Mint írtuk, a román alkotmánybíróság pénteken megsemmisítette az elnökválasztás eredményét, és teljesen kaotikus helyzet alakult ki Romániában, miután titkosszolgálati dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy külföldi állam beavatkozásáról (az amerikai külügyminiszter nyilatkozata szerint Oroszországról van szó). Arról, hogy mi várható ezek után, szakértőt kérdeztünk a döntés után. 

A román közélet szereplői közül a délutáni, esti órákban is többen megszólaltak. Klaus Iohannis elnök magyar idő szerint este 6-kor tartott sajtótájékoztatót. Georgescu pedig két órával később szólalt meg (Calin Georgescu riválisának, Elena Lasconi nyilatkozatáról pedig ebben a cikkben írtunk).

Cristian Andrei, a Hotnews.ro portál újságírója azzal a címmel írt véleménycikket a történtekről, hogy „Meg lehet-e nyerni a demokráciát antidemokratikus eszközökkel?”. A szerző kifejtette, hogy szerinte egy egészséges, Európa-párti értékekre épülő demokráciában meg kellett volna tartani a második fordulót most vasárnap, és meg kellett volna szavazni Elena Lasconit.

De ez a választók feladata lett volna. Nem lehet alkotmánybírósági döntésekkel kizárni az ellenfelet a versenyből

– tette hozzá.

Megjegyezte azt is, hogy az ország kettészakadt a politika miatt, és ezt is csak egy demokratikus győzelemmel lehetett volna orvosolni. „Milyen szép és könnyű lett volna azt írni, hogy az európai értékek legyőznek mindenféle összeesküvést. Hogy a szavazás legyőzte a Moszkva által indított hibrid támadást, amelyet helyben alvilági figurák és volt biztonsági tisztek hálózatai szerveztek. Csak így lehetnénk igazán büszkék magunkra az Európai Unióban: Románia, az ország, ahol az oroszok és az alvilági figurák próbálkoztak, de kaptak egyet a tarkójukba. Valójában ezt a jogot ma elvették tőlünk, gondolkodjunk el ezen egy pillanatra” – fogalmazott.

Románia támadás alatt? 

Andrei megjegyzi, hogy a választás után kiderülhetett volna minden részlet a beavatkozással és Georgescu „választási csodájával” kapcsolatban, és azzal kapcsolatban is, hogy a román állam hol hibázott, miért nem volt hatékony a beavatkozás kivédésében. Ehhez képest szerinte

Románia az utolsó pillanatban reagált, úgy, mint egy megtámadott állam. Ez azt jelezte, hogy nem egy választási kampány végén vagyunk, hanem valami sokkal komolyabb dologgal állunk szemben, ami még nem derülhet ki teljesen.  A nemzeti döntéshozók azt látták, hogy vesztésre állnak.

„Vagy legalábbis ezt mondták nekünk. De miért kellene hinnünk nekik egy olyan demokráciában, ahol egészséges körültekintőnek lenni a hatalommal szembeni?” – teszi fel a kérdést a szerző, majd megjegyzi, hogy Georgescu győzelmével Románia kikerülhetett volna az „Európa-párti” országok közül. 

Hozzáfűzte azt is, hogy az utóbbi napokban látható volt az, hogy „a román állam Elena Lasconi mögé állt”. Szerinte ennek a bizonyítéka a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése és a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatala, a román ortodox egyház mellette való állásfoglalása, vagy az, hogy Georgescu ellenfelei aláírtak egy Európa-párti paktumot.

Úgy tűnt, hogy minden az Európa-párti jelölt oldalán áll. De ez sem volt elég, és bizonyára túl későn érkezett

– írja a szerző (a napokban még két felmérés is Calin Georgescu szűk győzelmét prognosztizálta: az AtlasIntel közvélemény-kutató 47–43 százalékos fölényt mért neki Lasconival szemben, míg a Sociopol közvélemény-kutató második fordulós felmérésében 60–40 százalékra mérte őket. Bár az AtlasIntel legfrissebb – már pénteken kiadott – felmérése már Elena Lasconi nagyon szűk fölényét mutatta ki). 

Szerinte nem szuverén módon döntött az alkotmánybíróság, és a nyugati államokkal is egyeztethették a döntést 

„Valaki a döntéshozók – hazai és nemzetközi – szűk körében felismerte, hogy az Európa-párti párt nem nyerhet vasárnap. Ez az egyetlen racionális következtetés, amit le lehet vonni [...]. Vagy, ismétlem, ezt akarták közölni velünk, hogy nincs több esély” – írta a román újságíró, aki ezután azt is megjegyezte: 

Nem hiszem, hogy ez a bírák döntése lett volna.

E ponton utalt arra, hogy az alkotmánybíróság pár nappal korábban még érvényesnek mondta ki az elnökválasztás első fordulóját egy akkor „véglegesnek” nevezett döntésben. „Ez mindössze három nappal korábban történt. Miért feltételeznénk ma, hogy meggondolták magukat...” – írta a szerző, majd hozzáfűzte: 

Nem megoldásnak, hanem beavatkozásnak vagyunk tanúi. Egy sürgősségi sebészeti beavatkozásnak.

„Természetesen ez nekünk nem tetszik. Miféle demokrácia iktatja ki a jelölteket az alkotmánybíróságon keresztül?” – írta Cristian Andrei, aki e ponton felhívta a figyelmet arra is, hogy mindennek ellenére „a civilizált Európából érkező üzenetekben” semmiféle aggodalmakról nincs szó, „ami annak a jele, hogy volt előzetes kommunikáció, egyeztetés”.

A hatóságok figyelmeztették az EU és az USA tisztviselőit, hogy mi fog történni, és valószínűleg megkapták a jóváhagyást hozzá. Az Európai Szocialisták Pártja és az Európai Néppárt üdvözölte az alkotmánybíróság döntését, és nem ítélték el a jogállamiság elleni támadást. Egyetlen európai vezető sem bírálta a bukaresti döntést

– hívta fel a figyelmet.

Mi lett volna fordított esetben?

„A tisztviselők időt nyertek, de az érdemi kérdést nem oldották meg. A társadalomban maximális a zűrzavar, már senki sem bízik senkiben” – tette hozzá a véleménycikk szerzője, megjegyezve: egy ilyen helyzetben teljesen érthető Calin Georgescu szavazóinak a frusztráltsága is.

Mi lett volna a forgatókönyv akkor, ha Elena Lasconi lett volna az első, Marcel Ciolacu a második [az első fordulóban – a szerk.], és ők játszották volna le a döntőt, az alkotmánybíróság pedig érvényteleníti a választás eredményét? Tüntetések az ország nagyvárosaiban. Mindenütt olyan jelszavak hangzottak volna el, mint hogy »szabadság«, »szabad választások« és »cenzúra«

– fűzte hozzá.

Végül, a sebészeti beavatkozás metaforájára visszatérve úgy fogalmazott: „A páciens életét még nem mentették meg, ott fekszik a műtőasztalon.” Szerinte a hatóságok legfőbb feladata most az, hogy gyors magyarázatot adjanak a történtekre, és cselekedjenek is, avagy felelősségre vonják azokat, akik mulasztottak a külső beavatkozásoknál, és meghatározzák, hogy miként lehet megvédeni Romániát és az ország állampolgárait. 

Itt az ideje, hogy felderítsük a neveket, az elkövetőket, a pénzhálózatot. Ha nem leplezik le a hálózatot, akkor felkészülhetünk a legrosszabbra. Hat hónap vagy néhány év múlva. Mert egy működőképtelen államot nem mindig lehet megmenteni antidemokratikus intézkedésekkel

– fogalmazott az újságíró, aki még azt is megjegyezte: bár Klaus Iohannis pénteken bejelentette, hogy az új elnök eskütételéig az államfői hivatalban van, szerinte inkább itt lenne az ideje, hogy hátrébb lépjen, amint a választáson győző demokratikus pártok megállapodnak egy átmeneti rendszerről. 

(Borítókép: Bukarest 2024. december 5-én. Fotó: Andrei Pungovschi / Getty Images)