Csaknem egy évvel a tervezett határidő előtt befejezték a Budapest–Belgrád vasút utolsó, szerbiai szakaszát Szabadka és Újvidék között. A tesztelés is sikeres volt. Ha a vajdasági székváros pályaudvarán nem omlik le az előtető, a két város között már helyreállt volna a vasúti közlekedés. A tizenöt halálos áldozattal járó tragédia miatt azonban a megnyitót halasztották.
„A pompa elmarad” – közölte a szerb államfő. Alekszandar Vucsics a borzalmas szerencsétlenséggel magyarázta, hogy miért nem lesz ünnepélyes a ceremónia. December 8-án helyezik üzembe a felújított pályaszakaszt – mondta az elnök november derekán, a szerb államvasutak, a Srbijavoz azonban erről még az előző hónap végén, napokkal a tervezett avatás előtt sem kapott hivatalos értesítést.
Pedig a szabadkai portálokon és a közösségi médiában már a menetrendet is közzétették – írta a 021. A Szabadka és Újvidék közötti 108 kilométeres szakaszon a kínai kivitelező konzorcium összesen harminc aluljárót, tizenhárom felüljárót és két gyalogos-kerékpáros átkelőt épített a sínek alatt, illetve felett. A beruházás keretében három új vasútállomást húztak fel, kilencet pedig – köztük a tragikus sorsú újvidékit – felújítottak.
A munkálatok értékét 948 millió euróra becsülték, a pontos összeget azonban homály fedi, mert a kínai konzorciummal között szerződést titkosították – emlékeztetett a balk.hu portál tudósítója.
Miután a szerbiai szakaszon a közúti átkelők és a sínek nincsenek egy szintben, viszont a vonatok akár kétszáz kilométeres sebességgel is száguldhatnak.
A szerb vasutak már a tesztelés során arra figyelmeztette a lakosságot, hogy kerüljék el a síneket.
Az intelem nem véletlen. Két éve az egyik belgrádi külvárosi pályaudvar vágányain egy szatyrokkal alaposan megpakolt nő próbált átkelni – miközben éppen átrobogott a Soko, a Sólyom névre keresztelt szerelvény.
A nőt szinte az utolsó pillanatban rántották fel a sínekről.
Noha az érintett vasúttársaság kivételével sokan tudni vélik, hogy a két vajdasági város között december második vasárnapján indul újra a vasúti közlekedés, nem hivatalosan már a közösségi médiában osztják meg a menetrendet, amely szerint Szabadkáról naponta huszonnyolc szerelvény indul hajnali öt és este tíz között.
Az Intercity – amely rövid időre két állomáson is vesztegel, hogy az utasok le- és felszállhassanak – alig 41 perc alatt teszi meg a több mint száz kilométeres távot.
A „döcögő”, minden állomáson megálló járat is kevesebb mint egy óra alatt közlekedik Újvidék és Szabadka között.
A Sólyom az Újvidék és Belgrád közötti nyolcvan kilométeres szakaszt valamivel több mint fél óra alatt teszi meg.
Az ünnepélyes megnyitóra hivatalos volt a magyar miniszterelnök is, most azonban még nem tudni, hogy Orbán Viktor ellátogat-e a Vajdaságba.
A szerb elnök és a görög kormányfő az év elején megállapodott abban, hogy a Budapest–Belgrád vonalat ezerötszáz kilométerrel megtoldják, így a vonat egészen Athénig száguldhat. Ezzel Görögország is csatlakozott a Budapestről dél felé tartó, nagy sebességű vonat projektjéhez.
„Történelmi győzelemnek” nevezte az újvidéki tragédia miatt először lemondó, majd őrizetbe vett szerb közlekedési miniszter, hogy Alekszandar Vucsics elnök és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő megállapodását követően Görögországig nyúlik majd a 10-es európai folyosó.
A szerb–görög szerződés aláírása előtt a szerb miniszter, Goran Vesics elkalauzolta görög kollégáját az épülő szakaszon.
Belgrádból Budapestre 2027-ben lehet majd vonattal eljutni kevesebb mint négy óra alatt
– ezt közölte vendégével.
(Borítókép: A Soko gyorsvonat Belgrádban 2022 márciusában. Fotó: Shutterstock)