Kiürülhet a szövetségi siralomház, mire Donald Trump átveszi az elnökséget. A héten több civil szervezet és még a katolikus egyházfő, Ferenc pápa is arra kérte a jelenlegi amerikai elnököt, Joe Bident, hogy leköszönése előtt gyakoroljon elnöki kegyelmet, és enyhítse életfogytiglanra annak a 40 elítéltnek a büntetését, aki jelenleg a szövetségi halálsoron várja kivégzését.
Joe Biden csütörtökön 1500 amerikai elítélt büntetését enyhítette, újabb 39-nek pedig megkegyelmezett. Azonban nem enyhítette a 40, szövetségi szinten halálra ítélt ember büntetését. Az Egyesült Államokban a szövetségi halálsoron olyan hírhedt elítélteket találunk, mint a bostoni maratonon robbantó Dzsohar Carnajev, a pittsburghi zsinagógában 11 ember életét kioltó Robert Gregory Bowers és a 9 afroamerikai gyülekezeti tagot meggyilkoló, neonáci Dylan Roof – a szövetségi bíróság esküdtszéke egyébként mindhárom ügyben Joe Biden elnöksége vagy alelnöksége alatt hozott halálos ítéletet.
Az országban továbbra is engedélyezett a halálbüntetés szövetségi szinten és 21 tagállamban (6 továbbiban az ítélet kiszabható, de helyi rendelet tiltja a végrehajtást). Szövetségi szinten a kormányzat olyan súlyos bűncselekmények esetében szabhat ki halálos ítéletet, mint az árulás, a kémkedés vagy a tömeggyilkosság, még akkor is, ha az elítélt a bűncselekményét olyan államban követte el, ahol a halálbüntetést eltörölték. Donald Trump elnöksége alatt (2017–2021) különösen sok kivégzést hajtottak végre szövetségi szinten, és ha visszatérne hivatalába, elképzelhető, hogy a kivégzések ismét elkezdődnének – legalábbis most ettől a forgatókönyvtől tartanak a halálbüntetést ellenző csoportok. A mindenkori elnöknek azonban joga van megváltoztatni, enyhíteni a szövetségi halálos ítéleteket. Ezért kérik Bident most egyre többen erre.
Amennyiben Biden január 20. előtt megváltoztatja a halálos ítéleteket, azzal magára haragíthatja a halálbüntetés támogatóit. Az enyhítéseket ugyanis utódja, Donald Trump nem tudja majd visszavonni.
(Az elnök által jóváhagyott ítéletenyhítési kérvények azért nem vonhatók vissza, mert jogilag pontosan úgy kell tekinteni rájuk, mintha az elnök valakinek kegyelmet adott volna. Ez pedig az amerikai államfő – az alkotmány második cikkelyében biztosított – különleges joga, ami abszolút, végleges és visszavonhatatlan.)
A leköszönő elnök még 2020-as kampánya során kijelentette: ellenzi a halálbüntetést, és megfogadta, hogy szorgalmazni fogja annak eltörlését az Egyesült Államokban. Elnöksége idején az Igazságügyi Minisztérium valóban le is állította a szövetségi kivégzéseket, azonban a Merrick Garland legfőbb ügyész vezette kormányzati szerv egyes szövetségi ügyészei a bíróságon igyekeztek megvédeni a meglévő halálos ítéleteket, sőt még újakat is megpróbáltak kicsikarni.
Habár a kormány nem, a törvényhozásban ülő demokraták viszont kísérletet tettek arra, hogy a kivégzések végleg megszűnjenek. A baloldal 2021 óta újabb négy alkalommal próbálta keresztülvinni a szövetségi halálbüntetés eltörlését jelentő Federal Death Penalty Abolition Actet, minden alkalommal sikertelenül, ugyanis nem tudtak elég republikánus támogatót szerezni ahhoz, hogy a törvény átmenjen a szenátuson vagy a képviselőházon.
Joe Bident a halálbüntetést ellenzők közül rengetegen bírálják, amiért elnöksége alatt nem tett többet a büntetőjogi reform elfogadásáért, vagy ha ez túl nagy falatnak bizonyult, akkor miért nem élt kegyelmi jogkörével a szövetségi halálraítéltek esetében.
Ezek a hangok pedig csak még jobban felerősödtek, miután a múlt hét elején Joe Biden kegyelemben részesítette saját fiát, Hunter Bident, akit Delaware államban bűnösnek találtak tiltott fegyverbirtoklás és szövetségi nyomtatványon tett hamis nyilatkozat miatt, Kaliforniában pedig adócsalás miatt ítéltek volna ellene – mivel a bűnösségét elismerte – az elkövetkezendő napokban.
Az elnököt több, halálbüntetést ellenző csoport is megkörnyékezte az utóbbi napokban, hogy az új republikánus adminisztráció januári beiktatása előtt enyhítse a halálraítéltek büntetését. Az elnök egyik eltökélt támogatói csoportja, vagyis a katolikusok is ilyen kéréseket fogalmaztak meg nyilvánosan. Joe Biden maga is római katolikus, felekezeti hovatartozását pedig előszeretettel hangsúlyozza beszédeiben – egyébként rajta kívül az elnökök közül csak John F. Kennedy tartozott ehhez a felekezethez. A modern katolikus egyház élesen ellenzi a halálbüntetés intézményét – mint minden életellenes cselekedetet.
A hangadók között van Krisanne Vaillancourt Murphy, a Catholic Mobilizing Network elnevezésű, kivégzésellenes katolikus civil szervezet vezetője, aki a The Washington Postnak elmondta, eléggé valószínűnek tartja, hogy Bident vallási meggyőződései vezérlik majd, amikor a halálraítéltek sorsáról dönt, és ezért megkegyelmez majd nekik.
Tisztában vagyok vele, hogy Joe Biden katolikus, komolyan veszi a hitét, és elnökségének végén végiggondolja az örökségét. [Azzal, hogy megkegyelmez a halálraítélteknek,] részt vállalhatna egy nem mindennapi igazságtételben. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a halálraítélteket felelősségre vonni, de azt sem, hogy az életüket el kell venni
– foglalta össze várakozásait a katolikus szervezet vezetője.
Aztán vasárnap már a katolikus egyház vezetője, Ferenc pápa is arra kérte az amerikai elnököt, hogy enyhítse a szövetségi halálsoron ülő 40 elítélt ítéletét, valamint ismét kiállt a halálbüntetés eltörlése mellett – csakúgy, mint 2015 szeptemberében, amikor az egyházfő az amerikai kongresszusban mondott beszédet a törvényhozóknak. Akkor úgy fogalmazott, hogy „minden élet szent, minden emberi személyt elidegeníthetetlen méltósággal ruháztak fel, és a társadalom csak profitálhat a bűncselekményekért elítéltek rehabilitációjából.”
A katolikusok mellett természetesen egy sor egyéb csoport is próbálja rábírni az elnököt az ítéletek enyhítésére. Polgárjogi csoportok és társadalmi igazságossággal foglalkozó szervezetek szerint a halálbüntetést faji előítéletesség sújtja, feketéket sokkal gyakrabban ítélnek halálra ugyanazért a bűncselekményért, mint más bőrszínű embereket. De a szövetségi elítéltek kegyelméért felszólaltak gyilkosságok áldozatainak családjai és olyan börtönvezetők is, akik korábban kivégzéseket felügyeltek, és traumatizálódtak tőle.
Az elnökök csak szövetségi bűncselekmények esetében adhatnak kegyelmet, állami bűncselekmények esetében nem. Joe Biden ezért csak annak a 40 halálraítéltnek kímélheti meg az életét, akit közvetlenül a szövetségi kormány ítélt halálra – vagyis halálbüntetést érő szövetségi bűncselekményt követett el, amit egy szövetségi bíróság esküdtszéke megítélt, és az összes fellebbezési bíróság és a legfőbb ügyész is helybenhagyott.
Rajtuk kívül az Egyesült Államokban több mint 2100 halálra ítélt rab van.
Viszont több mint felük olyan helyeken, ahol a kivégzéseket felfüggesztették, többek között bírósági végzések és kormányzók által elrendelt moratóriumok miatt. Sokan közülük valószínűleg a kivégzés előtt meghalnak. Bár egyetlen elnök sem vonta vissza tömegesen a szövetségi halálos ítéleteket, egyes kormányzók tettek már hasonló lépéseket saját államukban. Legutóbb Kate Brown, Oregon állam korábbi demokrata kormányzója gyakorolt ilyen formában kegyelmet leköszönése előtt. 2022-ben mind a 17 érvényes halálos ítéletet megváltoztatta államában. De a halálbüntetés ellenzői sürgetik Roy Cooper észak-karolinai kormányzót is – akinek mandátuma lejárt, és heteken belül távozik hivatalából –, hogy leköszönése előtt még változtassa meg mind a 136 halálos ítéletét az államban.
Ahogy azt a cikk elején már említettük, a demokraták halálbüntetést ellenző szárnyában most azért ilyen nagy a pánik, mert félő, hogy Donald Trump második ciklusában újraindítja a kivégzéseket – amelyek a demokrata kormányzat alatt 4 évig fel voltak függesztve. Az Egyesült államokban 16 szövetségi szintű halálos ítéletet hajtottak végre azóta, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1976-ben ismét engedélyezte a halálbüntetést. Mindegyiküket republikánus adminisztrációk alatt végezték ki. Ami még érdekesebb, hogy 16-ból 13-at Donald Trump első ciklusa alatt.
Donald Trump támogatja a halálbüntetést, azonban egy szövetségi ítélet végrehajtásában nem az elnök dönt. A végrehajtási procedúráért elsősorban a legfőbb ügyész és az általa vezetett igazságügyi minisztérium felelős. Az előző Trump-adminisztráció több legfőbb ügyészt – aki egyben az igazságügyi miniszter – is elfogyasztott, mert az elnök folyamatosan összetűzésbe került velük, a legfőbb ügyész ugyanis elsősorban a jogállamiságot hivatott fenntartani, és nem az elnöknek engedelmeskedni. Mind a 13 elítéltet William Barr, majd Jeffrey A. Rosen ügyészsége idején végezték ki, egy féléves periódusban 2020 júniusától egészen a Biden elnök beiktatását megelőző napokig.
Donald Trump valószínűleg Pam Bondit fogja jelölni legfőbb ügyésznek/igazságügyi miniszternek – miután a botrányhős Matt Gaetz jelöltségét a republikánusok elutasították. Florida állam korábbi főügyészének esetében nem egyértelmű, hogy folytatná-e a korábbi republikánus elődei által elkezdett, majd Merrick Garland (jelenlegi legfőbb ügyész) alatt beszüntetett halálbüntetéseket. Annyi viszont egyelőre biztosnak látszik, hogy Bondi elkötelezetten hű a kivégzéseket támogató Trumphoz.
(Borítókép: Joe Biden és fia, Hunter Biden 2024. április 1-jén. Fotó: Demetrius Freeman / The Washington Post / Getty Images)