A georgiai rendőrség rajtaütött az egyik ellenzéki párt irodáin, és letartóztatta annak vezetőjét, amivel megpróbálja megakadályozni a tömegtüntetések folytatását, amelyek azért kezdődtek, mert a kormánypárt felfüggesztette az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásokat, amit később a Georgiai Álom cáfolt.
Szerda este hetedik napja folytatódtak a tüntetések Georgiában, és szembeszálltak a kiérkező rohamrendőrökkel is, akik vízágyúval és könnygázzal oszlatták a tömeget. Válaszul a tüntetők tűzijátékokat dobtak a rendőrökre és barikádokat építettek Tbiliszi utcáin.
A Koalíció a Változásért nevű ellenzéki párt közölte, hogy a rendőrség szerdán razziát tartott irodáiban, és őrizetbe vette egyik vezetőjét, Nika Gvaramiját. A párt az X-en tett közzé egy videót, amelyen látható, hogy a férfit a karjánál és lábánál fogva hurcolják el − írta meg a The Guardian.
A georgiai média arról számolt be, hogy más ellenzéki csoportoknál is ellenőrzést tartott a rendőrség. Aleko Eliszasvilit, az Erős Georgia nevű ellenzéki párt vezetőjét és további hat párttagot is őrizetbe vettek.
A belügyminisztérium szerint hét embert tartóztattak le „csoportos erőszak szervezésének és vezetésének” vádjával, amiért akár kilenc évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak. További hat embernél házkutatást tartottak, akiknél légpuskákat, tűzijátékokat és Molotov-koktélokat foglaltak le.
Irakli Kobahidze miniszterelnök állítása szerint a razziák célpontjai azok voltak, akik a kormány megbuktatására irányuló tüntetések alatt erőszakra buzdítottak.
Nem nevezném ezt elnyomásnak, ez inkább megelőző intézkedés, mint elnyomás
− mondta a georgiai kormányfő.
A kormánypárt az október 26-i választáson ugyan győzni tudott, de az ellenzék és a Nyugat-barát körök azzal vádolták, hogy orosz támogatással manipulálták a szavazást, és bojkottálták a parlament üléseit.
A tiltakozásokat fokozta, hogy a Georgiai Álom múlt csütörtökön úgy döntött, hogy felfüggeszti az uniós csatlakozási tárgyalásokat, akkor a parlament épülete előtti összecsapásokban mintegy 300 embert vettek őrizetbe, és többtucatnyian megsérültek.
Szalome Zurabisvili elnök nem ismerte el a voksolás eredményét, az alkotmánybíróság azonban kedden elutasította fellebbezését. Az elnök kijelentette, hogy ciklusának lejárta után is marad hivatalában, hogy támogassa az ellenzéket új parlamenti választások kiírásában. Emellett kérte, hogy a szerdai rendőrségi razziák hatására a nyugati hatalmak „erős nyomást gyakoroljanak a kormánypártra, amely a szakadékba sodorja az országot”. „Ne késlekedjetek!” − írta az X-en.
Az Európai Unió 2023 decemberében adta meg Georgiának a tagjelölti státuszt azzal a feltétellel, hogy megfelel az unió ajánlásainak, de júniusban felfüggesztette a tárgyalásokat és csökkentette a pénzügyi támogatást, miután elfogadták a „külföldi befolyásról” szóló törvényt, amelyet széles körben a demokratikus szabadságjogokra mért csapásként értékeltek.
A törvény előírja, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapják, regisztráltatniuk kell magukat mint „egy külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezet”, hasonlóan egy orosz törvényhez, amelyet a kormányt kritizáló szervezetek lejáratására használnak.
A georgiai kormány bejelentése az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztéséről néhány órával azután történt, hogy az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben bírálta az októberi választásokat, mivel szerintük azok nem voltak sem szabadok, sem tisztességesek.
Hétfőn az Európai Unió megismételte „komoly aggodalmát az ország folyamatos demokratikus visszalépése miatt”. Kobahidze kedden kijelentette, hogy kormánya hajlandó folytatni az uniós csatlakozási tárgyalásokat, ha az unió véget vet a „zsarolásnak”.