Halad a nyomozás az Északi Áramlat 1 és Északi Áramlat 2 gázvezeték két évvel ezelőtti felrobbantásával kapcsolatban, már két gyanúsítottat sikerült azonosítani az ügyben, ami olyan siker, amelyre kezdetben nem feltétlenül számítottak − mondta el Jens Rommel német főállamügyész a Der Spiegel című hírmagazinnak.
Szavai szerint még felderítésre vár a szabotázsakció további elkövetőinek kiléte és indítéka, illetve azt a kérdést is tisztázni kell, hogy az akciónak volt-e esetleg valamilyen állami irányítója. A főállamügyész elmondta: azért indult vizsgálat, mert olyan gázvezetékeket rongáltak meg, amelyek a német gázellátás fontos hányadát biztosították, így jelentős csapás érte Németország energiaellátását − közölte az MTI.
A két gázvezetéket − amelyeken keresztül orosz földgáz érkezett volna Németországba − 2022. szeptember 26-án rongálta meg több robbanás a Balti-tenger mélyén, a dániai Bornholm-sziget közelében. Röviddel a robbanások után négy helyen szivárgást észleltek a vezetékeken. A szabotázsakció hátteréről továbbra sem tudni biztosat, csak különféle spekulációk láttak napvilágot. Augusztusban a német ügyészség elfogatóparancsot adott ki az ügyben egy ukrán állampolgár ellen.
Jens Rommel a Der Spiegelnek nyilatkozva arról is beszélt, hogy „nyugtalan időket élünk”, és számos irányból − kívülről és belülről is − veszélyek leselkednek a szabad, demokratikus rendre, és ezek a veszélyek a társadalom mindennapjait is elérik. Ebből adódóan szerinte semmi nem indokolja, hogy lazítani lehetne a készültségen, de biztosított afelől is, hogy a német biztonsági hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek a veszélyek elhárításáért.
Habár Svédország és Dánia gazdasági övezetében történtek a robbanások, mostanra mindkét ország lezárta a nyomozást az ügyben. Németország azonban még folytatja a vizsgálatot.
A legtöbb nyugati tisztviselő szerint a szabotázs mögött egy ukrán csapat állt, bár Ukrajna tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá. Az ügyben az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított eljárást. Oroszország az „angolszász országokat” tette felelőssé a történtekért.
A két vezetékpár évi 110 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat 1 2012-től működött, az Északi Áramlat 2 építését 2021-ben fejezte be a Gazprom orosz energiavállalat, de az Ukrajna ellen indított háború miatt a használata soha nem kezdődött meg.