A dél-koreai elnök, Jun Szogjul kedden hadiállapotot hirdetett országában, majd – a polgári tüntetések és egy rögtönzött képviselői szavazás után – pár órával később visszakozott. A legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Összefogás Pártja lemondásra szólította fel az elnököt, mert elnökük „nem képes többé normálisan vezetni az országot”. Szakértők szerint az ország elkerülte a golyót, de az elnök „lábon lőtte magát”.
A dél-koreai törvényhozók szerdán felszólították Jun Szogjul elnököt, hogy mondjon le, különben felelősségre vonják, miután kihirdette a rendkívüli katonai jogrendet, majd órákkal később vissza is vonta a lépést, politikai válságot kirobbantva ezzel Ázsia negyedik legnagyobb gazdaságában.
A kedden késő este kiadott, váratlan nyilatkozat patthelyzetet okozott a parlamenttel, amely elutasította a politikai tevékenység betiltására és a média cenzúrázására tett kísérletét, miközben fegyveres csapatok nyomultak be a szöuli nemzetgyűlés épületébe – számolt be a Reuters.
A legfőbb ellenzéki erő, a Demokratikus Összefogás Párt felszólította a 2022 óta hivatalban lévő Junt, hogy mondjon le, különben vád alá helyezik.
Az egész nemzet számára világosan kiderült, hogy Jun elnök nem képes többé normálisan vezetni az országot. Le kellene mondania
– mondta a párt parlamenti frakciójának vezetője egy nyilatkozatban.
Mindeközben hat dél-koreai ellenzéki párt közölte, hogy szerdán közösen benyújtják a Jun elnök elleni bizalmatlansági indítványt. A The Guardian szerint
Ezt azóta meg is tették, a szavazásra pedig pénteken vagy szombaton kerülhet sor.
A kormányzó Polgári Erő Pártjának vezetője felszólította Kim Dzsonghjon védelmi minisztert, hogy rúgják ki az elnököt, és az egész kabinet mondjon le.
Az elnöki hivatal továbbra is védi álláspontját, szerintük a hadiállapot kihirdetése jogszerű és szükséges volt az adott körülmények között. Emellett azt is tagadták, hogy a katonaság meggátolta volna a törvényhozók parlamentbe való bejutását.
Jun kedden késő este egy televíziós beszédben azt mondta a nemzetnek, hogy szükség van a hadiállapotra, hogy megvédjék az országot az atomfegyverekkel rendelkező Észak-Koreától és az északbarát államellenes erőktől, valamint megvédjék a szabad alkotmányos rendet, bár konkrét fenyegetéseket nem említett. Káosz alakult ki, amikor a katonák megpróbálták átvenni az ellenőrzést a parlament épülete felett, a parlamenti képviselők tűzoltó készülékekkel próbálták visszaszorítani őket, a tüntetők pedig dulakodtak a rendőrökkel odakint.
A hadsereg közölte, hogy a parlament és a politikai pártok tevékenységét betiltják, a média pedig a hadiállapotot elrendelő parancsnokság ellenőrzése alá kerül.
A törvényhozók azonban szembeszálltak a biztonsági kordonnal, és néhány órával a kihirdetést követően a dél-koreai parlament a 300 képviselőből 190 jelenlétében egyhangúlag elfogadta a hadiállapot feloldását követelő indítványt, beleértve Jun pártjának mind a 18 jelen lévő képviselőjét. Az elnök ezután visszavonta a hadiállapotot.
Vannak olyan vélemények, hogy túlzás volt a szükségállapotra való áttérés, és hogy nem követtük a szükségállapotra vonatkozó eljárásokat, de ez szigorúan az alkotmányos keretek között történt
– mondta a Reutersnek telefonon egy dél-koreai elnöki tisztviselő.
Szerdán további tüntetések várhatóak, Dél-Korea legnagyobb szakszervezeti szövetsége, a Koreai Szakszervezetek Konföderációja gyűlést tervez Szöulban, és sztrájkot ígér, amíg Jun le nem mond.
A pénzpiacok ingadozók voltak, a dél-koreai részvények 2 százalék körüli esést mutattak, az ország pénzneme, a won pedig stabilizálódott, miután kétéves mélypontra zuhant. A kereskedők arról számoltak be, hogy a dél-koreai hatóságok gyaníthatóan beavatkoztak a won-árfolyamcsökkenés megfékezése érdekében.
Csoj Szangmok pénzügyminiszter és Re Csangjung, a Bank of Korea elnöke az éjszaka folyamán rendkívüli ülést tartott, és a pénzügyminisztérium ígéretet tett arra, hogy szükség esetén támogatja a piacokat.
Egyelőre korlátlan likviditást juttatunk a részvényekbe, kötvényekbe, a rövid távú pénzpiacra és a devizapiacra, amíg azok teljesen normalizálódnak
– áll a kormány közleményében.
Egy nagy dél-koreai kisboltlánc, amely nem kívánta magát megnevezni, arról nyilatkozott, hogy a konzervek, instant tészták és palackozott víz eladásai az éjszaka folyamán ugrásszerűen megnőttek. „Mélységesen felkavart ez a fajta helyzet, és nagyon aggódom az ország jövője miatt” – mondta egy 39 éves szöuli lakos a Reutersnek. A nemzetgyűlés akkor emelhet vádat az elnök ellen, ha a törvényhozók több mint kétharmada megszavazza azt. A tárgyalást ezután az alkotmánybíróság folytatja le, amely a kilenc bíróból hat szavazatával megerősítheti a döntést.
Jun pártja 108 mandátummal rendelkezik a 300 tagú törvényhozásban. Ha Jun lemondana vagy leváltanák, Han Duckszo miniszterelnök töltené be a párt vezetői tisztségét, amíg 60 napon belül új választásokat nem tartanak.
Dél-Korea mint nemzet elkerülte a golyót, de Jun elnök talán lábon lőtte magát
– fogalmazott Danny Russel, az Asia Society Policy Institute amerikai agytröszt alelnöke az 1980 óta először kihirdetett hadiállapotról Dél-Koreában. Antony Blinken amerikai külügyminiszter üdvözölte Jun döntését a hadiállapot kihirdetésének visszavonásáról. „Továbbra is elvárjuk, hogy a politikai nézeteltéréseket békésen és a jogállamisággal összhangban oldják meg” – mondta Blinken egy nyilatkozatban.
Dél-Korea az 1950–1953-as koreai háború örökségeként mintegy 28 500 amerikai katonának ad otthont.
A két szövetséges között tervezett védelmi megbeszéléseket és közös hadgyakorlatot elhalasztották az éjszakai zavargások szélesebb körű diplomáciai következményei közepette. Svédország miniszterelnöke elhalasztotta dél-koreai látogatását – közölte egy szóvivő –, Japán koreai ügyekkel foglalkozó törvényhozói csoportja pedig lemondta a december közepére tervezett szöuli útját.
A karrierje során ügyészként dolgozó Jun 2022-ben a dél-koreai történelem legszorosabb elnökválasztásán aratott győzelmet a gazdaságpolitika, a botrányok és a nemek közötti háborúk miatti elégedetlenség hullámát meglovagolva. De népszerűtlen volt, támogatottsága hónapok óta 20 százalék körül mozog. A Polgári Erő Pártja az idén áprilisban elsöprő vereséget szenvedett a parlamenti választásokon, és átadta az egykamarás parlament irányítását az ellenzéki pártoknak, amelyek a mandátumok közel kétharmadát szerezték meg.
Dél-Korea 1948-as köztársasági megalakulása óta több mint egy tucatszor hirdettek hadiállapotot. 1980-ban katonai tisztek egy csoportja arra kényszerítette az akkori elnököt, hogy hirdesse ki a hadiállapotot, amely elnyomja a demokratikus kormányzás visszaállítását követelő felhívásokat.
(Borítókép: Jun Szogjul 2024. december 3-án. Fotó: File Photo / Reuters)