Mint írtuk, vasárnapra egyértelművé vált, hogy Bassár el-Aszad, Szíria elnöke elhagyta az országot  (bár az elnök sorsa továbbra sem ismert, és továbbra is találgatások tárgyát képezi).

Azzal kapcsolatban, hogy miként tálalták a friss fejleményeket, több vezető külföldi lap címlapját is megtekintettük vasárnap kora este:

• A BBC News vezető anyaga a lázadók vezére, Abu Mohammed al-Dzsoláni beszéde volt, aki egy nagy tömeg előtt szólalt fel egy damaszkuszi mecsetben. Ugyanakkor a legmagasabban pozicionált anyagaik közt helyet kapott egy riporterük nyilatkozata, „Először jártam Szíriában az őrizetbe vételtől való félelem nélkül” címmel, de például az is, hogy a lázadók miként kezdték el kifosztani Aszad rezidenciáját a BBC szeme láttára.
• A CNN címlapján „Az Aszad-rezsim bukása” címmel közvetítették élőben a fejleményeket, valamint figyelembe ajánlották az al-Dzsolánival készített exkluzív interjújukat, amelyet pár napja vettek fel. De „Tűzijáték és édesség” címmel videós beszámolót közöltek például arról is, hogy mekkora ünnepséget rendeztek a szíriai határ közelében, Libanonban a szír kormány összeomlása miatt, vagy arról, hogy miként vitték el a szír kormányfőt a lázadók a hivatalából. 
• A Reuters hírügynökség „A lázadók a palotákban, és a börtönök kiürültek, miközben Oroszország szerint Aszad elhagyta Szíriát”  címmel foglalta össze a történteket. Kiemelt hangsúlyt helyeztek arra is, hogy az egész Közel-Keletet átalakíthatja a szír kormány bukása, vagy arra, hogy a történtek után bizonytalan, mi lesz a Szíriában lévő orosz katonai bázisokkal. 
• „Aszad szíriai elnök megbukott a lázadók villámgyors előretörése után” – írta a Bloomberg. Vezető cikkeik címében olvasható volt az is, hogy „Aszad drámai bukása hatalmi vákuumot jelent Szíriában”, hírt adtak a lázadóknak a palotába történt bevonulásáról, és egy külön elemzésük jelent meg „Aszad bukása: a szíriai brutális uralkodódinasztia vége” címmel is.
• A Euronews „A szíriai lázadók vezetője szerint Aszad bukása »az iszlám nemzet győzelme«” címmel számolt be Dzsoláni beszédéről. A vezető anyagaik közt volt látható a damaszkuszi ünneplés, de például egy korábbi videóriport is arról, hogy a szíriai kurdok közül már az utóbbi napokban is több ezren menekültek el az észak-aleppói Tel Rifaatból, miután a lázadók elfoglalták a területet. De arról is vezető anyagban írtak, hogy a lázadók vezetője, al-Dzsoláni az al-Kaida terrorszervezet egyik tagszervezetének vezetőjéből hogyan alakult át mostanra „a pluralizmust hirdető” vezérré – megjegyezve, hogy közben „továbbra is kétségek merülnek fel demokratikus szándékaival kapcsolatban”.

Hogyan reagáltak a nemzetközi politika vezető alakjai?

Természetesen a vezető nemzetközi politikusok részéről is számos reakció érkezett a szíriai rezsim bukásával kapcsolatban. Korábban írtunk például arról, hogy a német kancellár és a francia elnök miként üdvözölték a fejleményt.

A fenti nyilatkozatokhoz hasonlóan a nyugati vezetők zöme – mint azt például a BBC is megjegyezte – pozitívan nyilatkozott a fejleményekről. Cikkünk írásáig egyebek mellett megszólalt: 

• Kaja Kallas, az Európai Unió új (egy hete beiktatott) külügyi főképviselője üdvözölte az Aszad-rezsim gyors összeomlását Szíriában, és ezt „pozitív és régóta várt fejleménynek” nevezte. „Ez egyben Aszad támogatóinak, Oroszországnak és Iránnak a gyengeségét is mutatja. A mi prioritásunk a biztonság garantálása a régióban” – írta, miközben együttműködést ajánlott a szír és regionális vezetőknek, és nyomatékosította, hogy állandó kapcsolatban van a régió vezető tisztviselőivel. 
• „Az a fontos, hogy képesek legyünk olyan helyzetet találni, amely politikai kiutat jelent ebből” – összegzett némiképp óvatosabban Geir Pedersen, az ENSZ szíriai megbízottja az  al-Dzsazíra szerint. Hozzátette azt is: „És ennek a politikai útnak nagyon eltérőnek kell lennie az eddigiektől, olyan folyamatnak kell lennie, amely mindenkit magában foglal, és ahol valóban az egység és a stabilitás szükségességére összpontosítunk, ahol Szíria képes helyreállítani szuverenitását és területét. Rengeteg sebet kell begyógyítani”.
• Sir Keir Starmer brit miniszterelnök üdvözölte „Aszad barbár rezsimjének” végét, és kijelentette, hogy mostantól „a politikai megoldás biztosítására, valamint a béke és a stabilitás helyreállítására” fog összpontosítani.
• Joe Biden elnök és csapata „szorosan figyelemmel kísérik a szíriai rendkívüli eseményeket, és folyamatos kapcsolatban állnak a regionális partnerekkel” – közölte a Fehér Ház. 
• Antonio Tajani olasz külügyminiszter volt talán az egyetlen nyugati vezető, aki kifejezetten az aggodalom hangján szólalt fel. „Aggódó figyelemmel követem a szíriai helyzet alakulását. Folyamatos kapcsolatban állok damaszkuszi nagykövetségünkkel és a miniszterelnöki hivatallal. Rendkívüli ülést hívtam össze” – írta a közösségi médiás oldalán, az X-en. 
• Kínai részről az ország külügyminisztériuma azt írta egy közleményben, hogy Peking „szorosan figyelemmel kíséri a szíriai helyzet alakulását, és reméli, hogy Szíria minél hamarabb visszatér a stabilitáshoz”.  „Felszólítjuk az érintett szíriai feleket, hogy tegyenek gyakorlati intézkedéseket a Szíriában lévő kínai intézmények és személyzet biztonságának garantálása érdekében” – tette hozzá a tárca.
• A térségbeli országok közül török részről Hakan Fidan külügyminiszter azt közölte, hogy Szíria kormánya „összeomlott, és az ország gazdát cserél”. Megjegyezte, hogy „ez nem egyik napról a másikra történt. Az elmúlt 13 évben az ország zűrzavarban volt”, mióta Bassár al-Aszad 2011-ben elnyomta a demokráciáért szervezett tüntetéseket. „Nem szabad megengedni, hogy a terrorszervezetek kihasználják ezt a helyzetet. Az ellenzéki csoportoknak össze kell fogniuk. A szíriai stabilitásért és biztonságért fogunk dolgozni” – tette még hozzá.
• Egyiptom külügyminisztériuma felszólította a szíriai feleket, hogy őrizzék meg az állam és a nemzeti intézmények „képességeit”. Ugyancsak közölték, hogy nagy figyelemmel követik a helyzetet, és megerősítették, hogy támogatják a szíriai népet, valamint az ország szuverenitását és egységét.
• Az iráni külügyminisztérium közleményében azt írta, hogy Irán tiszteletben tartja Szíria egységét és nemzeti szuverenitását, és felszólított „a katonai konfliktusok gyors befejezésére, a terrorista akciók megakadályozására és a nemzeti párbeszéd megkezdésére” a szíriai társadalom minden szektorával. Továbbá arról is írtak, hogy számításuk szerint az iráni és a szíriai nemzet közötti hosszú távú és baráti kapcsolatok folytatódni fognak. 
• Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „történelmi napként” üdvözölte Bassár al-Aszad bukását, és azt mondta, hogy ebben az Izrael által a Hezbollahra és Iránra mért csapások is szerepet játszottak szerinte.  Közölte azt is, hogy Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkon a Szíriával 1974-ben kötött tűzszüneti megállapodással létrehozott ütközőzónát, miután a szíriai erők elhagyták az  állásaikat.
• A libanoni hadsereg közölte, hogy megerősíti jelenlétét a szomszédos Szíriával közös határon. Mint írták, az északi és keleti határok megfigyelésével és ellenőrzésével megbízott egységeket megerősítették, és szigorították a felügyeleti intézkedéseket is.
• A katari külügyminisztérium arra figyelmeztetett: nem szabad hagyni, hogy Bassár al-Aszad megbuktatása után Szíria káoszba süllyedjen. Ők is közölték, hogy „szorosan figyelemmel kísérik a szíriai fejleményeket”, és hangsúlyozták, hogy „a nemzeti intézmények és az állam egységét” meg kell őrizni, ha el akarják kerülni a káoszt.
• Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója azt mondta: nem szabad „nem állami szereplőknek” pl. [terrorszervezetek – a szerk.] lehetőséget adni arra, hogy kihasználják a keletkezettt politikai vákuumot. „A Szíriában kibontakozó események egyértelműen jelzik a politikai kudarcot, valamint a konfliktus és a káosz pusztító jellegét is” – tette hozzá.