Az elnökválasztás két fordulója között, december 1-jén tartják Romániában a parlamenti választásokat, amit az elnökválasztás első fordulójának váratlan eredménye miatt még nagyobb várakozás előz meg. Ráadásul az, hogy az első fordulót egy, a xenofób és magyarellenes legionárius mozgalom egykori vezetőit éltető jelölt nyerte, aggodalommal töltheti el a magyarokat. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint jelenleg tűzoltás zajlik Romániában.
Valódi veszélyt jelenthet a magyar közösség számára, hogy a román elnökválasztás első fordulóját a második világháború során betiltott legionárius mozgalmat éltető Calin Georgescu nyerte, míg a győztes előző pártja, a korábban magyarellenes kijelentéseket is nyilatkozó AUR jelöltje, George Simion a negyedik helyezést érte el, ketten együtt pedig közel 37 százalékot szereztek – véli Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint elnökjelöltje, akivel az Index telefonon készített interjút.
Az elnökválasztás első fordulójának eredménye azt is eredményezheti a december 1-jén megrendezett parlamenti választáson, hogy a román nacionalista-szélsőjobboldali AUR, valamint az abból kiváló SOS Romania akár 40 százalékos arányt is elérhet a bukaresti parlamentben, ami az RMDSZ elnöke szerint „brutális, ez egy azonnali és borzalmas veszély a magyar közösségre nézve”.
Ezen jelöltek mögött azok az erők állnak, akiknek a számlájára lehet írni az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményeket, vagy 2018. december 5-én az úzvölgyi magyar katonai temető földúlását és az azt követő atrocitásukat
– fogalmazott az Indexnek Kelemen Hunor, aki szerint Georgescu, Simion, valamint az SOS Romániát vezető Diana Sosoaca ugyanannak a magyarellenes, xenofób fának egy-egy ága, ami például e fentebbi esetek mellett a magyar nyelv és szimbólumok elleni támadásokért is felelős. Egyébként az AUR-elnök Simion maga is részt vett az úzvölgyi incidensben, ami megágyazott hírnevének, míg Georgescu és Sosoaca 2021-ben vált ki Simion pártjából.
Az RMDSZ-elnök szerint 35 éve, a rendszerváltás óta nem volt olyan, hogy a vasgárdista, kimondottan xenofób és magyarellenes múltú pártok ilyen arányt érhetnek el a parlamenti választáson, ezért a parlamenti választás előtt az RMDSZ arra koncentrál, hogy minél több magyart mozgósítsanak.
Kelemen szerint ugyan nagyon sokan protestszavazatként voksoltak Georgescura valamint Simionra, így a jelenlegi PSD–PNL-kormánnyal szembeni elégedetlenség és a felgyülemlett több éves frusztráció kifejezése volt a mostani eredmény – a két kormánypárt jelöltje be se jutott a második fordulóba –, ráadásul jelöltjeik szerinte arrogánsan álltak hozzá a kampányhoz. Azonban attól még, hogy valaki e jelöltekre nem a magyarellenessége miatt szavazott, a jelöltek továbbra is magyarellenesek.
Itt nem arról van szó, hogy a sötétben a kertek alatt, az árnyékban osonnak. Arról van szó, hogy már bejöttek, bent vannak a nappaliban. Nem is arról van szó, hogy betették a lábukat az ajtó és a fal közé, hanem már bent vannak a nappaliban
– érzékeltette Kelemen a teljesen megváltozott romániai politikai helyzetet.
Kelemen az Index azon kérdésére, hogy miként értékeli az 4,5 százalékos eredményét, úgy fogalmazott, hogy öt évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest 70 ezerrel több szavazatot kapott, ami ebből a szemszögből nézve egy jó, tisztességes eredmény. Azonban a magyarok arányaiban kevesebben mentek el szavazni, mint a románok – igaz, az elnökválasztásokra ez jellemző.
Ugyanakkor a Kelemen által szerzett 416 ezer szavazat jelenleg nem lenne elég az ötszázalékos küszöb eléréséhez, ezért a magyaroknak is el kell érni azt a mozgósítási szintet, mint a románoknak.
Ehhez Kelemen szerint 70–100 ezer további szavazatra van szüksége az RMDSZ-nek, amivel már elérhető, hogy az RMDSZ a romániai demográfiai arányok szerint vehessen részt a parlament munkájában. Úgy gondolja, ez már egy korrekt eredmény lenne, az ehhez viszonyított többlet már plusznyereségnek számítana – júniusban az EP-választáson a párt 577 ezer szavazatot szerzett, ami a szavazatok 6,48 százaléka volt.
Elérhető az arányos részvétel, hogyha a magyar közösségben mindenki megérti ennek a választásnak a tétjét, és mi azon vagyunk, hogy ezt megértessük – fogalmazott Kelemen, aki szerint a mostani választás a magyar közösség megmentéséről szól, és jelenleg tűzoltással kell foglalkozni, mivel szerinte ég a ház.
Kelemen úgy látja, Georgescu első fordulóban elért váratlan győzelme és az általa csak vasgárdistáknak nevezett román nacionalista-szélsőjobb előretörése segíthet az RMDSZ-nek a mozgósításban. Emiatt a pártelnök a kampánycsendig kizárólag erre koncentrál, valamint elmondása szerint arra, hogy figyelmeztessék a magyarokat annak a veszélynek a valóságos jelenlétére, ami a fentebbi, e pártok akár 40 százalékos parlamenti arányból következik.
A pártelnök ugyan attól nem tart, hogy az AUR és az SOS Románia előretörésének megállítása céljából a magyarok átszavaznának egy román pártra – a magyar szavazókra Romániában eleve nem túl jellemző az átszavazás, mint más környező országokban. Ennél nagyobb gondot okozhat, hogy az elnökválasztás első fordulója miatt nagyon magas lehet a román részvétel, mivel a két talpon maradt elnökjelöltnek a célja, hogy egy jó parlamenti eredménnyel fordulhassanak a választás második fordulójára.
Emiatt Kelemen hangsúlyozta, a román pártok mozgósítását a magyaroknak is le kell követnie.
Az RMDSZ pártelnöke az eddigi kampány során azt tapasztalta, hogy a magyar közösség pozitívan reagált az RMDSZ üzeneteire, programjára, valamint a problémákra adott megoldásait is jónak tartotta – most már a mozgósításon van a hangsúly a román választási szuperév végén.
Kelemen az elnökválasztás első fordulójának estéjén elmondta, hogy csak a parlamenti választások után fogja megnevezni pártja, hogy kit támogat a második fordulóban.
Erre irányuló kérdésünkre Kelemen azt válaszolta, hogy továbbra is ehhez tartja magát mindenki az RMDSZ-ben, mert úgy véli, taktikai hiba lenne, ha már most megneveznék, kit javasolnának – szerinte ezzel azt üzenné a választóinak, hogy feladta volna a harcot.
„A dolgok helyes sorrendje és időrendje is, hogy először a december 1-jei parlamenti választással foglalkozunk, és aztán a parlamenti választások után leülünk, és eldöntjük, mit mondunk december 8-ával [az elnökválasztás második fordulója – a szerk.] kapcsolatosan” – húzta alá Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Azt ugyanakkor elárulta, hogy
az elnökválasztás óta egyszer már beszélt Lasconival, Georgescuval viszont nem, akit nem is ismer. úgy emlékszik, életében kétszer-háromszor fogtak kezet.
Mint arról az Indexen beszámoltunk, a romániai elnökválasztás első fordulójában váratlanul a kevésbé ismert Calin Georgescu szerezte a legtöbb szavazatot, míg a választás előtt biztos továbbjutónak titulált PSD-s elnökjelölt, Marcel Ciolacu miniszterelnök be se jutott a választás második fordulójába – a PSD története során először nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába.
Azt, hogy mi lehet az oka a román politika ekkora meglepetésének, korábban az alábbi cikkünkben jártuk körbe.
(Borítókép: Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség [RMDSZ] elnöke és államelnökjelöltje beszédet mond az RMDSZ Kolozsvári kampányhajrá! című rendezvényén 2024. november 8-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)