Brüsszelben nemrég Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és Espen Barth Eide norvég külügyminiszter tárgyalt egymással.

A magyar uniós elnökség keretében szervezett megbeszélésen a Norvég Alap tagállamainak képviselői (Norvégia, Liechtenstein, Izland), valamint az Európai Bizottság képviselői is részt vettek − tudta meg több, egymástól független forrásból a Szabad Európa. 

A lap közlése szerint sikerült megállapodni arról, hogy a Norvég Alap ismét megkezdje működését.

A Norvég Alap keretében a három említett tagállam fizet azért, hogy – bár nem tagjai az Európai Uniónak – szabadon hozzáférjenek az uniós közös piachoz. Az alap forrásaihoz a kevésbé fejlett uniós tagállamok jutnak hozzá. A költségvetését ugyanúgy hétéves ciklusokra tervezik, mint az uniós büdzsét, csakhogy miután a magyar kormány éles vitába bonyolódott a norvéggel a 2014–2021-es alap civil forrásainak elosztásáról, nem csak ezekről volt kénytelen lemondani, de a 2021–2028-as költségvetésről sem sikerült megállapodni.

Magyarországnak 2014–2021 között mintegy kétszázmillió euró (mai áron 82 milliárd forint) járt volna. A neuralgikus kérdés nyilvánvalóan a civil szervezeteknek járó pénz elosztása lehet – mint korábban történt, ami miatt végül az egész keretet buktuk. A pénz nagyobbik részét szociális programokra, infrastrukturális, környezetvédelmi beruházásokra lehetne fordítani, mint korábban, számos fideszes önkormányzat is így jutott forráshoz − fogalmaz a lap.