként azzal magyarázta, hogy a DK miért szavazott nemmel, mert csak így utasíthatták el Várhelyi Olivért.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament ülésén 2024. november 27-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)