„Kerüljék az Egyesült Államokat és csatlósait” – erre szólította fel az orosz külügyminisztérium az állampolgárokat, akiket arra is figyelmeztettek, hogy akár önkényes letartóztatás is fenyegetheti őket.
„A privát vagy szolgálati út az Egyesült Államokba komoly kockázatokkal jár” – idézte a Moscow Times a külügyminisztérium szóvivőjét.
„Az amerikai titkosszolgálatok a közelmúltban kezdték külföldre »csalogatni« az orosz állampolgárokat azzal a szándékkal, hogy a nyilvánosság kizárásával politikai jellegű vádakat emeljenek ellenük” – állította Maria Zaharova. Nem azonosította a vádak természetét, és példákat sem sorolt fel a közelmúltban történt letartóztatásokra.
A szóvivő egyébként a minap nem kísérhette el Máltára Szergej Lavrov külügyminisztert, mert az uniós tagország visszavonta vízumát.
A potenciális, de nem részletezett kockázatokra hivatkozva Zaharova arra szólította fel honfitársait, hogy a közelgő ünnepek alatt, és általában a jövőben „kerüljék a nem sürgős utazásokat az Egyesült Államokba, valamint a vele szövetséges csatlós országokba, beleértve elsősorban Kanadát és – néhány kivételtől eltekintve – az EU-országokat”.
A szóvivő nem tért ki arra, hogy melyek a kivételnek számító uniós tagországok, ahová orosz állampolgárok gond nélkül utazhatnak, és azokat sem sorolta fel, amelyeket mindenképpen kerülniük kell.
Az amerikai titkosszolgálatok régóta vadásznak honfitársainkra, a szó szoros értelmében
– jelentette ki vészjóslóan Zaharova.
A már Amerikában tartózkodó oroszokat óvatosságra intette, és azt javasolta, kerüljék azokat a helyzeteket, amelyekben „provokációk áldozatává” válhatnak, és így a helyi törvények megsértése ürügyén letartóztathatják őket.
„Ha az amerikaiak által az orosz állampolgárok iránt tanúsított figyelem gyanússá és tolakodóvá válik, akkor érdemes lehet megszakítani a kapcsolatokat, és mérlegelni az utazási terveket” – tette hozzá.
Orosz és amerikai diplomaták szerint az ukrajnai háború által kiváltott konfrontáció miatt a kapcsolat terheltebb, mint bármikor az 1962-es kubai rakétaválság óta, amikor a két hidegháborús nagyhatalom a legközelebb sodródott az atomháborúhoz – emlékeztetett a Reuters.
Moszkva és Washington egyaránt azt állítja, hogy állampolgáraikat jogtalanul bebörtönözték, diplomatáikat pedig egyre inkább zaklatták a kapcsolatok elmérgesedése óta.
Néhány orosz amerikai börtönben van, több tucat amerikai pedig orosz fegyházban sínylődik. A vádak széles skálája a kémkedéstől a huliganizmusig terjed annak ellenére, hogy augusztusban a hidegháború korszaka óta a legnagyobb fogolycserére került sor.
„Oroszország határozottan készen áll arra, hogy fontolóra vegyen egy újabb fogolycserét” – nyilatkozta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a NBC Newsnak arra a korábbi megállapodásra utalva, ami alapján Oroszországból szabadult többek között Evan Gershkovich, a Wall Street Journal tudósítója és Paul Wheelan volt tengerészgyalogos, cserébe pedig Amerikából – mások mellett – Vagyim Kraszikov, az FSZB bérgyilkosa.
„Joe Biden amerikai elnök leköszönő kormánya Donald Trump beiktatása előtt szítja a feszültséget Oroszországgal szemben” – állítja a Kreml, amely szélesebb körű háború veszélyeire figyelmeztetett.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei több százmilliárd dollár értékű fegyverrel és segélyekkel támogatják Ukrajnát. Ígéretet tettek, hogy legyőzik az orosz erőket, és a terjeszkedést, amelyet a nyugati vezetők orosz birodalmi jellegű földfoglalásnak minősítettek.
Vlagyimir Putyin elnök szerint az Egyesült Államok által vezetett arrogáns Nyugat figyelmen kívül hagyta Oroszország posztszovjet érdekeit, és 2014 óta megpróbálta pályára állítani Ukrajnát azzal a szándékkal, hogy megvívjon egy helyettesítő háborút Oroszország meggyengítésének és elpusztításának céljával.
Donald Trump azzal fogadkozott, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. A megválasztott elnök saját szavai szerint jó kapcsolatokat ápol Putyinnal, és úgy véli, Ukrajna egyes területei jogosan állnak orosz ellenőrzés alatt. Ezt a nézetet Kijev elutasítja.
(Borítókép: Az orosz külügyminisztérium. Fotó: Shutterstock)