Kaja Kallas, Észtország egykori miniszterelnöke júliusban mondott le kormányfői tisztségéről, miután június 27-én megválasztották az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjévé. Az új tisztségét december 1-től hivatalosan is betöltő észt politikust főként az Oroszországgal szembeni határozott kiállása tette ismertté, de már akkor is többen felkapták a fejüket, amikor egy kis ország friss vezetőjeként ellent mert mondani Angela Merkelnek.

Az akkori német kancellár 2021 nyarán meg akarta hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt az EU vezetőinek közelgő csúcstalálkozójára, amit Emmanuel Macron francia elnök is támogatott. Merkel az Európai Tanács brüsszeli ülésén tájékoztatta a képviselőket e tervéről, azonban volt valaki, aki határozottan szembeszállt az egykori kancellárral.

„Csúcstalálkozó? Miről? Mire jó ez?” – szegezte neki a kérdéseket Kallas, aki még csak pár hete töltötte be Észtország miniszterelnöki tisztségét. Az észt politikus arról beszélt, hogy Putyinban nem lehet megbízni, ezért nem szabad meghívni őt semmilyen találkozóra. Miután az érveit elmondta, több kelet-európai vezető is beállt mögé, ami azt eredményezte, hogy Angela Merkel meghátrált és elállt a tervétől. Akkor jelenlévő képviselők szerint miután a német kancellár elhagyta a termet, Macron hitetlenkedett, hogy egy kis balti ország vezetője „meg merte alázni Merkelt”.

Egy, a helyszínen tartózkodó diplomata szerint a francia elnök a következő kérdéssel fordult Kallashoz:

Holnap is miniszterelnök leszel még?

A Politicónak név nélkül nyilatkozó uniós külügyminiszterek és tanácsadók bizakodók voltak Kallas kinevezését illetően, aláhúzva, hogy egy 1,4 millió lakosú állam vezetőjeként mekkora hatásokat tudott gyakorolni a világszínpadon is. „Ha megkérdeznénk Kallast, hogy hol van Afrika, talán azt mondaná, hogy Oroszországtól délre” – mondta viccelődve egy magas rangú európai diplomata.

A diplomaták szerint a leköszönő Josep Borrellnél komolyabb hatást tud majd gyakorolni Kallas. Borrell a hivatali ideje nagy részét azzal töltötte, hogy Ursula von der Leyennel vitatkozott, regnálására minden bizonnyal a ballépései miatt fognak emlékezni. Például arra a moszkvai sajtótájékoztatóra, ahol az orosz külügyminiszter az EU-t ostorozta, megbízhatatlan partnernek nevezne az uniót, miközben Borrell végig némán tűrte a hallottakat.

A források szerint nagy változások jöhetnek, Kallas jobban összefogja majd a 27 ország külügyminisztereit, akiknek az ülései korábban unalmasak, túl hosszúak és diszkurzívak voltak. „Kallas friss levegőt hoz majd” – vetítette előre várakozásait az egyik nyugat-európai tagállam külügyminisztere.

Összetűzés Orbán Viktorral

A júliusi NATO-csúcson történtek is azt bizonyítják, hogy Kaja Kallas senkivel sem fél felvállalni a konfliktust. A katonai szövetség vezetőinek washingtoni gyűlésén Orbán Viktor szólalt fel – aki nem sokkal előtte járt Moszkvában tárgyalni Vlagyimir Putyinnal –, és azt mondta, Ukrajnát nem szabad felvenni a NATO-ba.

Szavait végighallgatta a helyszínen tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, majd Kaja Kallas következett a felszólalók sorában. Egy diplomata visszaemlékezései szerint „nagyon durva pillanatok voltak”, majd elmesélte, hogy az új külügyi főképviselő félredobta az előre megírt beszédet tartalmazó papírokat, és a magyar miniszterelnökhöz fordult. „Maga téved. A NATO célja a háborúk elkerülése, nem pedig a konfliktusok kiprovokálása” – mondta Orbánnak Kallas. A források szerint ezután többen is az észt politikus oldalára álltak, és nekitámadtak Orbán Viktornak.

„Készen áll. Megvan minden tudása és készsége, ami ehhez a munkához szükséges” – ezt már Hanno Pevkur, észt védelmi miniszter nyilatkozta, aki éveken át dolgozott Kallas mellett miniszterelnöksége idején. Kallas hivatalba lépése első hetében rögtön keményen reagált a georgiai tüntetésekre is. Kilátásba helyezte, hogy az oroszbarát georgiai kormány tagjaira szankciókat vet ki, ha továbbra is le akarnak számolni az ellenük tiltakozó tüntetőkkel.

Szakértők szerint Kaja Kallas az unió külpolitikájába valóban hozhat frissességet és megújulást, azonban nem lesz könnyű dolga összehangolni 27 tagállam különböző álláspontját. Vannak, akik szerint a határozott kiállása törhet neki utat, mások szerint azonban kérdéses, hogy meddig tart ki a lendülete új uniós külügyi főképviselőként.

Az ukrajnai háború fejleményeit ma is percről percre követjük ebben a cikkünkben. 

(Borítókép: Kaja Kallas 2024. február 2-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)