Index Vakbarát Hírportál

„Az orosz agresszív politika a szovjet, kommunista gondolkodásmódból fakad”

2024. december 14., szombat 13:55

Az 1989-es temesvári forradalom évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát tartottak Temesváron, ahol többek között felszólalt Eric Patterson, a washingtoni Kommunizmus Áldozatai Alapítvány elnöke, aki azt reméli, hogy a világ összes kommunista rendszere, köztük a kínai is már a következő évtizedben megbukik, és akkor a kelet-európai országoknak kell megtanítaniuk majd a frissen felszabadult népeket a demokráciára. A lengyel Marek Mutor, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke pedig hangsúlyozta, hogy a szovjet elnyomásból szabadult országoknak kell megtanítaniuk a Nyugatot arra, hogy a kommunizmust nem szabad romantizálni.

A temesvári népfelkelés 35. évfordulója alkalmából a Temesvári Integratio Alapítvány, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Új Évezred Református Egyházközösség és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközösség rendezvénysorozatot szervezett Temesváron, amelynek része volt a december 14-én megtartott nemzetközi konferencia, ahol az előadók a kommunizmus bukásáról és a rendszerváltozásról beszéltek Közép-Kelet-Európa országaiban.

Az egész világ tiszteleg ma az előtt, amit 1989-ben egy fiatal lelkész véghez vitt

– kezdte előadását az amerikai Eric Patterson, a Kommunizmus Áldozatai Alapítvány elnöke a temesvári népfelkelés kirobbanásának okozója, Tőkés László felé fordulva.

Eric Patterson kifejtette, szervezetének célja, hogy emlékezzenek a kommunizmus több mint 100 millió áldozatára, és kiálljanak a „ma még kommunista társadalmakban élő 1,5 milliárd emberért”. Hozzátette, hogy ők ugyanúgy kiállnak a kínaiakért vagy éppen a kubaiakért, ahol régóta a kommunizmus az irányító eszme, és az olyan országok lakosaiért is, mint például Nicaragua, ahol a „totalitarizmus és a marxizmus e szörnyű eszméi visszatértek”.

Rendre, igazságosságra és megbékélésre van szükség a valódi rendszerváltáshoz

A Kommunizmus Áldozatai Alapítvány elnöke megemlékezett arról, hogy számtalan könyvben és tanulmányban vizsgálta már a rendszerváltásokat világszerte, és arra jutott, van három alapelv, amelyet sosem szabad kihagyni, amikor rendszerváltozásról értekezünk:

„Ahhoz, hogy egy rendszerváltás a demokrácia javára történjen meg, először rendet kell teremteni, valamiféle biztonsági, alapszintű kormányzást. Másodszor pedig igazságot kell szolgáltatni, akár jogi úton, akár szimbolikusan. Hosszú távon viszont szükség van a társadalom megbékélésére” – összegezte a szakértő.

Eric Patterson felhívta a figyelmet arra, hogy a rezsimek általában nem békés úton dőlnek meg, hanem véres forradalmak árán. Az autoriter rendszer megbuktatása után ezért a társadalomnak a biztonság három dimenziójára van szüksége – először a belső bizonytalanság megszüntetésére, tehát a szervezett bűnözés, a terroristák megregulázására, majd a külső fenyegetettségnek kell eltűnnie.

Gondoljunk csak arra a néhány gyönyörű napra Magyarországon 1956-ban, amelynek álmát összezúzták az orosz tankok

– tette hozzá.

A szakértő szerint ha a biztonság első két dimenziója teljesült, akkor lehet csak kialakítani egy olyan politikai, kormányzati rendszert, amely képes ellátni az alapvető feladatokat, és fenn tudja tartani a biztonsági szolgáltatásokat, mint a kórházak vagy a rendőrség.

Mi az Egyesült Államokban olyan régóta élünk biztonságban, hogy nem igazán értjük az emberek rendhez, biztonsághoz fűződő viszonyát a nehezebb helyzetű országokban. Pedig a sikeres rendszerváltás alapja a rend megteremtése

– jegyezte meg.

Az igazságosság és az igazságszolgáltatás kérdése még több problémát vet fel, mint a biztonság kérdésköre, hiszen a frissen szabadult államoknak el kell dönteniük, hogy megtartják-e az eddigi jogi berendezkedést, a törvényeket, a bírókat, a rezsim korábbi közigazgatási kiszolgálóit, majd dönteniük kell arról is, hogy miképpen felelnek tetteikért azok, akik felelősek a rendszerváltás előtti szörnyűségekért.

A biztonsággal és az igazságossággal pedig szoros összefüggésben áll a megbékélés is. A szakértő szerint a megbékélés elve alapján kétféle társadalmat különböztethetünk meg: amelyik áldozatként tekint magára, és amelyik túlélőként.

„A társadalmak, akárcsak az egyének, egy traumatikus esemény után válaszút elé kerülnek. Egyes emberek annyira traumatizálódnak, hogy elsődleges identitásuk az egész életükben az áldozatszerep lesz, mások pedig túlélőként gondolnak magukra, akik dacára a szörnyűségeknek, amik velük történtek, túl tudnak lépni a múlton” – fogalmazott Eric Patterson, majd hozzátette, hogy a túlélők is magukon hordozzák a múlt sebeit, de azokból építkezni tudnak, és az ő tapasztalataikra hamarosan nagyobb szükség lesz, mint valaha.

A kommunista államok mindenhol meg fognak bukni

„Szeretném felkérni önöket, európaiakat, hogy segítsenek, mert valami olyat tudnak nyújtani, ami létkérdés lehet” – mondta Eric Patterson.

A szakértő úgy látja, hogy a világban számos forradalom fog bekövetkezni a következő években a ma még kommunista országokban. A frissen szabaddá vált társadalmaknak pedig irányt kell mutatni, hogy tudják, mi a következő lépés. Az Egyesült Államokban, Kanadában nem éltek át ilyet, nem tudják, milyen, amikor még a határok is bizonytalanok, Európa azonban még megőrizte „1989 legjobbjait”.

A kommunizmus meg fog bukni Kubában, Észak-Koreában és Kínában is, bízom abban, hogy már a következő évtizedben

– jelentette ki.

Nem szabad romantizálni a kommunista eszméket

A lengyel Marek Mutor, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnöke az igazságosság és igazságszolgáltatás kérdéskörét fejtette ki bővebben a konferencián, ugyanis szervezetük az elmúlt években azért dolgozott, hogy minél több kollaboráns és pártvezető kapja meg méltó büntetését a diktatórikus rendszer alatt elkövetett bűneikért. Úgy látja, az igazságszolgáltatásnak két dimenziója van, egy jogi és egy szimbolikus, ez utóbbi elsősorban a kollektív emlékezésről szól.

Sajnos a valódi vezetők elkerülték az igazságszolgáltatás kezét. 35 évvel a rendszerváltozás után le kell zárnunk az igazságszolgáltatás első dimenziójába tartozó bírói utat, és az emlékezetpolitikára kell koncentrálnunk

– fejtette ki a lengyel szakértő.

Marek Mutor kijelentette, hogy az emlékezetpolitikai igazságszolgáltatás már nem a rendszerváltók generációjáért folytatott harc lesz, hanem a jövő nemzedékéért kell küzdenünk.

„Nem szabad romantizálni a kommunista eszméket. Tudom, sokan nyugaton úgy gondolnak erre, mint egy jó elv, amelynek kivitelezésébe hibák csúsztak. Ez a gondolkodásmód rendkívül veszélyes” – hangsúlyozta. Úgy látja, az egykori keleti blokk társadalmainak emlékeztetnie kell a következő generációt a kommunista ideológia veszélyeire, különösen az orosz–ukrán háborúra tekintettel.

Az orosz agresszív politika a szovjet gondolkodásmódból fakad. Nézzék meg az ukrajnai tömegsírokat és deportálásokat. Láttunk már ilyet

– fogalmazott Marek Mutor, aki úgy látja, hogy az edukációra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok