A december 19-ei találkozó az első alkalom, amelyet már az Európai Tanács új elnöke, António Costa hívott össze, és a napirendi pontokat is ő állította össze.
Talán jó szervezőkészsége is segítette abban, hogy váltotta elődjét, a kaotikus tanácskozásokról elhíresült Charles Michelt. Costa azt is ígérte korábban, hogy rövid csúcstalálkozókat fognak tartani, így a tervek szerint a csütörtöki is egynapos lesz. Este Costa – Ursula von der Leyen EB-elnökkel, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – nemcsak a mostani csúcs döntéseit osztja meg sajtótájékoztatóján, hanem értékelik a lezáruló soros magyar elnökséget is.
Az állam- és kormányfők egymás után érkeztek a tanácskozás helyszínére, ahol többen megálltak és válaszoltak az újságírók kérdéseire.
Az Európai Tanács bemutatkozó elnöke, António Costa Volodimir Zelenszkijjel állt meg a sajtó képviselői előtt. Mint mondta, valójában két főtéma határozza meg a mai megbeszéléseket, méghozzá az Európai Unió jövője és Ukrajna. Costa hangsúlyozta: kerül, amibe kerül, minden támogatást megadnak Ukrajnának. Abban bízik az Európai Tanács elnöke, hogy nincs messze a béke, és előbb-utóbb az unió tagjai között üdvözölhetik Kijevet.
A második téma esetében azt kell látni, hogy Európának a saját kontinensén túl is látnia kell. Szoros kapcsolatokat kell kialakítani a többi kontinenssel, legyen az tőlünk bármilyen messze.
Volodimir Zelenszkij annyit mondott az újságíróknak, hálás Costának, amiért az elsők között látogatta meg Kijevben a háború első évében. Most a legfontosabb, hogy a tél közepén miként tudják megvédeni a kritikus infrastruktúrát, hogy legyen áram és fűtés az emberek otthonaiban. Az ukrán elnök hangsúlyozta, jövőre is nagyon támaszkodna az európai segítségre, de szerinte ehhez szükség van az amerikai támogatásra is. Kérdésre válaszolva, hogy mi lesz, ha elvesztik az amerikai segélyeket, Zelenszkij megjegyezte, bízik Trump elnökben.
Először Ukrajnát kell megerősíteni, és csak utána lehet azon morfondírozni, hogy miként lehet eljutni a tűzszüneti megállapodásig. Most még nincs itt ennek az ideje – mondta Gitanas Nauséda. A litván elnöknek egyébként elege van már a végtelen uniós tanácskozásokból, amelyeknek végül nincs semmilyen kézzelfogható eredményük. Viszont jelezte, a szomszédjukban dúló háború árnyékában a közeljövőben 5 százalékra akarják emelni a GDP-arányos védelmi költéseket Litvániában.
Kaja Kallas is az Ukrajnával való szolidaritás fontosságát hangsúlyozta, de kiemelte a másik robbanásveszélyes térséget, a Közel-Keletet is, hiszen az ottani bármiféle változás érzékenyen érinti az európai államokat.
Szíria esete jól mutatja, hogy Oroszország nem legyőzhetetlen. Nem szabad a saját erőnket alulbecsülni
– hangsúlyozta az EU külügyekért felelős vezetője. Kaja Kallas reagált a tervezett amerikai vámemelésekre is. Mint mondta, nincs értelme vámháborúba bonyolódni, hiszen az az egyszerű amerikaiakat is hátrányosan érintené. Megerősítette, célja meggyőzni az amerikai szövetségeseket, hogy közösen folytassák Ukrajna támogatását. Szíria kapcsán felidézte jordániai tárgyalásait, ahol az érintett arab államok, valamint Törökország és az USA képviselőivel együtt fogalmaztak meg üzenetet a formálódó új szíriai vezetésnek.
Nem csupán az idei év lezárását jelenti a mostani tanácskozás, hanem az előkészítését a jövő esztendőnek, ami szintén nem tűnik egyszerűnek – mondta újságíróknak Roberta Metsola. Az Európai Parlament elnöke megjegyezte, hogy egy sor nyitott kérdés áll az EU előtt, amelyekben fel kell lépnie, különben mások lépnek majd helyette. Ezek az ügyek a versenyképességtől, a georgiai, moldovai, szíriai kérdésen át egészen Ukrajna további elkötelezett támogatásáig terjednek. Roberta Metsola azt is közölte, januárban a Közel-Keletre látogat, de addig is óvatos optimizmussal figyeli, ki fogja átvenni az irányítást Szíria felett.
A távozó német kancellár, Olaf Scholz megszólalását azzal kezdte, hogy nemcsak a saját nevében beszél, hanem Emmanuel Macront is képviseli, aki nem vesz részt csúcstalálkozón, mert a természeti katasztrófa sújtotta francia tengeren túli szigetre, Mayotte-ra látogat. Scholz arról is beszélt, hogy előttük most két nagy feladat áll, az egyik mielőbb leállítani az esztelen öldöklést az orosz–ukrán háborúban, a másik pedig elkerülni, hogy a helyzet eszkalálódjon a NATO és Oroszország között.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke beszélget a médiával az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója napján Brüsszelben, Belgiumban 2024. december 19-én. Fotó: Johanna Geron / Reuters)