Georgiában negyedik napja tartanak az utcai tüntetések a kormánypárt döntése ellen, amely szerint felfüggesztik az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését. Több tízezren vonultak utcára emiatt, de Irakli Kobahidze miniszterelnök szerint a tüntetők áldozatul estek az ellenzék hazugságainak, valamint elutasította, hogy új választásokat írjanak ki − írja a BBC.

A kormányfő tagadta a tárgyalások felfüggesztését, ennek ellenére pártja, a Georgiai Álom azzal vádolta az Európai Uniót, hogy zsarolásra használja fel a csatlakozási tárgyalásokat, ezért a kormány úgy döntött, hogy 2028 végéig nem tűzi napirendre ezt a kérdést.

Vasárnap este ismét folytatódtak a tüntetések, a résztvevők tűzijátékokat lőttek ki a parlament épülete felé, amire a rohamrendőrök vízágyúval válaszoltak. Csak hétfő reggelre sikerült feloszlatniuk a tüntetést, amely után több embert őrizetbe vettek, köztük Zurab Japaridzét, a Koalíció a Változásért nevű ellenzéki párt egyik vezetőjét.

Az Egyesült Államok szombaton felfüggesztette stratégiai partnerségét Georgiával. Ennek ellenére a miniszterelnök továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a Georgiai Álom „elkötelezett az európai integráció mellett, és folytatjuk az európai álom felé vezető utat”. Ennek ellenére több nagykövet is lemondott, valamint köztisztviselők és tanárok írták alá azt a nyílt levelet, amelyben elítélik az EU-csatlakozás felfüggesztéséről szóló döntést.

A tüntetések alatt többeket megvertek és paprikaspray-vel fújtak le, ami miatt néhányan kórházba is kerültek. Levan Ioseliani, Georgia emberi jogi ombudsmanja szerint „ez brutalitás”, és felszólította a rendőrséget, hogy ne éljen vissza hatalmával. A miniszterelnök erre úgy reagált, hogy nem a rendőrség, hanem az ellenzéki csoportok követtek el „rendszerszintű erőszakot”.

Natalie Sabanadze, Georgia korábbi európai uniós nagykövete úgy véli, hogy az erőszak mértéke, a lemondások sorozata és a polgári engedetlenség a mostani tüntetések „minőségi változását” jelzi.

„Talán [a kormány] azt hitte, hogy az emberek megijednek, de ez nem így működik” − nyilatkozta a BBC-nek. „Tegnap civil aktivisták és művészek elmentek a közszolgálati műsorszolgáltatóhoz, elfoglalták azt, és beerőszakolták magukat az élő közvetítésbe. Láttam már ilyet korábban, a forradalom előtti Georgiában [2003-ban].”

Georgia Nyugat-barát elnökének, Szalome Zurabisvili elnöknek hamarosan lejár a mandátuma, azonban a vitatott parlamenti választások óta ő az egyik leghangosabb támogatója a tüntetőknek. Azzal vádolja a kormányt, hogy az országot ismét orosz befolyás alá helyezné, annak ellenére, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatja az EU-hoz való csatlakozást.

A Georgiai Álom azonban határozottan tagadja, hogy bármilyen kapcsolata lenne Moszkvával, viszont több olyan törvényt is elfogadott, amely támadja a külföldről finanszírozott civil szervezeteket, valamint csorbítja az LMBTQ-jogokat. Emiatt a kormánypárt kapcsolata megromlott a Nyugattal.

Az Európai Unió új külpolitikai vezetője, Kaja Kallas vasárnap arra figyelmeztetett, hogy a georgiai kormány intézkedései „közvetlen következményekkel járnak majd az EU részéről”, és az Egyesült Államok döntése, hogy felfüggeszti stratégiai partnerségét, szintén széles körben érezteti majd hatását.

(Borítókép: Irakli Kobakhidze Tbilisziben, Georgiában 2024. november 28-án.  Fotó: Irakli Gedenidze / Reuters)