Matús Sutaj Estok szlovák belügyminiszter szombaton a helyi közmédia egyik műsorában bejelentette, olyan tevékenységeket jegyeztek fel, amelyek az ország kritikus infrastruktúráját érintő terrortámadás végrehajtásának lehetséges előkészületeire utalnak.
A belügyminiszter azt mondta, a hírszerzés információi szerint nemcsak Szlovákiában, hanem Magyarországon is létezik egy szervezett csoport, amely a Barátság kőolajvezeték közelében végezhet terepfelmérést egy esetleges terrortámadás kivitelezésével kapcsolatban – írja az Új Szó.
A lap beszámolója szerint vitapartnere, Juraj Krúpa (SaS) elmondta, úgy érzi, Sutaj Estok a tárca részéről csupán a közvéleményt próbálja nyugtatgatni azzal, hogy kijelenti, a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében mindent megtesznek.
Bár az utóbbi hónapokban kérdéses volt a kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül, a Mol végül szeptemberben megállapodott a szállítókkal és a csővezetéket üzemeltető felekkel is, így a Mol-csoport az Oroszországból érkező érintett kőolajmennyiségek tulajdonjogát 2024. szeptember 9-i hatállyal a belorusz–ukrán határon veszi át.
A problémák még júliusban kezdődtek, amikor arról érkeztek hírek, hogy Ukrajna szankciókkal akadályozza az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező kőolajat, így felmerült, hogy a szankciók alól mentesülő Magyarország, Szlovákia és Csehország is bajba kerülhet, ha nem tud alternatív megoldást találni az orosz függőségre.
A magyar kormány Brüsszeltől várt segítséget, amire kemény kritikákkal válaszoltak az ottaniak.
Később Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó arról beszélt, hogy 2025. január 1-től teljesen elzárják a Barátság II. kőolajvezetéken történő szállítást, ám a Mol erről nem értesült. Pár órával később kiderült, hogy Podoljak elnézte a dátumokat, és a szállítás 2029 végéig biztosított a vezetéken keresztül.
A Barátság kőolajvezeték Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát látja el orosz kőolajjal. Oroszországból halad nyugati irányba több mint négyezer kilométeres hosszban. Neve arra utal, hogy eredeti rendeltetése a Szovjetunió nyugati területeinek, illetve a közép-európai „baráti” szocialista országok kőolajjal való ellátása volt. Ma az orosz (és kazah) olaj európai szállításainak fő artériája.
A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál kezdődik, ahol a Nyugat-Szibériából, az Uralból és a Kaszpi-tengertől érkező kőolajat táplálják bele. A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad. A Belaruszba lépő csővezeték szállítókapacitása évi 70 millió tonna.
Ukrajnában, a magyar és a szlovák határ közelében a vezeték két irányba ágazik el. Az egyik Magyarországra halad, a másik Szlovákiába. Ez utóbbin kapja az orosz kőolajat Csehország is. A szlovákiai ágon évi mintegy 20 millió tonna kőolaj halad át.