Rég volt ilyen izgalmas és ekkora téttel bíró parlamenti választás Romániában, miután egy héttel ezelőtt a semmiből a függetlenként induló szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, ahova a kormánypártok jelöltjei be se jutottak. Emiatt sokan most azt találgatják, Georgescu győzelme csak egy egyszeri anomália volt, vagy egy hosszabb távú trend kezdete. A szélsőjobboldal előretörése növelheti a választói részvételt, ami hatással lehet a magyar kisebbségek politikai képviseletét ellátó RMDSZ bejutására is.
December 1-jén tartanak parlamenti választásokat Romániában, egy héttel azután, hogy az elnökválasztás első fordulójában a várakozásokat felülírva a szélsőjobboldali, legionárius mozgalmat éltető Calin Georgescu győzedelmeskedett.
Miközben az elnökválasztás kapcsán a román bíróság hétfőn fog dönteni, hogy érvénytelenítsék-e az első forduló eredményét, most vasárnap parlamenti választásokat tartanak, ahol az elnökválasztás miatt a legtöbb elemzőt az foglalkoztatja,
Georgescu és a szélsőjobb előretörése az elnökválasztáson egy anomália volt vagy a román társadalom hosszabb távú jobbratolódásának látványos példája.
Nem véletlen, hogy emiatt a parlamenti választás is leginkább erről szól majd, valamint arról, mennyire játszhatott közre a TikTok Georgescu győzelmében.
Az, hogy az elnökválasztáson a szélsőjobboldali jelöltek összesen 36 százalékot értek el, beleilleszkedik az idén egész Európában, valamint az Egyesült Államokban megfigyelhető politikai eltolódások folyamatába – a legtöbb országban idén a magas árak, az infláció, valamint a lakhatási válság miatt sokan a szélsőjobboldali erőkhöz fordultak, amelyek ezeket a problémákat a migrációra, valamint az ukrajnai háborúra és annak finanszírozására vezetik vissza.
Ugyanakkor Romániában ennél mélyebben gyökerező problémák is vannak.
Az utóbbi öt évben az országot az uniós átlagnál nagyobb ütemben hagyják el a fiatalok, hogy Nyugat-Európában dolgozhassanak, az uniós átlaghoz képest jobban nőttek az élelmiszerek árai, valamint a megélhetési költségek, amelynek következtében az élelmiszer-szegénységben élők száma megugrott. Ráadásul a jövedelmi különbségek is nőttek.
Miközben Románia továbbra is az EU egyik legszegényebb tagállama, Bukarest nemcsak a régió, hanem az egész unió egyik leggazdagabb térsége – az uniós átlaghoz képest ebben régióban az éves GDP jóval magasabb –, miközben Románia más részein még az uniós átlagot sem érik el.
Ezek akár magyarázhatják is, hogy az elnökválasztáson Georgescu és a szintén szélsőjobboldali, korábban magyarellenes kijelentéseket tevő AUR-elnök George Simion együtt miért ért el 36 százalékot az elnökválasztáson, és a Romániában pedig nem túlságosan megbízható közvélemény-kutatásokon a parlamenti választások előtt miért az AUR vezet.
A szélsőjobboldali pártok már a júniusi EP-választáson, valamint a mostani parlamenti választáson is elitellenes üzenetekkel, a rendszerváltás óta az országot váltógazdaságban irányító szociálpopulista PSD, valamint a nacionalista-liberális PNL jelentette rendszer éles kritikájával, valamint annak lebontásával próbálják megszólítani a választókat.
E mellett erős nacionalista-populista üzenetként az AUR azt üzeni, ők egy románok által irányított kormányt ígérnek, miközben minden általa nem szuverenistának nevezett pártot és jelöltjét cselszövőnek tartja.
Ennek a román politikai elit elutasítása mellett akár magyarellenes felhangja is lehet. Az AUR elnöke, George Simion egy kampányrendezvényen például arról beszélt, hogy korábban azt hitte, a PSD, a PNL és a magyar kisebbség politikai képviseletét ellátó RMDSZ-féle rendszer legyőzhetetlen, de az elnökválasztáson kiderült, hogy ez elképzelhető – Simion az elnökválasztás miatt megváltozott román politikai helyzetet úgy értékelte, hogy a román nép a PSD-t és a PNL-t a történelem gödrébe vetette.
A közvélemény-kutatásokat 22 százalékponttal vezető AUR mellett egyébként más szélsőjobboldali pártok is vannak, amelyek profitálhatnak Georgescu győzelméből: az AUR-ból kivált SOS Romániát, valamint a Fiatal Emberek Pártját (POT) jelenleg az ötszázalékos küszöb környékére mérik, és például a Diana Sosoaca által vezetett SOS Románia az EP-választásokon például 5,03 százalékot ért el.
Miközben az elnökválasztáson a szélsőjobboldali jelöltek előretörtek, a román politikai elitet adó pártok visszaestek. Mind az elnökválasztást megelőzően a PSD-t vezető Marcel Ciolacu miniszterelnök, mind a PNL immáron lemondott elnöke, Nicolae Ciuca nem jutott be az elnökválasztás második fordulójába – míg előbbi harmadik lett 19,15 százalékkal, addig utóbbi ötödik, a szavazatok 8,79 százalékát megszerezve.
Nem véletlen, hogy a parlamenti választások miatt e két, egyébként jelenleg közösen kormányzó párt támogatottsága visszaesett.
A PSD-t jelenleg a második helyre mérik 20 százalékpont körül, de ez rendkívül hatalmas esés a hetekkel ezelőtt még 30 százalékpontos eredményéhez képest, míg a PNL a nyári 20 százalékpontos csúcsáról 14 százalékpontra esett vissza.
Kampányuk lényegében arról szól, hogy meg kell állítani az AUR-t, valamint a másik két szélsőjobboldali pártot – Ciolacu miniszterelnök szerint az elmúlt 35 év legfontosabb választását tartják most Romániában, ahol jelenleg minden nagyon törékeny.
Hasonló üzenettel kampányol az USR is, amelynek elnöke bejutott az elnökválasztás második fordulójába. Az Elena Lasconi vezette párt alapvetően liberális, azonban az elnökválasztási kampányban a korábban PNL által lefedett jobbközepet foglalta el olykor nacionalista és konzervatív üzeneteivel.
Lasconiék a parlamenti és az elnökválasztás második fordulóját egy, a román demokráciáért való küzdelemnek állítják be,
amelyben a pártja arra vállalkozik, hogy megállítsa a szerinte az alkotmányt semmibe vevő, a demokráciát leépíteni kívánó szélsőjobboldali pártokat.
Mindhárom párt abban reménykedik, hogy az elnökválasztás jelentette sokk hozzájuk terelheti a román szavazókat, valamint azzal olyanokat is behúzhatnak, akik vasárnap nem mentek volna el szavazni.
Ugyanúgy a szélsőjobboldal előretörésétől, valamint annak a magyar kisebbségre gyakorolt lehetséges következményeitől tart az RMDSZ, ami a párt kampányának a középpontjába került.
A párt elnöke, Kelemen Hunor az Indexnek például a Georgescu győzelme után megváltozott politikai helyzetet úgy értékelte, hogy ez egy azonnali és borzalmas veszély a magyar közösségre nézve.
Georgescu, az AUR, valamint az SOS Románia szerinte ugyanannak a xenofób, magyarellenes erőknek egy–egy ága az RMDSZ elnöke szerint,
akik többek között az 1990 márciusi marosvásárhelyi eseményekért vagy az úzvölgyi magyar katonai temető feldúlásáért és az azt követő atrocitásokért felelősek – az AUR-elnök, George Simion például utóbbin személyesen is részt vett, és annak következtében szerzett országos hírnevet.
Az RMDSZ emiatt a kampányát is leginkább az általuk jelentett veszélyre helyezi, amivel reményeik szerint még több magyar szavazót tudnak meggyőzni, hogy menjenek el szavazni.
Ráadásul az elnökválasztás jelentette sokk miatt a románok részvételi hajlandósága akár nőhet is, ami növelné az ötszázalékos parlamenti küszöb megugrásához szükséges szavazatok számát – így az RMDSZ számára is.
A közvélemény-kutatások szerint egyébként már biztos, hogy koalíciós kormányra lesz szükség: jelenleg egyik párt sem éri el az ötven százalékot, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy a román politika két tömbre szakadt: a szélsőjobboldali erők mellett a balközéptől jobbközépig terjedő, az első tömböt elutasító erőkre.
A választások legnagyobb kérdése, hogy így melyik tömb kerülhet többségbe a parlamentben, és amennyiben a második tömb, akkor a már Ciolacu által is megpendített PSD–PNL–USR-koalíciónak önmagában is meglesz-e a többség, vagy ahhoz az RMDSZ is szükséges lehet-e.
A közvélemény-kutatások szerint egyébként hét párt ugorhatja meg az ötszázalékos bejutási küszöböt: az AUR, a PSD, az USR és a PNL bejutása biztosnak mondható. Az RMDSZ-t a kutatások többsége hibahatáron belül az ötszázalékos küszöb fölé mérik, míg az AUR-ból kiváló két szélsőjobboldali pártot, az SOS Romániát és a Fiatal Emberek Pártját a bejutási küszöb környékére mérik, hol épp felül, hol alul.
A választás magyar idők szerint este kilencig tart, amikor exit pollt is közölnek, míg eredmény hétfő hajnalban várható.
(Borítókép: Választási plakátok Csíkszeredában 2024. november 29-én. Fotó: Veres Nándor / MTI)