Már több száz észak-koreai katona esett el az ukrán erők elleni harcokban az oroszországi Kurszk régióban. Az ISW elemzése szerint Moszkva kerüli az észak-koreai jelenlét nyilvános elismerését, hogy ne mutatkozzon gyengének a saját területén.
„Több száz áldozat a legutóbbi becslésünk, amit Észak-Korea elszenvedett. Ez a könnyű sebesülésektől kezdve a harcban elesett esetekig mindent tartalmaz” – mondta egy névtelen, magas rangú amerikai katonai tisztviselő a The Guardian cikke szerint, hozzátéve, hogy a veszteségek között minden rangú katona szerepel.
Észak-Korea és Oroszország megerősítette katonai kapcsolatait Moszkva 2022. februári ukrajnai inváziója óta. A Phenjan és Moszkva között júniusban aláírt, mérföldkőnek számító védelmi paktum e hónap elején lépett hatályba, ám már novemberben tűz alá kerültek az első észak-koreai katonák az oroszországi Kurszk területén.
Nemrég Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok azt mondta, hogy Oroszország észak-koreai csapatokat vetett be egy többnapos „intenzív offenzíva” alkalmával Kurszkban. Az állami televízióban közvetített videókonferencián Szirszkij azt állította, hogy az aktívan bevetett észak-koreai csapatok a három napja tartó erőteljes harci tevékenységben „komoly veszteségeket” szenvedtek.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint az utóbbi 24 órában Kurszkban az összecsapások száma 68-ra nőtt. Összehasonlítva: a múlt hét végén ezek száma átlagosan napi 40 volt a térségben. Az ukrán hírszerzés hétfőn azt jelentette, hogy az oroszországi Kurszk megyében, ahová augusztus 6-án törtek be ukrán csapatok, a hétvégén legalább 30, orosz oldalon harcoló észak-koreai katona esett el vagy sebesült meg. Az Egyesült Államok és Dél-Korea becslései szerint nagyjából 10 ezer észak-koreai katonát vezényelhettek Oroszország területére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy novemberi interjújában kijelentette, hogy Ukrajna katonai összecsapásra számít az észak-koreai hadsereggel. Ukrajna államfője hangsúlyozta: Észak-Korea tapasztalatot szerez, amelyet szerinte Dél-Korea ellen használna a jövőben. Az ukrán elnök elmondta, hogy Oroszország hamarosan észak-koreai katonákat tervez bevetni az ukrajnai hadszíntéren.
Ez napok és nem hónapok kérdése
– jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
„Az orosz hadsereg megpróbálja elrejteni az Ukrajna elleni háborúban harcoló észak-koreai katonák veszteségeit” – közölte Volodimir Zelenszkij a közösségi médiában.
„Oroszország nemcsak észak-koreai katonákat von be az ukrán állások elleni támadásokba, hanem megpróbálja elrejteni ezeknek az embereknek a veszteségeit is” – fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint úgy próbálják meg eltitkolni az észak-koreai áldozatok kilétét, hogy leégetik az arcukat. Hozzátette, hogy semmi okuk „Putyinért harcolni és meghalni. A haláluk után is csak gúny vár rájuk Oroszországtól” – írta a bejegyzésében.
Zelenszkij később hozzátette, hogy az orosz hadsereg megtiltja az észak-koreai katonáknak, hogy megmutassák arcukat az oroszországi gyakorlatok alatt, egyúttal Moszkva igyekszik törölni minden olyan videófelvételt, amely az Oroszországban tevékenykedő észak-koreai katonákról készült.
Emellett ukrán katonai és hírszerzési források korábban megjegyezték, hogy az orosz megszállók megpróbálták észak-koreai katonáknak, burjátföldi katonáknak álcázni magukat.
A Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) elemzői szerint Oroszország kerüli az észak-koreai csapatok jelenlétének elismerését a kurszki régióban, mivel ez de facto azt jelentené, hogy a Kreml nem tudja visszafoglalni saját területét külföldi csapatok bevonása nélkül.
Az elemzői jelentés arra is emlékeztetett, hogy John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője december 16-án megerősítette, hogy észak-koreai csapatok harcban vesznek részt és veszteségeket szenvednek el a kurszki térségben, miközben a hivatalos orosz források továbbra is kerülik a részvételükről szóló jelentéseket vagy megerősítéseket.
John Kirby elmondta, hogy az Egyesült Államok megfigyelte, hogy az elmúlt napokban észak-koreai katonák a kurszki régió harcterének „második vonalából” az első vonalba vonultak.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője kijelentette, hogy a Kurszk megyében az oroszok oldalán harcoló észak-koreai katonák legitim célpontjai az ukrán hadseregnek.
A Kurszkba telepített észak-koreai katonák már törvényes célpontok. Háborúba léptek, és mint ilyenek, harcosok, és legitim célpontjai az ukrán hadseregnek. Láttunk észak-koreai katonákat, akik meghaltak az oroszországi csatatéren
– mondta Matthew Miller újságíróknak egy sajtótájékoztatón, majd hozzátette: ha az észak-koreai katonák átlépnek Ukrajnába, azt az Egyesült Államok a háború eszkalációjának tekinti. Arra a kérdésre azonban nem adott választ, hogy ebben az esetben milyen lépéseket tennének.
Joe Biden amerikai elnök kormánya kulcsfontosságú támogatója Kijevnek, és igyekszik több milliárd dollárnyi, már engedélyezett segélyt nyújtani neki, mielőtt a megválasztott elnök, Donald Trump a jövő hónapban hivatalba lép.
Trump azonban már többször is bírálta az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást, és azt állította, hogy órákon belül tűzszünetet tudna elérni – ezek a megjegyzések Kijevben és Európában félelmeket keltettek az amerikai segélyek jövőjét illetően az ő kormányzása alatt. Egy magas rangú védelmi tisztviselő kedden azt mondta, hogy az amerikai készletekből lehívható, fennmaradó 5,6 milliárd dollárból nem biztos, hogy az összeset időben felhasználják.
Minden bizonnyal számolnék azzal, hogy maradhatnak olyan fennmaradó hatáskörök, amelyek átmenetileg a következő kormányzat rendelkezésére állnak
– mondta.
Donald Trump visszatérése az amerikai elnökségbe jelentősen befolyásolhatja a háború menetét. Trump ígérete szerint gyorsan véget kíván vetni a konfliktusnak, mind az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megvonásával való fenyegetéssel, mind az Oroszországgal való tárgyalások ösztönzésével. A The Guardian ugyanakkor megjegyzi, hogy egyelőre azonban nem mutatott be világos stratégiát a megállapodás elérésére.
Azonban az amerikai prioritások megváltozhatnak az ázsiai csendes-óceáni térségre való újbóli összpontosítás javára, Kína megfékezése érdekében. Ez arra készteti az európai országokat, hogy felismerjék: Ukrajna biztonsága elsősorban az ő feladatukká válik. Ukrajna háború utáni biztonságának lehetséges forgatókönyvei a következők:
„A több mint 1000 napos háború után – ami több ezer emberéletet követelt és Ukrajna nagy részét elpusztította – talán közel a vég. De a tartós béke szempontjából az számít, hogy mi történik a háború befejezése után, nem pedig a befagyasztás, amely csak arra lesz elég, hogy Oroszország átcsoportosuljon, és újrapozicionálja magát” – zárta gondolatait a professzor.
Orbán Viktor a múlt héten javaslatot tett egy karácsonyi tűzszünetre és nagyszabású fogolycserére, majd hozzátette, hogy ezt az ukrán elnök elutasította. Erre Szijjártó Péter is reagált, majd éles kritikát kapott az ukrán külügyminisztériumtól.
„A magyar fél tettei még messzebb állnak a béketeremtéstől, mint a nyilatkozatai” – fogalmazott az ukrán külügy, megjegyezve: „Magyarország következetesen azt szorgalmazza, hogy az orosz népirtó agresszió ellen védekező Ukrajnát hagyják önvédelmi fegyverek nélkül, és akadályozza az ukrán védelmi képességek megerősítésének finanszírozását, az agresszorral szembeni szankciós nyomás növelését és más kritikus döntéseket. Mindennek semmi köze a béke helyreállításának szándékához” – fogalmaznak.
Felszólítjuk a magyar felet, hogy hagyjon fel a béke és karácsony témájában történő erkölcstelen manipulációkkal, tartózkodjon az agresszor állammal való egyoldalú kapcsolatfelvételtől, amely aláássa az igazságos béke helyreállítására irányuló közös erőfeszítéseket
– üzente a magyar kormánynak Ukrajna külügyminisztériuma, kijelentve, hogy „csak Oroszország és annak háborús megszállott diktátora áll a béke útjában”. „Ukrajna úgy akarja a békét a földjén, mint egyetlen más ország sem a világon” – írják.
Volodimir Zelenszkij is reagált a magyar kormány által javasolt karácsonyi fogolycserére és tűzszünetre. „Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek nincs befolyása Vlagyimir Putyin orosz elnökre, és Ukrajnának nincs szüksége az ő közvetítésére az Egyesült Államokkal való kapcsolataiban” − jelentette ki az ukrán elnök.
„Erős ország vagyunk, ezt megmutattuk a csatatéren Putyin agressziója alatt. Van-e másnak Európában ilyen tapasztalata? Senkinek. Van-e Orbánnak ilyen hadserege? Nincs. Hogyan fog nyomást gyakorolni Putyinra? Egy viccel, egy mosollyal? Tartsa meg magának” − mondta Zelenszkij a Helyi és Regionális Önkormányzatok Összukrajnai Kongresszusának keddi ülésén. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának közvetítők nélküli, közvetlen kapcsolatokra van szüksége az Egyesült Államokkal.
Orbán Viktor valahogy, valahol politikája nem fog működni. Nem fogom beengedni őt és a hozzá hasonlókat
− közölte. Volodimir Zelenszkij a Közös Expedíciós Haderő tallinni csúcstalálkozója résztvevőinek már így fogalmazott videóüzenetében: „Olyan tartós és valódi békét kell teremtenünk, amelyet nem tud megakadályozni Oroszország”, majd hozzátette, hogy véleménye szerint „a 2025-ös év elhozhatja a háború végét, de cselekedni is kell azért, hogy ez valóban be is következzen”.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: észak-koreai katonatisztek menetelnek egy üdvözlő ünnepségen 2024. június 19-én az észak-koreai Pjongcsangban. Fotó: Contributor / Getty Images)