Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának plenáris ülésén mondott beszédet, amelyben erőteljes üzenetet fogalmazott meg az országból távozó nyugati cégekkel szemben: nem lesz könnyű visszatérniük Oroszországba, de ezt csak maguknak köszönhetik, mivel nem Oroszország üldözte el őket.
Oroszország nem üldözte el piacáról a nyugati vállalatokat, amelyek számára nem lesz könnyű a visszatérés, mivel a külföldi riválisok és az orosz brandek már betöltötték a távozók által üresen hagyott réseket – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a VTB bank Oroszország hív! elnevezésű fórumának szerdai moszkvai plenáris ülésén.
„A kérdés nem rólunk szól, hanem azokról a politikai döntésekről, amelyeket az Európai Bizottság és az egyes európai országok szintjén meghoznak” – idézi az MTI az orosz vezetőt.
Az elnök szerint más országok vállalatai gyorsan átveszik a nyugati cégek helyét, és folyamatban van az import orosz árukkal való helyettesítése is. Putyin szerint
a külföldi cégek mintegy negyede hagyta el véglegesen Oroszországot, a többi pedig valamilyen formában folytatta tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem üldözte el a nyugati vállalkozásokat.
A Kommerszant című lap hírportálja emlékeztetett arra, hogy miután 2022 februárjában kitört az ukrajnai háború, számos külföldi vállalat bejelentette, hogy kivonul az orosz piacról. Anton Sziluanov pénzügyminiszter októberben bejelentette, hogy az Oroszországból való távozás többe fog kerülni a külföldi vállalatoknak. Az eszközök értékesítésekor a minimális árengedmény 50-ről 60 százalékra, a költségvetéshez való önkéntes hozzájárulás pedig 15-ről 35 százalékra emelkedett.
Putyin a szerdai fórumon reagált Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek arra a fenyegetésére, hogy 100 százalékos kereskedelmi vámot vet ki a BRICS-országokból származó árukra, ha ezek az államok új fizetőeszközt hoznának létre vagy elhagynák a dollárt.
Az újonnan megválasztott elnök végül is négy éve nem volt (...) a Fehér Házban. És ez idő alatt bizonyos változások történtek a gazdaságban, a világgazdaságban és az amerikai gazdaságban. Utódai, politikai ellenfelei sokat tettek azért, hogy aláássák a dollár mint a világ tartalékvalutája alapjait
– mondta Putyin.
Hozzátette, hogy ma a dollárt politikai, „sőt talán a fegyveres harc eszközeként használják, hogy más országoknak kárt okozzanak”. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok részesedése a világgazdaságban és ezzel együtt az amerikai valuta jelentősége a világgazdaságban is egyre csökken. Hangsúlyozta, hogy senki sem tilthatja meg az új technológiák és eszközök használatát.
A meglódult oroszországi infláció elleni küzdelemre kitérve azt mondta, hogy ebben a jegybanké és a kormányé a mozdony szerepe, az elnök fő feladata pedig az, hogy differenciálja a szerepkörüket és segítsen nekik megtalálni az „arany középutat” a pénzügyi és hitelezési szférában.
Azt mondta, hogy az infláció elleni küzdelem fő terhe „a szabályozó vállán” nyugszik, és a szabályozó a magas infláció miatt a rekordszintű 21 százalékra kényszerült emelni a kamatlábat.
Vannak bírálók, sokan, akik szerint ez elnyomja a fejlődést. Vannak szakértők, akik szerint ez (a kamatemelés) elkerülhetetlen (...). Természetesen vannak itt bizonyos nehézségek a gazdaság reálszektora számára. De a reálszektornak történő hitelezés folytatódik
– hangoztatta az elnök.
Vlagyimir Putyin szerint ma már növekednek a lakossági betétek és a jövedelmek. Megjegyezte azonban, hogy nem mindenkinek vannak betétei, és azokat érinti a legsúlyosabban az infláció, akiknek nincsenek.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter szerdán az RBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a 2025-ös szövetségi költségvetés a jelenleginél erősebb rubelárfolyamot irányzott elő, és kifejezte reményét, hogy a rubel visszatér a tervezett értékekhez.
Az orosz elnök által november 30-án aláírt költségvetési törvény 2025-ben 96,5 rubelben, 2026-ban pedig 100 rubelben határozta meg a dollár éves átlagos árfolyamát. Az orosz jegybank csütörtökre a dollár hivatalos árfolyamát 104,24 rubelben szabta meg, míg november végén az amerikai fizetőeszköz elérte a 109,6 rubelt. A nemzetközi devizapiacon a dollár árfolyama november 27-én egy rövid időre meghaladta a 114 rubelt is, az akkori amerikai szankciók hatására, amelyek több tucat orosz pénzügyi szervezet, köztük a Gazprombank ellen irányultak, amelyeken keresztül orosz gázzal kapcsolatos elszámolásokat hajtottak végre az Oroszországban barátságtalannak minősített országokkal.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, csütörtöki, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában, Oroszországban 2024. december 4-én. Fotó: Yuri Kochetkov / Pool / Reuters)