Miután az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, teljesen kaotikus helyzet alakult ki Romániában. Meddig marad az elnök, és ki követi december 20. után, ha nincs megválasztott, új elnök?
Szerdán Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács által korábban tárgyalt dokumentumok titkosítását Klaus Iohannis államfő feloldotta. Ezek azt állapítják meg, hogy az elnökválasztás első fordulójában valamilyen külföldi állami beavatkozás történt. A jelentések olyan mechanizmusokról beszélnek, amelyek felépítése már hosszú idővel ezelőtt megkezdődött. Ez főleg a TikTokon és a Telegramon aktivizálódott, a választásokat megelőző két hétben, és Calin Georgescu elnökjelöltet hozta pozícióba. Az iratok nem említenek országnevet, azt azonban megemlítik, hogy állami szereplőről van szó − mondta el lapunknak Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője.
Ezek után Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere nevesítette, hogy ez az állami szereplő Oroszország lehetett. Ez a román dokumentumokban nem szerepel.
November 24-én volt az elnökválasztás első fordulója után, a rákövetkező vasárnap, december 1-én parlamenti választásokat tartottak, és december 8-án lett volna az elnökválasztás második fordulója. A Legfőbb Védelmi Tanács egy héttel korábban összeült, és az ő jelzésüket követően az az alkotmánybíróság, amely most megsemmisítette a választás eredményét, hétfőn még jóváhagyta az eredményeket − közölte a szakértő.
A döntés alapján az egész választási folyamatot meg kell ismételni, azonban az még nem világos, hogy ez pontosan mit is jelent. Vajon új jelöltállítás is lesz, vagy ugyanazok a jelöltek fognak indulni, akik az első fordulóban is? Előreláthatóan valószínűleg jövő év februárjában fogják tudni megrendezni az újabb voksolást.
A problémát az jelenti, hogy a jelenlegi államfőnek, Klaus Iohannisnak a mandátuma december 20-án megszűnik. Az alkotmány szerint amennyiben az elnök mandátuma lejár, és nincs új elnök, akkor automatikusan a szenátus vezetője lép a helyére. De mivel vasárnap voltak a parlamenti választások, a szenátust még nem hívták össze. Tehát nincs, aki az ideiglenes elnöki pozíciót betöltse.
Ráadásul az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az elnök mandátumát csak két esetben lehet meghosszabbítani: háborús helyzetben és természeti katasztrófa esetén. Jelenleg azonban egyik állapot sem áll fenn. Felmerül a kérdés, hogy
december 20-a után ki lesz Románia elnöke,
ugyanis ezt a helyzetet az alkotmány nem szabályozza. Ráadásul az is súlyosbítja a helyzetet, hogy a parlament alakuló ülését az elnöknek kell összehívnia. Tehát rendkívül kaotikus a helyzet. A helyzet súlyosságát az mutatja, hogy még a román alkotmányjogászok is keresik a probléma megoldását.
A szakértő elmondta, hogy alkotmánybíróság döntését a második fordulóba jutott másik jelölt, Elena Lasconi elítélte az alkotmánybíróság döntését. Az úgymond demokrata, EU-párti jelölt is alkotmányos puccsról beszél.
Felmerül az a kérdés is, hogy hol voltak a román hírszerző szolgálatok. Valójában nem látták el a feladatukat, mert nem észlelték, hogy egy idegen állam be akar avatkozni a választásba. Ez azért is különösen súlyos, mert a titkosítás alól feloldott dokumentumokban az szerepel, hogy a befolyásolási manőver előkészületei már 2016-ban elkezdődtek. Az a kérdés, hogy a szolgálatok mennyire professzionálisan végezték a feladatukat − fogalmazott Szakáli István Loránd.
(Borítókép: Bukarest 2024. december 6-án. Fotó: Louisa Gouliamaki / Reuters)