Michael McGrath, az Európai Unió új, jogállamiságért felelős biztosa új kezdetet kínál Brüsszelnek a Magyarországgal folytatott jogállamisági vitában, miközben figyelmeztetett, hogy szükség esetén megvonja az uniós támogatásokat; a Magyarországnak szánt 22 milliárd eurós kohéziós pénzeszközből több mint 10 milliárd eurót már befagyasztottak, és az ország december 31-ig dönthet a további sorsáról.
Michael McGrath, az Európai Unió új, demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa új kezdetet kínál Brüsszelnek az Orbán Viktor Magyarországával folytatott feszült jogállamisági és finanszírozási vitában – írja a Politico.
A volt ír pénzügyminiszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy nem könnyű eset, és nem fog visszariadni attól sem, hogy szükség esetén megvonja az országnak nyújtott uniós támogatásokat.
Soha nem késő senki számára, hogy visszahúzódjon a szakadék széléről vagy pozitív változást hozzon
– mondta az ír politikus.
Az Európai Parlament 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárás – más néven a „nukleáris opció” – első szakaszát Magyarországgal szemben a blokk alapvető értékeinek és alapvető jogainak feltételezett „súlyos megsértése” miatt. Az eljárás, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez vezethet, a tagországok közötti politikai megosztottság miatt elakadt.
2022-ben az EU végrehajtó szerve korábban nem használt hatáskörrel élt a szabályszegők megfékezésére, lehetővé téve számára, hogy befagyasszon bizonyos országoknak szánt pénzeszközöket. Az emberi jogokkal és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt a Magyarországnak szánt mintegy 22 milliárd (9 ezer milliárd forint) eurós összegű uniós kohéziós pénzeszköz zárolását kezdeményezte.
Tavaly végül több mint 10 milliárd euró (4 ezer milliárd forint) befagyasztását oldotta fel, ami a törvényhozók ellenkezését váltotta ki, de Magyarországnak most december 31-i határidővel kell szembenéznie, ha nem akar végleg elveszíteni mintegy 1 milliárd eurót (409 milliárd forint).
A bizottság hajlandóságot mutatott arra, hogy adott esetben cselekedjen, és különböző lépéseket tett. De én egy új biztos vagyok. Semmilyen módon nem leszek agresszív vagy bombasztikus, de ez nem téveszthető össze a gyengeséggel
– fogalmazott.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök azzal bízta meg az ír tisztviselőt és Piotr Serafint, az új költségvetési biztost, hogy szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki az éves jogállamisági ellenőrzések és az összes uniós pénzeszköz elosztása között.
Az Európai Bizottság legutóbbi, Magyarországról szóló jelentése továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg a médiaszabadság és a pluralizmus, valamint a korrupció elleni küzdelem terén.
Ahogy azt korábban megírtuk, egy francia nyelvű cikk, amely szerint „Orbán Viktor számára egyre sötétebb az ég”, a Medián legfrissebb felmérését veszi alapul, amely szerint tovább nőtt a Tisza Párt előnye a Fideszhez képest: ugyanis a részvételüket biztosra ígérő pártválasztók között már 11 százalékpontos a különbség a két párt között. Ráadásul a három héttel ezelőtti felméréshez képest a legszembetűnőbb változás, hogy a Fidesz 32 százalékos támogatottsága 27 százalékra csökkent. Ezzel a Le Point szerint a Tisza Párt megszilárdította vezető helyét a Fidesz tizennégy éves uralmával szemben.
A lap arra is hivatkozik, hogy Magyarország kockáztatja, hogy az év végéig 1 milliárd euró uniós forrást veszít el végleg, ha nem hajtja végre a Brüsszel által a jogállamisági feltételrendszer részeként követelt reformokat. A cikk szerzője megemlíti, hogy Magyarország nem biztosít kielégítő közbeszerzési szabályokat, és nem tette meg a szükséges lépéseket a korrupció elleni küzdelemben az ügyészség hatékonyságát szem előtt tartva, idesorolja még a közérdekű alapítványok átláthatóságának és az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítását.
A lap egyenesen pénzügyi fojtogatásnak nevezi az Orbán-kormányra nézve a mintegy 16 milliárd euró befagyasztását.