Románia elnöke, Klaus Iohannis este sajtótájékoztatót tartott azzal kapcsolatban, hogy külföldi beavatkozás miatt az országban megsemmisítették az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A volt kormányfő, Ludovic Orban azt mondta: a döntés gyakorlatilag egy államcsínyre hajaz.
Mint írtuk, a román alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, és teljesen kaotikus helyzet alakult ki Romániában, miután titkosszolgálati dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy külföldi állam beavatkozásáról (az amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint Oroszországról van szó). Arról, hogy mi várható ezek után, szakértőt kérdeztünk nemrég.
A román közélet szereplői közül a délutáni, esti órákban is többen megszólaltak. Klaus Iohannis elnök magyar idő szerint este 6-kor tartott sajtótájékoztatót (riválisa, Elena Lasconi nyilatkozatáról ebben a cikkben már írtunk).
A román elnöktől az esti sajtótájékoztatón azt várták, hogy adjon iránymutatást a következő lépésekre vonatkozóan. Klaus Iohannis a G4 Media szerint a hivatalában tartott esti sajtótájékoztatón elmondta: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező jellegű, és ezt be is fogják tartani.
„Ez egy példátlan helyzet, és fontos, hogy ne feledjük, hogyan jutottunk idáig” – fogalmazott, majd hozzáfűzte:
Röviddel az első forduló után kaptam jelzéseket – kezdetben csak telefonon, a titkosszolgálatoktól – bizonyos furcsa dolgokról. Úgy döntöttem, hogy utánanézek, és hamarosan írásbeli tájékoztatást is kaptam. Gyorsan összehívtam a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot.
Elmondása szerint a beavatkozással kapcsolatban négy különböző jelentést is kapott a titkosszolgálati szervektől. A Legfelsőbb Védelmi Tanács ezeket átnézte, és levonta a szükséges következtetéseket.
A konkrét visszaélésekről azt mondta: „egy jelölt érdekében szombaton és vasárnap tömeges illegális reklámtevékenységet folytattak, holott a törvény ezt tiltja. A szolgálatoktól azt az információt kaptam, hogy ennek a jelöltnek a kampányát egy külföldi állam támogatta. Néhány nappal később civil szervezetek egy nagy csoportja arra kért, hogy oldjam fel a titkosítást, és tegyem közzé a Legfelsőbb Védelmi Tanács összes anyagát. Az intézményekkel megállapodás született a titkosítás feloldásáról és közzétételéről.”
Megjegyezte azt is, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak alapvetően nem lenne dolga az elnökválasztási kampánnyal foglalkozni, de a hozzájuk eljutott jelzések szerint ez már egy olyan nemzetbiztonsági kérdés, amelyben el kell járniuk. Majd hozzátette, hogy ezen előzmények, illetve a választások eredményével kapcsolatos többszöri fellebbezés után döntött az alkotmánybíróság az első forduló eredményének megsemmisítéséről.
„Mi lesz a következő lépés? Ez a kérdés van a románok ajkán” – fogalmazott ezután Klaus Iohannis, majd közölte, hogy mire lehet számítani. Mint mondta, a parlamenti választások érvényesítését követően (ezek az elnökválasztástól kvázi függetlenül, az előző hétvégén zajlottak le – a szerk.) összeül az új parlament, létrejön az új kormány.
És ennek az új kormánynak kell majd új időpontokat kitűznie az újonnan megrendezett elnökválasztás két fordulójára.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében az egész választási folyamatot elölről kezdik, a jelölteknek újra kell regisztrálniuk, és a Központi Választási Iroda részéről át kell esniük az érvényesítési eljáráson.
Klaus Iohannis hangsúlyozta, hogy egészen addig Románia elnöke marad, amíg az őt követő elnök le nem teszi az esküjét (erről egyébként a román alkotmány rendelkezik így).
„Nem leszek miniszterelnök, csak ezt a mandátumot szeretném sikeresen lezárni. Mint eddig, most is Romániáért, a románokért, a demokratikus, szabad, modern, biztonságos, európai Romániáért fogok tenni. Románia egy stabil ország, egy biztonságos és szilárd ország” – mondta az államfő, majd megjegyezte, hogy ezt üzeni a gazdasági szereplőknek, befektetőknek, a pénzügyi piacoknak, az Európai Uniónak és a NATO-nak is.
Románia továbbra is megbízható, szilárd szövetséges, és úgy gondolom, hogy nagyon fontos tudni: Románia nincs nehéz helyzetben
– fogalmazott.
Ludovic Orban volt román kormányfő, a Jobboldal Ereje (Forta Dreptei) nevű párt vezetője a történtekről egy Facebook-posztban mondott véleményt, amiben úgy fogalmazott:
az alkotmánybíróság a döntéssel „tönkretette a demokráciát Romániában”, és azt is megjegyezte, hogy a döntés „egy államcsínyre hajaz”,
Egyben arra kérte az igazságszolgáltatási szerveket, hogy indítsanak bűnügyi vizsgálatot az alkotmánybírák ellen.
„Az Alkotmánybíróság tönkretette a demokráciát Romániában! Az a kilenc személy, akik ideiglenesen betöltik az Alkotmánybíróság bírói tisztségeit, teljes mértékben és visszaélésszerűen érvénytelenítette a román állampolgárok akaratnyilvánítását, akik az elnökválasztás első fordulójában a jelöltekre leadott szavazataikkal fejezték ki választási szándékaikat” – írta Ludovic Orban.
Megjegyezte azt is, „a legrosszabb az”, hogy ugyanez az Alkotmánybíróság hétfőn még érvényesítette az első forduló eredményét, miután elrendelték a szavazatok újraszámlálását, de nem várták meg annak eredményét.
E precedens alapján arra számíthatunk, hogy bármilyen választást érvényteleníthetnek, amelyen a román állampolgárok vesznek részt
– fűzte hozzá.
Majd megjegyezte azt is, hogy egyáltalán nem szimpatizál az első forduló győztesével, Calin Georgescuval, aki „egyértelműen egy olyan ember, akit egy Oroszország által vezetett és finanszírozott hálózat támogat”.
Csakhogy ezt már korábban be kellett volna bizonyítaniuk a nemzetbiztonságot védő intézményeknek
– tette hozzá.
Ludovic Orban végül azt is megjegyezte: szerinte a második fordulóban „a románoknak lett volna annyi ítélőképességük, hogy Elena Lasconira szavazzanak”, különösen miután feloldották a román Legfelsőbb Védelmi Tanács dokumentumainak titkosítását, és fény derült a Georgescu melletti törvénytelen külső beavatkozásra.
Mielőbb össze kell ülnie az újonnan választott parlamentnek, és kormányt kell alakítani Romániában, hogy felelősen lehessen irányítani az országot – mondta pénteken Kelemen Hunor a magyar közmédiának arra reagálva, hogy az alkotmánybíróság elrendelte az elnökválasztás megismétlését.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: a hivatalban lévő elnöknek azonnal össze kell hívnia a parlamentet. Szerinte mielőbb egy új kormányt kell beiktatni, hogy legyenek stabil intézmények, amelyek ebben a nagyon kaotikus és felfordult helyzetben az ország irányítását felelősen végzik. Utána lehet arról beszélni, hogy mikorra írja ki az új kormány az elnökválasztást.
Ebben a pillanatban nekünk a legeslegfontosabb, hogy a magyar közösséget megvédjük ilyen körülmények között. És ehhez megvan az erős parlamenti frakciónk
– szögezte le az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor továbbá rámutatott: a szövetség tudomásul vette, és nem kommentálja az alkotmánybíróság döntését, de az biztos, hogy olyan mértéktű bizalomvesztés érzékelhető az állami intézményekkel szemben, hogy több magyarázatra van szükség az elnöki hivatal, a hírszerzés és az ügyészség részéről ahhoz, hogy a társadalom bizalmát vissza lehessen valamelyest állítani.
Annyi kérdés van megválaszolatlanul, hogy fel sem tudjuk sorolni! Hogy jutottunk el idáig? Tudtak-e arról, hogy itt baj van, és ha tudtak, akkor miért nem cselekedtek? Miért nem vonták felelősségre azokat az embereket, akik éveken keresztül fasiszta, vasgárdista propagandát terjesztettek? És itt felelősökre van szükség, másképpen az ország káoszba borul, és egyre inkább kezd hasonlítani egy dél-amerikai banánköztársasághoz
– fogalmazott az RMDSZ vezetője.
A politikus a tisztázásra váró kérdések közé sorolta azt is, hogy mi következik december 21. után, amikor lejár Klaus Iohannis államfő mandátuma. Úgy értékelte: az alkotmány rendelkezései sem egyértelműek, ugyanis az alaptörvény szerint az elnöki mandátum ötéves, de egy másik előírása szerint akkor szűnik meg, amikor az új elnök leteszi az esküt. Ez az értelmezés pedig azt jelentené, hogy a mostani elnök hivatalban marad. Ugyanakkor egy harmadik előírás azt mondja ki, hogy az elnök mandátumát akkor lehet meghosszabbítani, ha szükségállapot vagy háború helyzete áll fenn.
Ezt el kell kerülni, hogy erre hivatkozva hosszabbítsák meg az elnök mandátumát, mert akkor teljes káoszba fordul a mostani helyzet
– szögezte le az RMDSZ elnöke.
Mindeközben a Digi24 román hírportál arról számolt be, hogy a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Nyomozó Igazgatóság (röviden: DIICOT) sajtóközleményt adott ki, amiben bejelentették:
vizsgálatot indítanak azzal kapcsolatban, hogy történt-e visszaélés a dokumentumok titkosításának feloldásakor.
A titkosítást – mint említettük – korábban Klaus Iohannis jóváhagyásával oldották fel, ugyanakkor a DIICOT most azt írta: úgy értesültek, hogy egyesek számítógépes eszközökkel vagy programokkal megpróbáltak illegálisan hozzáférni ezekhez az iratokhoz. Ugyanakkor megjegyezték, hogy egyelőre konkrét személlyel szemben nem merült fel bűncselekmény gyanúja, és a büntetőeljárásnak ez a szakasza még csak „a bizonyítékok összegyűjtéséhez szükséges eljárásrendi keretet teremti meg a tényállás helyes és teljes megállapításához”.
(Borítókép: Klaus Iohannis 2024. november 17-én. Fotó: Christophe Gateau / Getty Images)