A visegrádi négyek államfői a lengyelországi Wislában találkoztak, hogy a térség kihívásaira közösen keressenek megoldásokat, és újra megerősítsék a V4-ek együttműködésének jelentőségét – írja a Magyar Nemzet.

Sulyok Tamás köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy bár az évek alatt többször megkérdőjelezték a V4 relevanciáját, a mostani helyzet is bizonyítja, hogy ez az együttműködési forma továbbra is szükséges és hatékony.

A régió jelenleg többfrontos nehézségekkel néz szembe. Az orosz–ukrán háború, amely már több mint ezer napja tart, alapvetően meghatározza az együttműködés irányát. Magyarország mindvégig szilárdan képviselte álláspontját: támogatja a béke iránti törekvéseket, és jelentős humanitárius segítséget nyújt az érkező menekültek számára. A találkozón megmutatkozott, hogy a V4-ek más országai is közelednek a békeközpontú megközelítéshez. A megbeszélések központi témája az volt, hogy milyen lépésekkel érhető el a háború lezárása, és milyen stratégiák biztosíthatják a béke fenntartását a konfliktus után.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a háború utáni Európa és Ukrajna újjáépítése érdekében már most szükséges az előkészítő munkák megkezdése. Andrzej Duda lengyel elnök hangsúlyozta: minden béketárgyalás alapvető feltétele, hogy Ukrajna részese legyen ezeknek a folyamatoknak. Peter Pellegrini, Szlovákia elnöke hozzátette, mindkét harcoló felet arra kell ösztönözni, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz üljenek.

A globális fenyegetések között a Közel-Kelet helyzete is fontos szerepet kapott. Sulyok Tamás szerint elengedhetetlen, hogy a térség stabilitása megmaradjon, és semmilyen szélsőséges csoport vagy ideológia ne kerítsen hatalmába egyetlen országot sem. 

Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a közel-keleti konfliktus ne szélesedjen tovább: a térség stabilitásának megőrzése egyértelmű érdekünk. Kiemelt fontosságú a mi térségünk számára is, hogy a Közel-Keletet és annak egyetlen országát se keríthesse hatalmába semmilyen szélsőséges ideológia, és semmilyen szélsőséges csoport

– fogalmazott a köztársasági elnök.

Az Európai Unió magyar elnökségének eredményeit értékelve az államfő kiemelte: a magyar vezetés alatt számos jelentős politikai és gazdasági előrelépés történt. Az unió új versenyképességi megállapodása és a mezőgazdasági politika 2027 utáni iránymutatásai mellett sikerült elérni Bulgária és Románia schengeni csatlakozásának jóváhagyását is, ami a jövő évtől léphet életbe. Az EU bővítése terén további lépések szükségesek, hogy a tagállamok közötti konszenzus megszülessen.

A találkozó pragmatikus hangnemben zajlott, ahol nemcsak a háborús konfliktus lezárása, hanem a V4-ek közös válságkezelési stratégiája is kiemelt figyelmet kapott. Az államfők szerint szorosabb információcserére és szakértői együttműködésre van szükség, hogy a regionális kihívásokra gyorsabb és hatékonyabb válaszok születhessenek.