Bár két legfőbb szíriai katonai bázisát egyelőre nem hagyja el, a közel-keleti ország északi területeiről kivonul Oroszország. Az Aszad-rezsim bukása után az oroszok már megkezdték a tárgyalásokat az új vezetőkkel, de azt még nem tudni, maradhatnak-e a két bázison.
Oroszország visszavonja hadseregét Szíria északi területeiről és az Alavita-hegységben lévő állásokból, miután 24 év után megbuktatták Bassár el-Aszad rezsimjét a lázadók. Két legfőbb szíriai bázisukat azonban nem hagyják el az oroszok, és ezt a későbbiekben sem kívánják megtenni.
A tartuszi kikötőben (ami az egyetlen orosz haditengerészeti bázis a Földközi-tengeren) és a hmejmimi légibázison is maradnak csapatok – írja a Reuters a forrásaira hivatkozva, akik a helyzet érzékenysége miatt névtelenül nyilatkoztak.
Pénteki műholdfelvételeken azt lehetett látni, hogy legalább kettő, a világ legnagyobb teherszállítójának számító Antonov An-124 repülőgép a hmejmimi légibázison nyitott orrkúpokkal várakozik, látszólag feltöltésre készülődve. Egy, a létesítménynél állomásozó szír tiszt azt állította, hogy legalább az egyik Líbiába repült.
A szír hadsereg egyik tisztje pedig arról számolt be, hogy nemcsak katonai felszereléseket, járműveket szállítanak vissza Moszkvába, de Aszad magas rangú tisztjeit is az orosz fővárosba viszik a bukott diktátor után. A Reuters kérdéseire ugyan nem reagált Moszkva, de a forrásaik szerint Szíria új vezetőivel már megkezdték a tárgyalásokat.
Emlékezetes, hogy Bassár el-Aszad rezsimjét nem egészen két hét alatt roppantották össze egy villámoffenzívával a szíriai lázadók. Egybehangzó hírek szerint az előbb Aleppót, majd Damaszkuszt is elfoglaló milíciák Törökországgal is egyeztettek az akcióról, amelynek gyors a sikere még őket is meglepte. Aszad végül kénytelen volt elmenekülni az országból, Vlagyimir Putyin adott neki menedékjogot Oroszországban, palotáját nem sokkal távozása után ki is fosztották lázadók és civilek, akik a luxusingatlanból mindent vittek, amit értek.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index stúdiójában elemezte a szíriai helyzetet. Elmondása szerint bár most nagy az öröm a közel-keleti országban, a tapasztalatok azt mutatják, egy diktátor bukása után általában egy még rosszabb hatalom következik. Tarjányi beszélt a magyarországi fenyegetettségről (miután álhírek terjedtek Aszad Budapestre érkezéséről) és a szíriai-orosz kapcsolatok lehetséges alakulásáról is.