Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az Oroszország elleni szankciók 15. csomagját, amelynek legfőbb intézkedései Vlagyimir Putyin elnök árnyékflottáját veszik célba, valamint az orosz katonai és ipari komplexum meggyengítését szolgálják. Az uniós kormányok külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben találkoztak, ahol egyhangú döntéssel fogadták el az újabb szankciócsomagot.
Az Európai Tanács hétfői ülésén az uniós kormányok külügyminiszterei hivatalosan jóváhagyták a magyar elnökséggel múlt héten véglegesített, 15., Oroszország elleni szankciócsomagot. Az ülést vezető Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének szavai szerint az intézkedések legfőbb célja, hogy „Ukrajna a lehető legerősebb helyzetben legyen”, ugyanis a közlemény szerint „Ukrajnának meg kell nyernie ezt a háborút”.
Szankcionálták az ukrajnai Okhmatdit gyermekkórház megtámadásával gyanúsított katonai egységet, az orosz energiaszektor vezető vállalatainak felső vezetőit, a gyermekek kitoloncolásáért felelős személyeket, valamint Észak-Korea két magas rangú tisztviselőjét.
A külügyminiszterek egy 54 személyt és 30 szervezetet sújtó korlátozást tartalmazó csomagban állapodtak meg, célpontjaik a közlemény szerint felelősek az „Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető” cselekményekért.
A szervezetek listájára került több, kőolaj és olajtermékek tengeri szállításáért felelős orosz társaság, hajózási vállalatok, egy vegyi üzem, egy hadseregnek is szállító polgári orosz légitársaság, de első alkalommal vezettek be teljes körű szankciókat – úgymint utazási tilalom, vagyonbefagyasztás, gazdasági korlátozások – drónkomponenseket és mikroelektronikai alkatrészeket szállító különböző kínai szereplőkkel szemben is.
Több, szám szerint 52 hajóra is korlátozásokat vezettek be, amelyek célja, „hogy megtámadják azokat az unión kívüli tankereket, amelyek Vlagyimir Putyin árnyékflottájának részét képezik”, és megkerülik az olajárplafon mechanizmusát, támogatva az orosz energiaszektort. A szankciók sújtják azokat a hajókat is, amelyek katonai felszereléseket vagy ukrán személyeket szállítottak Oroszországba. A lépéssel a listán szereplő hajók száma 79-re emelkedett.
A tanács 32 új szervezetet is felvett „az orosz katonai és ipari komplexumot az Ukrajna elleni agressziós háborúban közvetlenül támogatók” listájára, így szigorúbb exportkorlátozások vonatkoznak rájuk a kettős felhasználású termékek és technológiák tekintetében. Az érintett szervezetek némelyike harmadik országokban – Kínában, Indiában, Iránban, Szerbiában és az Egyesült Arab Emírségekben – található, de részt vettek a kereskedelmi korlátozások megkerülésében vagy az orosz katonai műveletekhez használt eszközök beszerzésében.
Több, uniós cégeket perektől védő intézkedést is elfogadtak, például amelyek megtiltják bizonyos orosz ítéletek elismerését az EU-ban. Meghosszabbították azt a lehetőséget, hogy továbbra is Oroszországban maradhatnak egyes uniós vállalatok, ha ideiglenesen „nem tudnának rendezetten kivonulni” az országból. Az Európai Tanács megismételte, hogy határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely „nyilvánvalóan megsérti az ENSZ Alapokmányát”, és megerősítették, hogy továbbra is támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határai között.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn közösségi oldalán a találkozóról azt írta: „Normális esetben ma végre a tűzszünetről kellene tárgyalni a fegyverszállítások helyett, de ahogy itt körbenézek…”
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.