Újra felmelegítették a transzatlanti alagút tervét, amelyről már több mint egy évszázada álmodoznak. A csőrendszer a brit fővárost kötné össze a legnépesebb amerikai várossal. Az építési költségek forintban szinte ki sem fejezhetők.
A futurisztikus elképzelés, a Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat összekötő alagút terve régóta tornáztatja sokak fantáziáját – írta a Mirror. A monumentális projekt költségét ma 15 600 milliárd fontra, napi árfolyamon 7760 billió forintra becsülik. Csak hogy érthető legyen: a billió ezermilliárdnak felel meg.
A földrajzi korlátok lebontásával erősödne a két nemzet közötti „különleges kapcsolat” annak ellenére, hogy a szigetországot 5500 kilométer választja el az észak-amerikai földrésztől.
A London és New York közötti légi út napjainkban nagyjából nyolc órát vesz igénybe. A transzatlanti alagút hívei arról ábrándoznak, hogy egy ma még nem létező szerelvényen nem lenne hosszabb a menetidő egy nagyvárosi ingázásnál.
A londoni Victoria pályaudvarról egyesek szerint csupán 54 perc alatt lehetne eljutni a New York-i Grand Centralig.
A két állomás a képzelet szüleménye. Ha el is készül az alagút, kétségtelen, hogy új pályaudvarokat kell építeni a szupervonatok számára.
Egykor teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy vonat közlekedik a La Manche csatorna alatt.
Aztán az ötven kilométeres Csalagút hat év alatt mégis megépült Anglia és Franciaország között. Csaknem négyötöde a tenger mélyén fut.
Számos javaslat született a transzatlanti alagút kivitelezéséről.
Az egyik szerint a csőrendszert a tengerfenék alá kellene beágyazni, egy másik szerint közvetlenül felette futna. Egy harmadik a két eljárást kombinálná, alternatív lehetőségként pedig az is felmerült, hogy az alagút 49 méterrel a tengerszint alatt lebegne. Az előregyártott szegmenseket kábelekkel rögzítenék.
Az innovatív megoldás zökkenőmentes közlekedést szavatolna a két földrész között, ugyanakkor nem tenné ki az alagutat az óceán mélységi nyomáskockázatának – tudósított az Express.
Abban szinte mindenki egyetért, hogy az alagútban csak a mai vonatokra emlékeztető szerelvény közlekedhet. Az autósforgalom napokig tartana, és további infrastruktúra kiépítését igényelné például pihenéshez vagy szálláshoz.
A vákuumvonat azonban tökéletes a feladatra annál is inkább, mert elméleti végsebessége jócskán meghaladja az ötezer kilométert óránként, így az egy óránál rövidebb menetidő New York és London között nem is tűnik kivitelezhetetlennek.
Sugárhajtású szerelvények bevetése is felmerült, de ezek akkora sebességgel közlekednének, hogy a menetidő egyharmada, 18 perc fékezéssel telne el ahhoz, hogy a vonat méltóságteljesen gördüljön be az érkezési állomásra.
Az Európa és Észak-Amerika közötti alagút építésének kezdete valószínűleg várat még magára.
Eközben azonban megerősítették, hogy az évtized végéig elkészülhet a Spanyolországot Marokkóval, azaz Európát Afrikával összekötő alagút, amely a Csalagútnál ugyan rövidebb, de nagyobb mélységben kapcsolná össze a két kontinenst.
(Borítókép: Shutterstock)