Az uniós vezetők Brüsszelben találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak Ukrajnáról, az EU szerepéről a világban, a migrációról, valamint külpolitikai kérdésekről.
Orbán Viktor az Európai Tanács csúcstalálkozójának magyarul tartott záróbeszédében elmondta, hogy minden politikai vitát félre tudtak tenni Ursula von der Leyennel és az európai vezetőkkel. Elmondta, hogy az elmúlt fél évben rendkívüli biztonsági kihívásokkal kell szembenéznie. Ez a schengeni övezet integritását is veszélyezteti.
Elmondta, hogy ő nem bürokratikus, hanem politikai elnökséget vezetett. Kiemelte, hogy ebben az a tapasztalata is segítette, hogy nem első ízben volt uniós elnök. Kiemelte, hogy Ukrajna tekintetében nem elnökként, hanem kétoldalú kapcsolatok alapján lépett fel.
A miniszterelnök kiemelte, hogy rengeteg kérdésben kell versenyképessé tenni az uniót. Fontosnak tartotta, hogy a népességpolitikáért felelős miniszterek első ízben találkozhattak. Rendkívül fontosnak tartja, hogy komoly előrelépések történtek az unió nyugat-balkáni bővítésében.
Kiemelte, hogy a blokk mind a 27 agrárminisztere végre közös agrárpolitikát tudott létrehozni. Úgy fogalmazott, hogy nem volt vicc, amit Magyarország az elnökség mottójául választott − Európát újra naggyá kell tenni.
Újságírói kérdésre Antonio Costa elmondta, hogy az Európai Uniónak nem kell versenyeznie a NATO-val, hanem mint ahogy azt már két háború is megmutatta, a transzatlanti kapcsolatokat kell erősíteni. Ursula von der Leyen kiemelte, hogy Oroszország éppen a NATO bővítésének megakadályozására indította meg a háborúját, de csak azt érte el, hogy két újabb taggal bővült a szövetség.
Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországnak is megvannak a maga korlátai − méretéből adódóan. Arról beszélt, hogy nem látja annak akadályát, hogy legalább az ortodox karácsony néhány napján legalább pár ember ne haljon meg. Elmondása szerint Európa biztonsága jelentősen függ attól, hogy milyenek a transzatlanti kapcsolatok. Kiemelte, hogy bár Magyarország kis ország, ezért geopolitikai céljai is szűkösek. Ez mindössze a karácsonyi fegyvernyugvásra korlátozódik.
A Financial Times munkatársa megkérdezte Orbán Viktortól, hogy nem tudna-e hatni barátjára, Donald Trumpra, hogy biztosítsa a fegyvernyugvást. A magyar miniszterelnök erre azt mondta, hogy
ideje annak, hogy a diplomaták visszavegyék az irányítást a tábornokoktól.
Arra a kérdésre, hogy Donald Trump hogyan fogja 24 óra alatt megoldani a háborút, Orbán úgy válaszolt, hogy nincs semmilyen felhatalmazása arra, hogy mások nevében beszéljen. Kiemelte, hogy Donald Trumpon kívül nemrégiben az orosz és a török elnökkel is beszélt. Azonban beszélni csupán a saját nevében tud.
Antonio Costa, az Európai Bizottság új elnöke a találkozót záró sajtótájékoztatón elmondta, hogy az unió legfontosabb erénye a szolidaritás. Ukrajnával kapcsolatban elmondta, hogy nem azt szeretnék, ha Ukrajna kapitulálna az oroszok előtt. Konkrét lépéseket is bejelentett. A legfontosabb, hogy Oroszország úgynevezett árnyékflottáját is szankcionálni fogják. Oroszország az ENSZ és a nemzetközi jog ellenében lépett fel.
Az Európai Uniónak erősítenie kell a kapcsolatait a világban, hogy eredményeket érhessen el. A blokknak az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal is szorosabbra kell fűznie a kapcsolatokat. Meg kell védeni az emberi jogokat, különösen a nők és a kisebbségek jogait. Szíria új kormányával is együtt kell működniük.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy Európa segített megteremteni Ukrajna pénzügyi biztonságát. Ami jelenleg a legfontosabb, hogy az energiarendszert is diverzifikálni lehessen, ugyanis Oroszország támadásai különösen ezt a szektort érintik. Európának is része kell hogy legyen Szíria jövőjének támogatásában. Elmondta, hogy a kérdésről Erdogan török elnökkel is egyeztetett, akinek nagyon komoly szerepe van a konfliktus lezárásában. Egy dolog mindenesetre biztos: a szíriaiak csak akkor térhetnek vissza hazájukba, ha ennek a feltételei biztonságosak lesznek. Rendkívül fontos fejlemény, hogy Románia is a schengeni térség tagja lett.
December 19-én az Európai Bizottság közös, Ukrajnáról szóló nyilatkozatot adott ki. Ebben az szerepel, hogy az Európai Tanács üdvözli az ukrán alap következetes folyósítását. A hitelkeret alapján 2024-ben összesen 16,2 milliárd eurót fizetnek ki Ukrajnának. 2025-ben a keretből történő kifizetések várhatóan elérik a 12,5 milliárd eurót. „Az Európai Tanács üdvözli továbbá a G7-ek ERA-kezdeményezésének gyors végrehajtását, amely 45 milliárd euró összegben támogatja Ukrajna jelenlegi és jövőbeli katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteit. E kezdeményezés keretében az Európai Unió januárban tervezi megkezdeni a kifizetéseket, amelyek 2025-ig összesen 18,1 milliárd eurót tesznek ki” − fogalmaznak.
A nyilatkozat szerint
folytatni kell az Oroszország hadviselési képességének további korlátozására irányuló erőfeszítéseket.
Az Európai Tanács üdvözölte az Oroszország elleni 15-ik szankciócsomag elfogadását, beleértve az „árnyékflotta” elleni intézkedéseket is. Megismételte továbbá felhívását a szankciók teljes körű és hatékony végrehajtására, valamint a szankciók kijátszása elleni további eszközökre és intézkedésekre. A dokumentum szerint „az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, többek között további szankciók elfogadásával. Az uniós jogra is figyelemmel, Oroszország vagyonát mindaddig zárolni kell, amíg Oroszország be nem fejezi az Ukrajna elleni agresszív háborúját, és meg nem téríti az általa okozott károkat.”
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta elmondani, hogy nagy megkönnyebbülés, hogy Szíriában megbukott az Aszad-rezsim, azonban komolyan figyelni kell, hogy kik fognak hatalomra jutni, és hogy hogyan fognak a kisebbségekkel bánni. Rendkívül lényegesnek gondolta, hogy Antonio Costa az Európai Tanács elnökeként első ízben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt látta vendégül − ugyanis Ukrajnáról nem lehet döntést hozni Ukrajna megkérdezése nélkül. Elmondása szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben rendkívül fontos, hogy milyen szomszédsági viszonyt alakítunk ki Moldovával, Georgiával, a Nyugat-Balkánnal és Belarusszal. Az olyan kritikus helyszíneken pedig, mint a Közel-Kelet, Szíria és Venezuela, növelni kell a globális szerepvállalást.
Kaja Kallas, a blokk kül- és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy a tárgyalások túlzott külső erőltetése nem szolgálja Ukrajna érdekét. Szavai szerint most az egész világ azt figyeli, hogy az unió hogyan áll ehhez a kérdéshez.
Szíria példája mutatja, hogy Oroszország nem legyőzhetetlen. Nem szabad lebecsülnünk a saját erőnket
− fogalmazott.
Az Európai Tanács elismerését fejezte ki a Moldovai Köztársaságnak a csatlakozás alkotmányba foglalásáról szóló népszavazás sikeres lebonyolításáért, „annak ellenére, hogy Oroszország hibrid módon aláássa az ország demokratikus intézményeit”.
Az Európai Tanács határozottan elítélte Oroszország hibrid hadviselési kampányát, beleértve a szabotázst, a kritikus infrastruktúrák megzavarását, a kibertámadásokat, az információs manipulációt, valamint a demokrácia aláásására irányuló kísérleteket. Ezzel összefüggésben üdvözölték, hogy Oroszország destabilizáló tevékenységeire tekintettel elfogadták a korlátozó intézkedésekre vonatkozó keretrendszer első listáit.
Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozta, hogy komolyan aggódnak a georgiai kormány intézkedései miatt, amelyek ellentétesek az Európai Unió alapját képező értékekkel és elvekkel. Kommünikéjében sajnálatát fejezte ki a grúz kormány azon döntése miatt, hogy 2028-ig felfüggeszti az ország uniós csatlakozási folyamatát. Az Európai Tanács határozottan elítélte a békés tüntetők, politikusok és a média képviselői elleni erőszakot. Ahogy fogalmaznak, „a georgiai hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jogot, és tartózkodniuk kell az erőszak alkalmazásától. Minden erőszakos cselekményt ki kell vizsgálni, és a felelősöket felelősségre kell vonni.”
(Borítókép: Orbán Viktor, Antonio Costa és Ursula von der Leyen Brüsszelben, Belgiumban 2024. december 19-én. Fotó: Nicolas Landemard / Anadolu / Getty Images)