A Pew Research Center nemzetközi közvélemény-kutatásából szemezünk, és nézzük meg, hogy milyen változások történtek annak nyomán, hogy idén rekord számú választást tartottak világszerte.
2024-ben a legnagyobb érdeklődés talán az amerikai elnökválasztást kísérte, aminek eredményeként januárban ismét a republikánus Donald Trump költözhet vissza a Fehér Házba, és irányíthatja az Egyesült Államokat, úgy, hogy a Kongresszus mindkét házában többségbe kerültek a republikánusok. Ez volt sorban a harmadik olyan amerikai elnökválasztás, ahol regnáló elnök nem tudta megtartani posztját.
Az Egyesült Királyságban viszont – ellentétben az USA-val – a baloldali politikai erő, a Munkáspárt győzte le – méghozzá nagy arányban – a Konzervatív Pártot, amely így 14 év után távozni kényszerült a hatalomból.
Áprilisban a dél-koreaiak döntöttek úgy, hogy az ellenzéki Demokrata Pártot juttatják többséghez a parlamentben, és ezzel mondanak kritikát a regnáló elnök, Jun Szogjol pártjáról, a Polgári Erők Pártjáról. A helyzet a törvényhozás és az államfő között annyira elmérgesedett, hogy a bepánikolt elnök decemberben váratlanul szükségállapotot hirdetett ki a Demokrata Párt vezetőinek „államellenes tevékenysége” miatt. A lépés nemcsak a választókat, hanem a piacokat is sokkolta. Nem sokkal később a parlament visszavonta Jun Szogjol döntését.
Ellenzéki erők eltérő ideológiák mentén voltak sikeresek 2024-ben, például Portugáliában, Panamában, Uruguay-ban és Ghánában. A világ más pontjain a regnáló politikai erők ugyan megtartották vezető helyüket, de komoly veszteségeket szenvedtek, mint például Dél-Afrikában, ahol az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak ezúttal nem jött össze a többség a Nemzetgyűlésben, amire az apartheid rezsimjének felszámolása óta nem volt példa.
Ugyancsak elvesztette többségét a tokiói parlamentben a szigetországot szinte a II. világháború vége óta irányító Liberális Demokrata Párt. Indiában Narendra Modi kormányfő és a Bharatiya Janata Pért ugyan szűken, de nyert, viszont kénytelen volt koalíciós kormányt alakítani.
A franciáknál az EP-választásokon előretört jobboldal ellensúlyozására írt ki villámgyorsan választásokat Emmanuel Macron elnök, ám centrista pártja a várakozások ellenére rosszul szerepelt, majd a nehezen összehozott koalíció miniszterelnökét – Michel Barniert – december elején egy bizalmi szavazáson megbuktatták.
Ausztriában a szélsőjobbos Szabadság Párt győzött szeptemberben, de azóta is küzdenek egy életképes kormány felállításával, mivel a többiek nem tartják szalonképesnek. Romániában a parlamenti választásokon a jobboldali erők törtek előre, viszont a rá következő elnökválasztást – amelyen egy gyakorlatilag esélytelen szélsőjobbos ideológiával operáló jelölt szerepelt a legjobban – az Alkotmánybíróság külföldi beavatkozásra hivatkozva megsemmisítette az eredményt, és új elnökválasztásra tett javaslatot.
A gazdaságok állapota is befolyásolta az idei voksolásokat. A Pew Research az év folyamán 34 országban vizsgálta, hogy az emberek mit is gondolnak gazdaságuk helyzetéről. Az elemzett országok felnőtt megkérdezettjeinek átlagosan 64 százaléka osztotta azt a véleményt, hogy gazdaságuk nincs jó állapotban. Több olyan országban, ahol választásokat is tartottak – például Japánban, Franciaországban, Dél-Afrikában, Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban – már tízből 7 ember osztotta ezt a véleményt a gazdaságról.
Egy másik érdekes téma a demokrácia működése volt. A felmérés készítőinek összegzése szerint a vizsgált 31 államban a megkérdezett felnőttek 54 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen azzal, ahogyan a demokrácia működik országában. Kiemelték azt is, hogy számos jóléti államban jelentősen nőtt a demokrácia állapotával elégedetlenek száma. Sokan érzik úgy, hogy az őket képviselő intézmények és politikusok elszakadtak az emberektől. Az országok jelentős részében vélekednek úgy, hogy a választott képviselőket egyáltalán nem érdekli, mit is mondanak, gondolnak választóik. Elhangzott az is, hogy sokan nem találnak olyan politikai erőt, amelyik az ő véleményüket képviselné, illetve nagy arányban panaszkodtak arra, hogy úgy érzik, nincs semmiféle ráhatásuk a politikára.
(Borítókép: Donald Trump 2024. október 31-én Albuquerque-ben, Új-Mexikóban. Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images)